A megye Köztudott, hogy a “megye” fogalma jóval tágabb, amit ezen általában a közigazgatásban értenek. 2002/3
Sümegi Zoltán dr.
főjegyző
Tolna megye
Miután a tanácsrendszerben a megyéket azonosították az adott területi hatalmasságokkal, így a megyék iránti ellenszenv az 1990. évi rendszerváltást követő önkormányzati és a kapcsolódó törvények megalkotásánál is egyértelműen kimutatható volt. Ez a helyzet mára sem sokat változott, sőt többen a megyét, illetve a megyei önkormányzatok megszüntetését akarják. Természetesen ezzel nem lehet egyetérteni, mégpedig több okból sem.
Miután nemrégiben fejeződött be az ezeréves Magyarország, a Millenium ünneplése, így ezzel együtt a Szent Istváni megyerendszerre is ráirányul a figyelem. A megye, illetve a vármegye rendszer közismerten egyidős államiságunk megteremtésével. Ezáltal mondhatjuk a (vár)megye történelmi fogalom. A megye azonban területi kiterjedéssel bír, így területi egység is.
Mindezeken kívül a megye közigazgatási egység, vagyis hatalmi, politikai tényező. A megye egyben egy közösséghez tartozást is jelent. A hazai polgárnak például háromfajta identitás tudata van. Az első, hogy magyar, a második, milyen településen lakik (budapesti, szekszárdi, stb.), végezetül pedig melyik megyéből való (vasi, zalai, tolnai, stb.). Az említett példákból is látszik, hogy a megye mind deklaráltan az egyes szervezetekben, mind pedig az emberek tudatában létező, mindennapos fogalom. A megyék ellenzői vajon gondolnak-e arra, hogy a megyei szint nem csak a klasszikus közigazgatásban, hanem az ahhoz kapcsolódó más hatalmi ágakban is dominál.
A megyei bíróságok szükségessége nyilvánvalóan nem kérdőjelezhető meg. A vonatkozó eljárási törvényekben a megyei (fellebbviteli és I. fokú) hatáskörök talán a legfontosabbak. Az ügyészi, valamint a rendőri-bűnüldöző szervezeteknél úgyszintén. A megyéket esetlegesen felváltó (közigazgatási) régiókban milyen szerepe lehet megyei igazgatási, közhatalmi szervezetnek? Hány komolyabb perértékű ügy marad a megyei bíróságoknál, vagy a pitiáner büntető ügyeken kívül lesz-e még hatásköre a megyei bíróságnak, főügyészségnek, rendőr-főkapitányságnak?
A jelentősebb ügyekben a nyomozati szaktól az ítélkezésig mennyit kell még utaznia a régióközponttól 80-100 km-re lévő településen lakó "ügyfélnek"? Lesz-e a megyei intézmények bagatellizálódása folytán igazgatási, igazságszolgáltatási, stb. szakember elvándorlása? Egyáltalán olcsóbb lenne-e, vagy hatékonyabb ez a rendszer? Ma még nem lehet tudni.
Jelenleg azonban van működő megyei közigazgatás, megyei igazságszolgáltatás, megyei közrend-közbiztonság. Igaz folyamatosan korszerűsítésre, javításra szorulnak. Jelenleg ugyancsak van megyei önkormányzás, amely szintén változtatásra érett.
Az Önkormányzati törvény újabb novelláris módosítása – kormányzatoktól függetlenül – egyre sürgetőbbnek látszik. Az Ötv. módosításának – nyilvánvalóan – a megyei önkormányzatok szerepére is ki kell majd terjednie. Szakmai javaslataink szerint a megyei önkormányzatok kissé megerősítésre kerülnének, több konkrét hatáskörrel bővülnének, amelyek a jelenlegi teleülés-megye közötti alapvetően mellérendelti viszonyt nem érintené.
A megyei közgyűlések legitimációja a tiszta listás rendszer részbeni oldásával és a közvetlen elnökválasztással erősödne, stb., stb.
A fenti néhány felvetésből is látszik, hogy a megye sokkal jobban része a mindennapi életünknek, ügyes-bajos dolgainknak, mint ahogy azt sokan gondolnák. Emiatt is a megszüntetése igen nagy felelőtlenség volna.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Harmadik, hatályosított kiadás
Ára: 8000 Ft
