Napjainkban az önkormányzatokhoz egyre több civil szervezet fordul támogatásért. A kérelmek az önkormányzatok működésének legkülönbözőbb területeit érintik. A kérelmezők szervezeti formájukat tekintve legalább annyira változatos képet mutatnak, mint az általuk képviselt terület, így lehetnek baráti körök, egyesületek, alapítványok, közalapítványok stb. Joggal vetődik fel az önkormányzatok képviselő-testületi ülésein, hogy miként viszonyuljanak a kérelmekhez.

Az ötv. alapján a települési önkormányzat feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. Megfelelő partneri viszony kialakítása esetén a civil szervezetek támogatásával a csekély önkormányzati erőforrások megsokszorozhatók, és lehetővé teszik olyan feladatok jobb színvonalon történő megoldását, melyre egyébként nem lenne meg a lehetőség.
A személyi jövedelemadó százalékos mértékének helyben tartásával a civil szervezetek és különösen az alapítványok jelentősen hozzájárulhatnak az önkormányzati feladatok hatékonyabb ellátásához. A települési önkormányzatok sem az ötv-ben meghatározott kötelezettségük, sem anyagi érdekeik miatt nem mondhatnak le arról, hogy a helyi civil szervezetekkel, az alapítványokkal egymást segítő partneri viszonyt alakítsanak ki. A településen működő civil szervezetek, és ezek között az alapítványok általában jól tükrözik az önkormányzati feladat ellátását, színvonalát, nagyon leegyszerűsítve általában ott működnek, ahol az önkormányzati feladatellátás valamilyen szinten hiányt szenved. Jól elhatárolható azon szervezetek köre, melyek általában valamilyen intézmény működését segítik, pl. oktatás, idősek gondozása, egészségügy. Támogatásuk nélkül, az adott intézmény a feladatát alacsonyabb színvonalon tudná ellátni.
A másik jelentős kör azokon a területeken tevékenykedik, ahol a feladat ellátására az önkormányzatnak nem is sikerült létrehozni az intézményi háttért, vagy ha esetleg létre is jött, nem tudta megfelelően működtetni, át kellett adni a civileknek. Településünkön ebben a formában találta meg a helyét a néptánc oktatás, a roma kisebbségi közösségi ház fenntartása.
Sok esetben a nem önkormányzati intézmények általában úgy alakultak ki, hogy létrejöttek az alapítványok az anyagi eszközök gyűjtésére, majd a támogatások folyamatossága miatt megnyílt a lehetőség az intézmény, mint szervezeti forma megteremtésére, ezáltal beigazolódott, hogy a néhány lelkes személy által felvállalt feladatra a település életében szükség van. Az önkormányzatnak másként kell viszonyulnia ahhoz a szervezethez, mely egy intézményi ellátás színvonalát segíti és másként ahhoz, amelyik egy adott feladat ellátásáról gondoskodik. Az elsőnél általában a létrejöttében kell tevékeny segítséget adni, pl. jogi tanácsadás, okirat készítése, regisztrációs feladatok stb, míg a második esetben a működést kell aktívan támogatni és segíteni.
Az önkormányzat segítő szándékának a költségvetés helyzete mindig korlátokat szab. A költségvetés készítése során célszerű elkülöníteni egy meghatározott összeget, melyre a civil szervezetek pályázhatnak, településünkön a működési költségvetés 0,7%, 2002-ben 8,5 millió Ft. A támogatást pályázati eljárás során lehet elnyerni. A támogatás megállapításával lehetőség nyílik az önkormányzati feladatot átvállaló, vagy azt segítő szervezet munkájának elismerésére is. Településünkön több, mint 20 alapítvány tevékenykedik, és 80 egyéb civil szervezet működik. Közalapítvány gondoskodik a városi képtár fenntartásáról, az idősek ellátását évente több százezer Ft-tal egészíti ki a Gyomaendrődi Idősekért Alapítvány. A sajt és túró fesztivál megrendezéséhez jelentős összegekkel járul hozzá évente a Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszergazdasági Oktatási – Képzési Alapítvány. A néptánc és a társastánc oktatását is segítik az alapítványok. Tevékenységükkel a város élete színesebb, gazdagabb.
Viszonylag csekély összegű támogatással az önkormányzat jelentős erkölcsi és anyagi támogatásra tehet szert.