Elöljáróban szükségesnek tartom rögzíteni azt a tényt, ami szerintem, nem képezheti vita tárgyát. Nevezetesen, hogy önmagában a városi címtől egy település nem lesz sem gazdagabb, sem fejlettebb, és a városi ranghoz kötődően nem illetik meg, illetve nem terhelik számottevően külön jogok és kötelezettségek sem. A Jegyző és Közigazgatás szaklap olvasói körében közismert, hogy az önkormányzati feladatok és hatáskörök telepítésénél a törvény a település nagyságától, a lakosságszámtól – a teljesítőképességtől – függően állapít meg eltéréseket, és elsősorban nem azon az alapon, hogy a település város, vagy község. Kivételekre természetesen magában az Ötv.-ben, és az egyes ágazati jogszabályokban is van példa (Ötv. kimondja, hogy község kivételével kötelező aljegyző alkalmazása; az 1997. évi CXL. törvény város számára kötelezővé teszi közművelődési intézmény biztosítását a helyi közművelődési feladatok ellátására), de ahogy mondani szokás, ezek a kivételek a fő szabályt erősítik.

Az, hogy nagyközségünk város lett, közvetlen anyagi előnyökkel nem járt, eltekintve attól a jelentősnek nem mondható személyi jövedelemadó kiegészítéstől, ami a község és a város esetében eltérő mértékű. Amennyiben Csorvás nagyközség maradt volna, 2010-ben ilyen jogcímen 38.798 Ft/lakos összegű kiegészítés illetné meg, városként pedig 41.586 Ft/lakos összegre jogosult. 5302 fős lakossággal számolva (a KSH 2009. január 1-jei adata) az önkormányzati költségvetésben ez 14.781.976 Ft plusz bevételt jelent. Természetesen, mint minden többletforrásnak, ennek is örülünk és megbecsüljük, de nyilvánvaló, hogy nem ez szolgált döntő érvként a várossá nyilvánítás kezdeményezéséhez.

Ha nem ez, akkor mi volt a motiváció?

Véleményem szerint több ösztönző tényező együttes hatására döntött a Képviselő-testület a várossá nyilvánítás kezdeményezéséről.

Ilyen tényező az a közvetett gazdasági hatás, ami a városi lét hosszabb távon érezhető pozitívumaként értékelhető, és a leginkább úgy fogalmazható meg, mint a vállalkozói tőke „bevonulása” az adott, de még kihasználatlan, vagy a még hiányzó, de helyben kialakítható területekre.

Motiváló tényezőként kell említést tenni arról, hogy a városi rang egy olyan presztízst jelent, ami ösztönzőleg hat mind a várossá nyilvánítás kezdeményezésére, mind a várossá nyilvánított település fejlődésére. A település tekintélyének, befolyása növekedésének (ha úgy tetszik, hatalmának), és a külvilág számára vonzóbbá válásának egyik biztosítékát testesíti meg a városi rang. Igazi jelentősége ennek azért van, mert a várossá válás megvalósítása érdekében a település egész lakossága, és az önkormányzat vezetése olyan aktivitást tanúsít, ami valódi tartalommal, értékkel ruházza fel ezt a rangot.

Csorvás esetében a városi cím elnyerésére irányuló törekvések közé sorolhatók a település működtetésében végrehajtott olyan intézkedések, amelyek következtében az önkormányzat:
– önállóan biztosítja a településen a kéményseprő-ipari közszolgáltatást, valamint a helyi vízi közművek működtetését;
– önként vállalt feladatként működteti az idősek ellátására szolgáló bentlakásos szociális intézményt, a fiatalok művészetoktatása céljából pedig az alapfokú művészeti iskolát.
A városi lét a város működtetésében kimutatható, látványos eredményekkel járt. Jól érzékelhető a város térségi kihatásának növekedése annak a fejlődésnek a nyomán, amellyel:
– a város integrált oktatási intézményének tevékenységi köre kiegészült az akkreditált felnőttképzéssel,
– az alapfokú művészeti iskola telephelyet létesített a szomszédos községekben, Gerendáson és Telekgerendáson,
– a város lett a központja annak a LEADER akciócsoportnak, amely a „Hajdúvölgy-Körösmente Térség Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület” néven 16 települést fog össze a közösségi célok megvalósítására.

A LEADER programok mellett ez az akciócsoport látja el az ÚMVP III. tengelyével kapcsolatos pályáztatási feladatokat is.
– a város új Hérics Szálló és Konferencia Központja elsősorban a sérült és mozgáskorlátozott fiatalok programjainak és rendezvényeinek helyszínéül szolgál, emellett azonban színtere a városba szervezett különböző képzéseknek, továbbá, mint idegenforgalmi és turisztikai szálláshely, háttere a város hazai valamint nemzetközi kulturális és gasztronómiai rendezvényeinek is.
A város működésének biztosításában fontos szerepe van a polgármesteri hivatalnak, amelynek szervezeti rendszerét a városi működés feltételeihez igazítottuk. A városmenedzser alkalmazásán kívül létrehoztunk egy pályázati irodát is, amely azon túl, hogy az önkormányzati-, a vállalkozói-, a civil és a magánszféra tekintetében a pályázatokkal kapcsolatban pontosan meghatározott feladatokat lát el, a többirányú kapcsolatrendszer fenntartásával elősegíti az egymással való minél hatékonyabb együttműködést. Látványos urbanizációs fejlődés tapasztalható a városközpontunk rehabilitációja, a kommunális ellátás, és az infrastrukturális szolgáltatás terén.

Az eltelt öt év rövid időszak egy város életében. Az eddig elért eredményeink azonban példás együttműködésről tanúskodnak, ami bizalomra ad okot a városi létből fakadó jövőbeli kihívások megoldását illetően is.