Az önkormányzati törvény, illetve a rendőrségi törvény mely együttműködési kötelezettségeket nevesít az önkormányzat és a rendőrség között?  

Az alkotmány rögzíti a szabad társulás alapelvét, s erre vonatkozóan fogalmazza meg az Ötv. a keretszabályokat, miszerint az önkormányzatok feladataik hatékonyabb ellátása érdekében szabadon társulhatnak. Ennek köszönhetően a társulások Vas megyében is “gombamód” szaporodnak. De az előkészítésük, működésük során számos probléma, gond kerül a felszínre, amikből most egy kis élet közeli ízelítőt szeretnék bemutatni.  

A Vas Megyei Jegyzők Klubja alakuló ülésére 1992. október 14-én került sor. Bejegyzett egyesületként működik, jogi személy. A klub ezt megelőzően is működött már, de nem egyesületi formában. A megalakulás előtti időben spontán találkozókon jöttek össze a megye jegyzői, találkoztunk egymással és cseréltük ki tapasztalatainkat, beszéltük meg gondjainkat.  

Talán nincs is olyan, a közigazgatással foglalkozó fórum, amelyen ne hangozna el e területtel, tevékenységi körrel, az itt dolgozókkal szembeni követelményként a demokratikus szellem és szemlélet, az emelkedett, példás (munka)morál, valamint a szakszerűség, a minőség, a hatékonyság és az eredményesség. Kétségtelen, viszonyaink pozitív jellemzőjének, igazi fejlődésnek tekinthetjük, hogy a felsorolt normákat magától értetődő elvárásokként fogalmazhatjuk…

Az 1990-es évek elején, a „körjegyzőségek felbomlásának” idején kezdtem pályámat egy községi hivatalban. Első jegyzői álláshelyem polgármesteri hivatala 305 fő állandó népességszámú településhez kapcsolódott. A hivatali apparátus, a jegyzőt is beleszámítva, két főből állt. Az általános jegyzői feladatokon túlmenően a jegyző látta el az igazgatási szakterületet is.  

Segédjegyző, jegyző, majd VB titkár volt. A demokratikus jogokért küzdött…1991-ben rehabilitálták  

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város jegyzője, dr. Tóth László 1965-ben végzett Budapesten az ELTE jogi karán. A diploma megszerzése után két évig a zalaegerszegi járási tanácson dolgozott, majd letette az ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgát. Ezt követően öt évig jogtanácsosként dolgozott, majd 1973-ban az egerszegi városi tanácsra került. Azóta is a hivatal a munkahelye és jövőre már a harmadik…

Keszthely és közvetlen környéke 1978-ban került Zala megyéhez. Ezt megelőzően Veszprém megyéhez tartozott. A térségben meghatározó szerepe van az idegenforgalomnak, a Balatonnak, a Hévizi Tónak. Keszthely közvetlen vonzáskörzetéhez 21 település tartozik, ebből kettő város (Keszthely és Hévíz) kettő nagyközség (Gyenesdiás és Vonyarcvashegy), a többi pedig község. A polgármesteri hivatalok és a körjegyzőségek is ennek megfelelően…

Keszthely, a történelmi hagyományokkal bíró, jelentős turisztikai vonzerőt képviselő város arculatát, karakterét az egymásra rakódó korok, társadalmak alakították. A település a mezővárosi sorból kiemelkedve folyamatosan nyerte el a polgári értékeket képviselő város rangját. Ezen identitásnak kíván megfelelni a város önkormányzata azzal is, hogy lakóival nemcsak a kapcsolat kialakítására, hanem annak szorosabbra fűzésére is törekszik.  

Megyénkben a kistelepülések társulásának sajátos példája a Rédicsi Körjegyzőség. 1991. január 1-i hatállyal a volt Rédicsi Községi Közös Tanácshoz tartozó – Baglad, Belsősárd, Bödeháza, Gáborjánháza, Gosztola, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Resznek, Rédics, Szijártóháza és Zalaszombatfa – községek Rédics székhellyel körjegyzőséget hoztak létre.