A jegyző a romániai közigazgatásban 2010/3
Nagy István jegyző - Gyergyószentmiklós Megye Jogú Város
Románia közigazgatási szempontból, közigazgatási adminisztratív területekre van felosztva, ezek megyék, városok és községek. Minden közigazgatási adminisztratív területnek kinevezet jegyzője van, így lehet említeni, hogy van megyei,városi és községi jegyző. A helyi önkormányzatokról szóló 2001.évi CCXV. törvény szerint minden jegyző, vezető köztisztviselő. Köztisztviselői státusát a köztisztviselők jogállásáról szóló 1999. évi CXCIX. törvény határozza meg.
A jegyző megbízatása – mivel a funkció szakmai és nem politikai jellegű – nem igazodik az önkormányzati választási ciklusokhoz. A jegyző ennek megfelelően nem választás, hanem kinevezés útján nyeri el munkakörét, a kinevezés határozatlan időre szól. Tekintettel arra, hogy a jegyzői teendők kifejezetten igazgatásszervezői, jogalkalmazói szakmai tartalmúak, a törvény biztosítékot teremtett ahhoz, hogy a választott önkormányzati vezető, a képviselő-testületi tagok választási ciklusonkénti cserélődése mellett, a független szakmai hivatali szervezet és annak vezetője változatlan maradjon. A jegyző kinevezésének jogát a választott önkormányzati vezető (polgármester ) gyakorolja, és ez a hatáskör át nem ruházható.
A választott önkormányzati vezető – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően jegyzőt nevez ki. A jegyzői állás betöltéséhez kötelező a pályázat kiírása. A választott önkormányzati vezető a jegyző, közszolgálati jogviszonyának megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői állás betöltésére. A pályázati felhívásnak a Ktv. szabályai alapján tartalmaznia kell:
– az önkormányzat megnevezését;
– a jegyzői munkakörre történő utalást;
– az ellátandó feladatok ismertetését;
– a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt;
– az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást;
– a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét;
– a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást;
– a jegyzői állás betöltésének időpontját;
– a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.
A pályázati felhívás széles körben történő nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége áll fent. Az alkalmazási és képesítési követelmények a jegyzők esetében is meghatározottak. Esetükben is általános alkalmazási feltétel a büntetlen előélet, a cselekvőképesség és a román állampolgárság. Képesítési feltételként a törvény meghatározza ki záró jelleggel – városok és megye jogú városok – esetében, hogy jegyzővé az a személy nevezhető ki, aki igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel rendelkezik. A községek esetében, jegyzővé az a személy nevezhető ki, aki jogi vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik. A jegyzőkre vonatkozó magas szintű képesítési követelmények előírását az tette szükségessé, hogy a jegyzőnek, az önkormányzati közigazgatás szakszerűségének és eredményességének biztosításában meghatározó szerepe van. A képesítés előírása mellett a Ktv. a jegyzői kinevezés előfeltételeként előírja azt is, hogy a pályázó legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkezzen. Az önkormányzati hivatalnál, a központi igazgatás szakapparátusában eltöltött szakmai gyakorlat hozhat leginkább a jegyzői munkakörben hasznosítható tapasztalatokat, de ide sorolható más jogi, igazgatásszervezői munkakör is, és elfogadható más jogalkalmazási területen (például jogtanácsos) eltöltött szakmai gyakorlati idő is. A kisebb településekre jellemző kedvezőtlen szakember-ellátási körülmények indokolták a gyakorlati idő csökkentésének lehetőségét, illetve elengedésének kivételes biztosítását is. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Előfordulhat, hogy a kinevezett jegyző esetenként nem tudja ellátni a feladatát. Ilyenkor is gondoskodni kell a jegyzői feladatok elvégzéséről. Ezt biztosítani lehet egy hatáskör átruházással, ami egy polgármesteri rendelettel történik. A hatáskör átruházását csak azok a köztisztviselők kaphatják, akik a képesítési követelménynek megfelelnek. Az átruházás az akadályoztatás időszakára szól. Minden évben a jegyző tevékenységet minősítenie kel a Polgármesternek, a képviselő-testületjavaslata alapján. A minősítés a következő kritériumok alapján történik:
TELJESITÉSI ISMÉRVEK
Vezető közhivatalnokok számára
Sor
szám Teljesítési ismérvek Jegy Észrevétel
1 Szervezési képesség
2 Vezetési képesség
3 Irányítási képesség
4 Ellenőrzési képesség
5 Legjobb eredmény megszerzési képesség
6 Döntési képesség
7 Feladat átruházási képesség
8 Humán erőforással való gazdálkodási készség
9 Személyzet fejlesztési készség
10 Helyierőforásokal való gazdálkodási készség
11 Képzési készség
12 Tárgyaló és mediálási készség
13 Obiektiv értékelés
14 Alkalmazkodási készség
15 Felelöség felválalása
16 Feladat teljesitése
17 Szintézis és elemzési képesség
18 Magasabb összefüggésekben való gondolkodás
19 Tervezési és új stratégiák alkalmazási képesség
20 Kommunikácios képesség
21 Önálló munka végzési készség
22 Csapatban dolgozó készség
23 Tanácsadási készség
24 Irányitási képesség
25 Számitó gép és más informatiai berendezések kezelése
26 Törvényeség és jogszerűség alkalmazási motiváltság
27 Munkahelyi viselkedési,alkalmaszkodási készség
Teljesitési ismérvek osztályozása
Az értékelés lehet elégtelen, elégséges, jó, nagyon jó és kiváló.
Feladat- és hatáskörök
A feladatok sorában elsőként az önkormányzat működésével kapcsolatos teendők ellátását emeli ki a törvény.
1. A képviselőtestület működésével kapcsolatos,
2. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatos,
3. Az anyakönyvekkel és a névviseléssel kapcsolatos,
4. A népesség-nyilvántartással kapcsolatos,
5. Az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatos,
6. A földművelésügyi igazgatással kapcsolatos,
7. Az egyéni vállalkozással kapcsolatos,
8. Az építésügyi igazgatással kapcsolatos,
9. Az önkormányzati levéltári ügyekkel kapcsolatos,
10. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
11. Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
12. Dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
13. Tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
14. Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
A képviselő-testület működésével kapcsolatban a jegyző feladata – a polgármester feladat-meghatározásait figyelembe véve – az ülések adminisztratív előkészítésének megszervezése (testületi meghívók elkészíttetése, azok időbeni kiküldése, az ülésterem előkészítése), a napirendek tartalmi és formai előkészítése, az előterjesztések eljuttatása a címzettekhez. A képviselő-testület döntéseinek szakmai megalapozása a jegyző tevékenységi körének egyik legfontosabb területe. Biztosítani kell az előterjesztések igazgatási-szakmai színvonalát, a szükséges információk begyűjtését és feldolgozását. Különös gonddal kell előkészíteni a határozati javaslatokat, a rendelet-tervezeteket. A döntések törvényességéért a jegyzőt önálló felelősség terheli.
A képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban a jegyzőnek feladata az is, hogy figyelemmel kísérje az ülés vezetését és jelezze, ha az ülésvezetés eltér a Szervezeti és Működési Szabályzat vagy más jogszabály előírásaitól. A képviselő-testület üléséről a jegyző készíttet jegyzőkönyvet, felelősség terheli a jegyzőkönyv tartalmi hitelességéért. A jegyzőnek alapvető feladatai vannak a képviselő-testület, a bizottságok üléseinek előkészítésével, az előterjesztések szakmai megalapozásával, az ülések lebonyolításával és a határozatok meghozatalával, a törvényesség megtartásával kapcsolatban. A törvény biztosítja számára a képviselő-testület és a bizottságok ülésén való részvétel jogát. A jegyző tanácskozási joggal vehet részt ezeken az üléseken függetlenül attól, hogy az ülés nyilvános vagy kivételesen zárt. A jegyző köteles gondoskodni a bizottságok működési feltételeiről. Ennek keretében – a polgármester irányítása, a Szervezeti- és Működési Szabályzat előírásai alapján – megszervezi a bizottságok üléseinek adminisztratív kiszolgálását (meghívók, ülésterem biztosítása, jegyzőkönyvezés), segíti döntéseik szakmai előkészítését. A jegyző feladata a képviselő-testület tagjai munkájához szükséges operatív intézkedések szervezése. Kiemelkedően fontos a jegyző előkészítő tevékenysége a Szervezeti- és Működési Szabályzat és más rendeletek megalkotásánál.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft