Önkormányzatok, e-közigazgatás és a pályázati lehetőségek 2005/3
dr. Kéki Zoltán
címzetes főjegyző
Kaposvár
Megyei Jogú Város Önkormányzata
A tanácsrendszer pénzügyi szabályozói kritikájaként gyakorta elhangzott a megbélyegző megállapítás: „kijárásos rendszer”. Fehér terítős asztalokról, demizsonokról, vadászatokról suttogtak a jól értesültek. Mára mindez megváltozott. Szakértői közreműködésről, külföldi szakmai utakról esetenként pártbéli kapcsolatokról szólnak a folyosói pletykák.
A jövőt is jelképező önkormányzati informatikai fejlesztések terén, reménykedjünk, hogy nincsenek jelen e késő-feudális jelenségek.
Lehet-e az önkormányzati hivatalok informatikai rendszeréről, állapotáról, valamiféle általános értékelést adni?
Komoly felmérés alapján bizonyára következtetésekre alkalmas információkhoz juthatnánk. De ilyen anyaggyűjtés nélkül is tehetünk pontos és fontos megállapításokat.
A több mint kettőezer hivatal, körjegyzőség méreteiben, adottságaiban és informatikai felszereltségében jelentős eltéréseket mutat.
Vannak olyan feladatok, hatáskörök hivatali méretektől függetlenül, melyek azonos informatikai támogatást igényelnek.
Vannak olyan településtípusok, amelyek hivatalainak feladatai, hatáskörei alapvetően azonosak (Pl. körzetközponti települések).
Milyen elvárás fogalmazható meg az előző sommás megállapításokból következően az önkormányzatok informatikai fejlesztését illetően ?
Mindenekelőtt az, hogy az önkormányzati hivatalok összehangolt, koordinált informatikai fejlesztésére van szükség. Alkalmazott eszköz oldalról ez lehet a záloga az ügyfelek részére történő azonos minőségű közigazgatási szolgáltatás biztosításának.
Vannak olyan feladatok, hatáskörök, melyek gyakorlásához egységes hardver, illetve szoftver háttér építhető ki település illetve hivatal-mérettől függetlenül. (Pl. szabálysértés, ebnyilvántartás, anyakönyv, költségvetés, stb).
Vannak olyan települések, melyek azonos feladat és hatáskört látnak el, így alkalmasak egységes informatikai rendszer alkalmazására.
Természetesen elsősorban a helyi szabályozás, az önként vállalt feladatok, eltérőségeiből következően vannak olyan hivatali feladatok, melyek sajátos, speciális, egyedi informatikai megoldásokat kívánnak.
Adódik a kérdés, hogy kinek lenne a feladata az előzőekben írt informatikai megoldások kidolgozása? Az államé? Az önkormányzati szövetségeké? Az egyes önkormányzatoké? Vagy talán piaci kapcsolatokra építve az informatikai vállalatoké?
Meggyőződésem, hogy alapvetően az állam, a Kormány felelőssége, hogy egységes önkormányzati informatikai rendszert építsen ki azon területekre, amelyek alkalmasak erre. Nem lehet, hogy pénzügyi lehetőségeik, esetleg vezetői affinitásuk vagy pályázati jó – vagy balszerencséjük alapján kirívó eltérések alakuljanak ki az egyes önkormányzatok, illetve hivatalaik között. Az e-közigazgatás fejlesztésének gátja lehet a jelenlegi differenciált és kaotikus rendszer.
Vannak jó példák. Gondoljunk csak az okmányirodák informatikai fejlesztésére.
A korábbi és jelenlegi pályázati rendszer nem az önkormányzati informatika és ezzel együtt az e-közigazgatás szolgálatában áll, hanem csupán egyes önkormányzatok informatikai fejlesztését szolgálta. Vannak települések, ahol az internet-elérés sem biztosított, és ahol egy rég amortizálódott számítógép testesíti meg az informatikát. De vannak olyan hivatalok, ahol a legújabb típusú gépeket cserélik le például pályázati sikerük következtében. Márpedig itt is igaz a jól ismert reklámszöveg: „aki kimarad, az lemarad”. A szakmai, de egyben politikai felelősség abban jelentkezik alapvetően, hogy nem csupán a pályázaton sikertelen vagy el sem indult hivatal marad le, hanem az ügyfél is, aki joggal várja el, hogy bárhol is éljen ugyanolyan minőségű közigazgatási szolgáltatáshoz jusson. A szolgáltatás minőségében pedig a személyi tényező mellett meghatározó szerepe van az alkalmazott elektronikának, informatikának is.
A fejlesztésre szánt pár milliárd forintnak nem az egyes önkormányzatok, hanem a magyar önkormányzatok informatikai fejlesztését kell szolgálnia.
E területen akkor ne is működtessünk pályázati rendszert? De igen. Azokra a speciális, sajátos, egyedi feladatokra, megoldásokra, valamint helyi kezdeményezésekre, melyek új utakat keresve előre vihetik a magyar önkormányzati rendszert és közigazgatást, és segítik az önkormányzat, illetve a civil szféra együttműködését, párbeszédét.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft
