A koronavírus-járvány hatása a hagyatéki eljárásokra

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

A koronavírus-járvány hatása a hagyatéki eljárásokra

XXIII. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Dr. Juhász Ivett
közjegyzőhelyettes


A társadalom minden területén érezhető változásokat, lassuló folyamatokat vehettünk észre a Covid-19 vírus okozta pandémiás időszakban. Nincs ez másként a hagyatéki eljárásokban sem.

Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon évente körülbelül 120–130 ezer hagyatéki eljárást folytatnak le a közjegyzők, amelynek a célja annak megállapítása, hogy a hagyatékba tartozó vagyonra, vagyonrészre a hagyatéki eljárás eredményére tekintettel kit, milyen jogcímen, milyen jog illet meg, illetve milyen kötelezettség terhel. Az eljárásnak két szakasza van. Az első szakasz az önkormányzati jegyző előtt zajlik, majd ezután a második szakasz a közjegyző előtt. A hagyatéki eljárás során tisztázni kell, hogy mi tartozik a hagyatéki vagyonba, kik az örökösök, mi az öröklés jogcíme (törvényes vagy végrendeleti) és milyen az örökösök részesedésének aránya. A pandémiás időszakban számos településen és a főváros több kerületében is tapasztalhatták az állampolgárok, hogy elhúzódtak a hagyatéki eljárások. Az elhúzódást számos tényező okozhatta. Egyrészt statisztikai adatok igazolják, hogy megnőtt a halálozási arány, ennek következtében megnövekedett a hagyatéki ügyek száma is. A megbetegedések következtében csökkent a munkavállalók száma a hivataloknál, irodákban, továbbá olyan jogszabályváltozások következtek be ezen időszak alatt, amelyek kihatással vannak a hagyatéki eljárások lefolytatására, ilyen az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezési jog biztosítása, a közlekedési igazgatási hatóság értesítése közjegyző által gépjármű öröklése esetén, továbbá az ingatlan-nyilvántartási adatok rendezése. A több tényező együttes hatása okozhatta, hogy valamelyest lassulás érezhető a hagyatéki eljárások lefolytatásában.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara statisztikai adatai is igazolják, hogy sajnos a járvány következtében megnőtt a halálozási arány. A konkrét számokat tekintve országos szinten elmondható, hogy 2019. évben 122 732, 2020. évben 109 945, ehhez képest azonban 2021 első félévében már 81 424 hagyatéki eljárás indult meg közjegyző előtt Magyarországon, tehát látható, hogy az ügyek száma időarányosan mintegy 30–40%-kal nőtt. Emellett egyes településeken, például a budaörsi önkormányzati statisztikát tekintve az önkormányzatnál indult hagyatéki ügyek száma 2018-ban 481 volt, 2019-ben 494, 2020-ban 528, míg az idei évben szeptember 24-éig indult ügyek száma 587 darab. A hagyatéki eljárás önkormányzati szakaszában is megfigyelhető, hogy mindenképpen növekedésnek indult a hagyatéki eljárások száma az elmúlt időszakban. Ennélfogva a hagyatéki eljárások ugyanannyi munkavállaló vagy éppen – tekintettel a megbetegedésekre, a lezárásokra, az otthoni munkavégzésre – kevesebb alkalmazott munkája mellett egyértelműen lassabban voltak elintézhetők.

A megfertőződés sajnos sok embert, így az önkormányzatoknál, valamint a közjegyzői irodáknál dolgozó munkavállalókat vagy akár családtagjaikat is sújtotta, aminek következtében az akár hónapokig elhúzódó betegállomány miatt feltorlódtak az ügyek. Vélhetően több hivatalnál, irodában is személyi változások következtek be. A hagyatéki eljárás szabályainak elsajátítása mindenképpen több időt igényel, így az új munkavállalók betanítása lassította a napi munkát, éppúgy az is, hogy sokszor home office-ban dolgoztak az ügyintézők, ahonnan az elektronikus rendszerek nem mindig érhetőek el megfelelően, az ügyfelekkel való kommunikáció is korlátozottabb.

A koronavírus-járvánnyal egyidejűleg több olyan jogszabályváltozás következett be, amelyek nagy mértékben érintették a hagyatéki eljárásokat és az új szabályok bevezetése mindenképpen azt eredményezte, hogy lassabbak lettek a hagyatéki eljárások.

Egyik ilyen változás az adó- és értékbizonyítvány tekintetében történt. A korábbi szabályok szerint az önkormányzatok jegyzői az adó- és értékbizonyítvány ellen benyújtott jogorvoslati határidő letelte előtt is megküldhették a hagyatéki leltárt a közjegyzőhöz. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) jelenleg hatályban lévő 26. §-ának (1a) bekezdése értelmében a jegyző a hagyatéki leltárt kizárólag az adó- és értékbizonyítvány elleni fellebbezési határidő leteltét követően küldi meg az illetékes közjegyzőhöz. Ez a törvényi rendelkezés fellebbezési jogot biztosít tehát az öröklésben érdekeltek számára az adó- és értékbizonyítvánnyal szemben. A törvényi rendelkezés alapján az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben a 2016. évi CL. törvényben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek. Ennek a szabálynak a bevezetése is maga után vonja, hogy lassult az eljárás lefolytatása.

A pandémiás időszakban szintén hatást gyakorolt a hagyatéki eljárások lefolytatására az ingatlan-nyilvántartási adatok rendezése. 2021. január 1-jén lépett hatályba a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény. A törvény bevezetésével az egész országban plusz teendők hárultak a hagyatéki ügyintézőkre. A törvény célja, hogy elősegítse a versenyképes méretű birtokok kialakítását, ennek érdekében a megosztással létrejövő új ingatlanoknak alkalmasnak kell lenniük mező- és erdőgazdasági művelésre. A birtokszerkezet rendezése érdekében szükségessé vált az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoknak a rendezése. Az adatok ismerete ugyanis jelentős mértékben segíti elő az átlátható birtokszerkezet kialakítását és az osztatlan közös tulajdonban álló területek megosztását.

Rendkívül nagy azoknak a tulajdonosoknak a száma az ingatlan-nyilvántartásban, akikről feltételezhető, hogy már nincsenek az élők sorában. Abban az esetben, ha a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonosként bejegyzett személy haláláról tudomást szerez, úgy hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás megindítása céljából és a Hetv. 19. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében – ennek következtében – megindul a hagyatéki vagy póthagyatéki eljárás. Ugyanis ahhoz, hogy megfelelő legyen az adatok rendezése, szükség van arra, hogy az adott ingatlan az örökhagyó nevéről átkerüljön az örökösei nevére, azaz az adott vagyontárgy (ingatlan) vonatkozásában le kell folytatni a hagyatéki eljárást, amelynek az eredményeként az örökhagyó örököseinek adja át a közjegyző a hagyatékot.

Ezen ügyeknek a száma jelentősen megnövekedett az elmúlt hónapokban, ami szintén nagymértékben lassította a hagyatéki ügyek intézését. Például a budaörsi önkormányzat statisztikai adatai szerint 2020-ban 2 darab hagyatéki eljárás indult ingatlanügyi hatóság kérelme alapján, ehhez képest 2021-ben 74 darab. Tapasztalatból elmondható, hogy ezen eljárások (akár alap-, akár póthagyatéki eljárásról van szó) elintézése a bonyolultsága, összetettsége miatt is időigényes. Az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként feltüntetett örökhagyó időközben elhunyt örökösei hagyatéki iratainak beszerzése mindenképpen legalább plusz egy hónappal meghosszabbíthatja az eljárás lefolytatásának határidejét, de az a gyakorlati tapasztalat, hogy egyre nagyobb a családokban a mobilitás, megnövekedett a külföldön élő örökösök száma, emiatt a külföldre kiküldött iratok kézbesítése elhúzódik, a megkeresésekre adott válaszok is hosszú idő alatt érkeznek vissza, ami természetszerűen azzal jár, hogy maga a hagyatéki eljárás is elhúzódik. További probléma ezekben az ügyekben, hogy legtöbbször az örökösök nem érdekeltek az eljárás lefolytatásában, az érintett földről nincs tudomásuk, művelni nem akarják, sok esetben más már elbirtokolta, emiatt pedig együttműködési hajlandóságuk csekély, nem szolgáltatnak adatokat, ami szintén lassító tényező.

Mindazonáltal elmondható, hogy a koronavírus okozta veszélyhelyzet idején is igyekeztek a közjegyzők mindent megtenni annak érdekében, hogy a hagyatékot át tudják adni az örökösöknek. A cél az volt, hogy a hagyatéki ügyek túlnyomó többségét a veszélyhelyzet ideje alatt mihamarabb lezárják. Erre szerencsére lehetőséget adtak, a már nem hatályos, a veszélyhelyzet alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) által szabályozott rendkívüli intézkedések. Olyan átmeneti intézkedések bevezetésére került sor, amelyek lehetővé tették a hagyatéki ügyek lefolytatását annak ellenére is, hogy nem lehetett hagyatéki tárgyalást tartani. Természetesen azokban az ügyekben, ahol mindenképpen szükséges tárgyalást tartani, ott érezhető volt a lelassulás. Már csak azért is, mert ha valaki nem ment el vagy távközlési eszköz útján nem tudott részt venni a tárgyaláson, akkor újabb tárgyalást kellett kitűzni, amit viszont csak a szigorított védekezés időtartama utáni időpontra lehetett, így mindenképpen meghosszabbította az eljárás lefolytatását.

A szigorított védekezés időtartama alatt kétféleképpen lehetett ugyanis átadni hagyatékot a közjegyzőnek: egyrészt tárgyaláson kívül, másrészt távközlési eszköz útján, abban az esetben, ha már ki volt tűzve a tárgyalás erre az időszakra. Ez utóbbi – érthető okokból – azt eredményezte, hogy feltorlódtak a hagyatéki ügyek.

Az együttes hatások okozta tényeket tekintve biztos vagyok benne, hogy mind az önkormányzatok, mind a közjegyzők nagy lendülettel dolgoznak azon, hogy az esetlegesen feltorlódott hagyatéki ügyek minél hamarabb lefolytatásra kerüljenek.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu