Az ügyfélfogalom aktuális változásai és annak hatása az építési engedélyezés gyakorlatára 2002/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Jogalkotás-Jogalkalmazás

Az ügyfélfogalom aktuális változásai és annak hatása az építési engedélyezés gyakorlatára 2002/3

IV. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
dr. Kiss Csaba ügyvéd



A jegyzők hatáskörének egyik legfontosabb, de a lakosság szempontjából mindenképpen egyik leglátványosabb területe az építési engedélyezés. Ennek ágazati jogszabálya jelenleg a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet, (R.), amely megfogalmazásával, szóhasználatával eddig is számos jogértelmezési változatra adott lehetőséget, illetve sok polémiát, köztük pert is indukált. Az R. 21.§-ában ugyanis a következő rendelkezést találjuk:

 

„21.§ Az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező határozatot kézbesítés útján kell közölni (…)
b) a közvetlenül szomszédos – a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) – építési telkekkel (ingatlanokkal) rendelkezni jogosultakkal,”

A hivatkozott szabály az ügyféllé válás, illetve egészen pontosan az ügyféli minőségről való utólagos értesülés legfontosabb technikai mozzanatát, a kézbesítést rendezi, és mint ilyen, gyakorlati jelentősége óriási.
Az R. idézett bekezdésének két létező értelmezési változata között a legnagyobb különbség az, hogy míg az egyik nézet ezt egy technikai normának tartja, és az ügyfélfogalmat ettől függetlenül az Áe. 3.§ (4) bekezdéséből eredezteti, addig a másik nézet a kézbesítéssel értesítendők körét azonosítja az ügyféli körrel, mondván: ügyfél az, akivel az R. alapján kézbesítés útján kell közölni a határozatot.

A mai magyar építési engedélyezési gyakorlatban számos jegyző hajlik egy olyan megoldásra, amely az utóbbi jogértelmezést fogadja el. Ennek az – nevezzük szűkítőnek – értelmezésnek az lehet az oka, hogy így a jogalkalmazó egyértelmű jogszabályi iránymutatást kap az ügyfelek köréről; indokolhatja ezt továbbá egyfajta jogalkalmazási bizonytalanság, az egyéb, az ügyféli státuszt megalapozó körülmények („jogát vagy jogos érdekét érinti”), egyedi helyszíni vizsgálatától való ódzkodás, de egy rosszul értelmezett gazdaságosságra törekvés is, mivel ezen szűkítő értelmezés következtében igen kevesen részesülhetnek csak az ügyféli részjogosítványokból.

Bár indokolhatják tehát a szűkítő értelmezést a fenti szempontok, de semmiképpen sem igazolhatnak egy téves jogi álláspontot. A Legfelsőbb Bíróság 2002. január 24-én hozott Kf.IV.39.551/2001/5. számú másodfokú jogerős ítélete ugyanis pontosan egy ilyen jogvita végére tett pontot, elvetve a szűkítő értelmezést és elvi éllel értelmezve az R.-t.

A per felperese, egy magánszemély fellebbezést nyújtott be egy olyan szupermarket építési engedélye ellen, amely az ingatlana előtt húzódó közút túloldalán létesült, és amely kb. 12 m magas homlokzatával eltért az addig alkalmazott családi házas beépítési módtól. A megyei közigazgatási hivatal elutasította a fellebbezést, indokolásában utalva arra, hogy az nem közvetlen telekhatáros szomszédtól, következésképpen nem jogosulttól érkezett. Az első fokon eljárt megyei bíróság, majd a másodfokon eljárt Legfelsőbb Bíróság  azonban ettől eltérő álláspontra helyezkedett, és ítéletében a következőt mondta ki:

„Az Áe. 3.§ (4) bekezdése szerint ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. A 3.§ (8) bekezdése szerint a (6) és (7) bekezdésben nem említett államigazgatási eljárásokra vonatkozó jogszabályok e törvény rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. Az R. 21.§-a azonban nem arra vonatkozik, hogy az R. eltér az Áe. 3.§ (4) bekezdésében meghatározott ügyfél fogalmától, hanem arról rendelkezik, hogy kiknek kell az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező határozatot közölni. A két fogalmat: "ügyfél" és "kötelező kézbesítés" nem lehet egybemosni, azonosítani. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint építésügyben is ügyfél lehet az, akinek az R. 21.§ figyelembevételével ugyan nem kötelező a határozatot kézbesíteni, de az Áe. 3.§ (4) bekezdése értelmében az ügy a jogát vagy jogos érdekét érinti. Építési ügyben is lehet olyan joga vagy jogos érdeke a nem közvetlenül szomszédos ingatlan tulajdonosának, amelyet az engedélyezett építés érint.”

Amellett, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítéleti rendelkezése álláspontunk szerint helyes, egyben könnyű belátni annak jogi megalapozottságát is. A logikai folyamat ugyanis nem fordítható meg. Nem a kézbesítéssel értesítendők körének technikai jellegű meghatározása kell, hogy az ügyfélfogalmat megszabja, ráadásul úgy, hogy az ügyfél definícióját egy magasabb rendű norma tartalmazza. Éppen ellenkezőleg, a helyes sorrend először az ügyfelek körének tisztázása, majd azok értesítése, és csak mint kisegítő jellegű szabály alkalmazható az R., miszerint akár érintett, akár nem a közvetlen telekszomszéd, vele a határozatot kézbesítés útján közölni kell.

A mai helyzetben tehát ez kell, hogy vezesse az építési engedélyezési gyakorlatot, ami kétségkívül nagyobb terhet rak a jegyzők vállára, mivel megköveteli tőlük, hogy egyes esetekben részletesen vizsgálják az építéssel érintett ingatlan környezetét és az egyéb körülményeket. Az azonban teljesen biztos, hogy míg a helyes értelmezés csak kevés esetben – főleg a kiemelt építési ügyekben, a nagyberuházások esetében – fog plusz megterhelést okozni a Polgármesteri Hivatal munkatársainak, addig a régi indokolatlanul fosztott meg nagyon sok személyt jogai gyakorlásának lehetőségétől, és mint ilyen, csak üdvözölni lehet elutasítását.

Az is tény, hogy a bíróságok ma még nem egységesek ennek a rendelkezésnek az értelmezésében, így egyértelmű jogi helyzetet vagy az Áe. módosítása, vagy addig is egy jogegységi határozat teremthetne.

Amennyiben a teljes ítélet szövegére lenne szüksége, kérem forduljon a szerzőhöz: drkiss@emla.hu

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu