Budapest XVI. kerülete a Főváros egyik legdinamikusabban fejlődő városrésze. Az Európai Uniós csatlakozás óta az egyik legfontosabb kérdés, hogy mekkora közösségi és állami támogatáshoz juthatunk a kerületi fejlesztésekhez.

Büszkék vagyunk rá, hogy Budapesten az elsők között szerepelünk. A kerület jelenlegi vezetésének sikerült mintegy másfél év alatt, pályázatokon nyert összegből, illetve saját forrásból felépíttetnie két uszodát, felújítani 150 földutat. A kertvárosi jellegből adódóan fontos számunkra a környezettudatos gondolkodás, amely érdekében az Önkormányzat is számos programot dolgozott ki. A XXI. század kihívásait követve kerületünk országosan is az elsők között hozta létre térinformatikai rendszerét.
A XVI. kerületi Önkormányzat jelentős, pályázati úton elnyert támogatással a kerület szennyvízcsatornával és útjainak szilárd burkolattal történő ellátására jelentős eredményeket ért el. A szovjet laktanyaterületek fejlesztésében az Ó-mátyásföldi villanegyedben elhelyezkedő Erzsébet-ligetben 2005-ben sikeres projektötlet alapján a Pályázat Előkészítő Alap (PEA) segítségével pályázatot nyújtottunk be, a „Kulturális és rekreációs központ kialakítása a mátyásföldi Erzsébet-ligetben – a korábbi szovjet laktanya új funkcióval történő ellátása" címmel a Regionális Operatív Program (ROP) keretében mintegy 900 millió forintos központi támogatás mellett összességében 2,2 milliárdos beruházással e területen sport szabadidő rekreációs területet alakított ki 2007 év végéig. Ezzel a 70 000 lélekszám fölé emelkedő helyi lakosságnak a kerületben megépülhetett az első uszoda-tanuszoda és sport-szabadidő eltöltésére alkalmas komplex fejlesztés, amely magába foglalja a kerület kulturális igényeit kiszolgáló Corvin Művelődési Ház felújítását és bővítését, az 500 férőhelyes színházteremmel együtt. A pályázat keretében megújulhatott a tömb területén lévő zöldterület is.
Önkormányzati céltámogatással a nagy kiterjedésű (33 km2-es) kerület másik területén, Rákosszentmihályon is épült uszoda-tanuszoda, amely önkormányzati céltámogatás segítségével történt. A kerület korábbi atlétikai utánpótlás nevelő hagyományát megőrzendő, az önkormányzat által az Ikarus sporttelep egy részének megvásárlásával és azon új öltöző és téli sportolásra is alkalmas futófolyosó építésével támogatja az önkormányzat az atlétikai és labdarugó utánpótlás nevelését. Az Erzsébet-ligeti rekreációs terület programjában illeszkedhet a volt laktanyaterületen a korábbi tiszti étterem sport-szabadidő funkcióval való megtöltése, amelyhez az önkormányzat támogatókat keres.
Az önkormányzat képviselő-testülete jelentős támogatást nyújt a környezettudatosság növelésére, amely a zöldterületek terén különböző programokat jelent. Ezek között a városképi jelentőségű épületek vissza nem térítendő támogatásával az épített környezet védelmét és megbecsülését támogatja.
A kerületfejlesztés egyik alapvető problémája a kerületen áthúzódó HÉV-vonal korszerűtlen kialakítása és a belváros megközelítését biztosító metróvonalhoz történő kapcsolati hiánya. A metró és a HÉV-vonal összekapcsolása biztosítaná a külső kerület és az agglomeráció kötött pályás közlekedési kapcsolatát, ezzel a gépjárművek okozta környezeti szennyezése és közlekedési zsúfoltság megszűnése volna biztosítható.
Az Erzsébet-ligeti rekreációs központ és ezen belül is az uszoda beruházás megvalósulásának folyamata váratlan meglepetésekkel teli, nehéz, de izgalmas és tanulságos időszak volt. Rendkívül látványos része volt az építkezésnek az öt pár 30 illetve 42 méter hosszú, rétegelt ragasztott faszerkezetű főtartó beemelése nagy teherbírású autódaruval. Az izgalom itt sem maradt el: a szűk terület miatt a daruzás és a centiméter pontosságú helyreigazítás igazi akrobata mutatvány volt, melyet olykor egy-egy széllökés tett hátborzongatóvá. Ilyenkor a mintegy tizenöt tonnás elemek a fixen telepített toronydarutól karnyújtásnyira lengtek a magasban.
A megvalósítás során aljegyzői vezetéssel heti rendszerességgel egyeztettek egymással a projekt megvalósításában érintettek: főépítésztől a közbeszerzési referensig, környezetvédelmi irodavezetőtől a pénzügyi felelősig, energetikustól az építésügyi iroda vezetőjéig. Ezt egészítették ki a külső projekt menedzser céggel való havi rendszerességgel tartott megbeszélések.
Nekünk, akik ebben a kerület egésze számára kiemelkedő jelentőségű, komplex beruházás megvalósításában részt vehettünk, a legnagyobb élményt az jelentette, hogy a korábban lepusztult épületekből újakat varázsolhattunk, a mindenki által elkerült, félreeső területen a romok elbontása után most egy csodálatos új uszoda áll, hogy a régen sötét, elhagyatott részeken közvilágítás mellett, újonnan kiépített gyalogutakon, lehet – sötétedés után is! – sétálni és a felújított zöldterületekben gyönyörködni. És nincs annál jobb érzés, mint amikor a gyerekek és felnőttek a legnagyobb természetességgel birtokba veszik és elkezdik használni az újonnan létrehozott értékeket.

A Környezettudatos gondolkodás
Kerületünk gazdag a zöldfelületekben. Közcélú erdő-, zöldterületeink, parkjaink, a családi házak kertjei, valamint a kerület határát szegélyező mezőgazdasági területek biztosítják a jó zöldfelületi mutatóinkat. Kerületi Környezetvédelmi Programunk célul tűzte ki többek között a zöldterületeink mennyiségi és minőségi fejlesztését.
Ha bármilyen célból megkérdeztük a kerületünk lakóit – mit tartanak a lakóhelyük legfőbb értékének, első helyen említik, hogy a kertvárosi jelleget. Ennek az értéknek megőrzésére nem elegendőek a jogszabályi feltételek megteremtése, szükséges, a természeti értékek megismertetése, a lakosság környezettudatos gondolkodásának erősítése. (Képviselő-testületünk már 1991-ben megalkotta az avar- és kerti hulladékégetésről szóló rendeletét, majd 1996-ban a zöldterületek- és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló helyi szabályozást, valamint a zajvédelmi rendeletét.) A Környezetvédelmi Alapba befolyt összegekből segíti az Önkormányzat az immár 1999 óta hagyományosan minden évben megszervezett lakossági faültetési akcióinkat, ahol a lakók a részükre biztosított fákat maguk ültetik el az utcai zöldsávba és mintegy örökbe fogadva őket – gondozzák, öntözik a fákat. Évente átlagosan 3-400 új fát telepítenek el a lakók.
Amíg felsőbb szintű jogszabály nem kezelte a parlagfű elterjedésének kérdését, addig az 1996-ban elfogadott helyi rendelettel igyekeztünk nemcsak a gyomnövény elszaporodását megakadályozni, de külön rendezvénnyel, a még virágzás előtti stádiumban lévő növény gyűjtésére versenyt szervezve igyekeztünk felhívni a figyelmet e gyom okozta veszélyre.
Mind a mai napig nincs megoldva a Fővárosban a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése (kivétel a szárazelemek). Ezért 1994 óta évente 1 alkalommal szervezünk veszélyes hulladék-gyűjtést, amikor is a kerület 6 pontján – gyűjtőautóknál nemcsak beveszik a hulladékokat, de az esetlegesen felmerülő kérdésekre a jelenlévő szakember válaszol is.
Kevesen tudják talán a Fővárosban, hogy Budapesten szabadban is virít orchidea. A kerületünkben, a fővárosi védelem alatt álló Naplás-tó környékén több védett növény virít – így a hússzínű ujjaskosbor valamint a vitézkosbor is. A terület érdekessége, hogy a hegyi rétek virágai is megjelentek a tó vidékén így pl. struccpáfrány és az őszi kikerics. Számos védett kétéltű is él a tó környékén madárvilága is igen gazdag. A tó fontos élőhelye a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek. A WWF-Magyarország által 2002-ben indított mocsári teknős-védelmi program egyik területe a Naplás-tó környezete.
Hogy ezeket az értékeket, a kerületi gyerekek is megismerjék, ezért szervez a Környezetvédelmi Bizottság immár 15. alkalommal minden évben a kerületi iskolák között környezet- és természetismereti versenyt, ahol a gyerekek, – az alsó tagozatosoktól, a középiskolásokig-, számot adhatnak tudásukról. A környezettudatosság növelése érdekében beindítottuk a lakossági komposztálási programunkat. 2004-ben sikerrel pályázott Önkormányzatunk a K.ÖVTCE hulladék-újrahasznosítást támogató pályázaton és 200 család részvételével elindítottuk az akciónkat. 2006-ban az FKF támogatásával még 200 családot tudtunk bevonni a programba.
Komposztáló edényeket juttattunk a háztartásokba és emellett, az Öko- Fórummal együttműködve kéthavonta klubdélutánt szervezünk az érdeklődőknek. Itt a komposztálási tanácsokon túl, különböző környezet – és természetvédelmi előadásokat hallgathatnak a mindig szép számban megjelenő résztvevők. Az immáron három éve sikerrel működő a klub is bizonyítja, hogy a kerület lakóinak milyen fontos az egészséges, zöld környezet.

Térinformatika a hivatalban
A XVI. kerület vezetői is felismerték, hogy az önkormányzat informatikai rendszeréhez integrálódva, az adatok nagy részének interaktív grafikus kezelőfelületen történő ábrázolása objektívebb és megbízhatóbb információt ad a különböző állampolgári ügyek és kezdeményezések elbírálásához. A kerületben az informatikai erőforrásokra alapozva 2007 végétől a térinformatikai fejlesztés üteme felgyorsult. Az újabb fejlesztési projekt a GeoLevel Kft közreműködésével történik. A fejlesztésekkel egy időben az adatok térinformatikai feldolgozása is zökkenőmentes, sőt folyamatosan adaptálja az idő közben elért eredményeket. A térinformatikai feladatokat alapvetően Maplnfo szoftverrel végezzük. A változások vezetése a Professional 9.0, a felhasználói alkalmazás a ProWiever 9.0 verzióval történik. A rendszer felépítése a KVSZ-en alapszik. Minden olyan adatot, amely a rendeletekben előfordul, egy rendszerben dolgoztunk fel. A digitális térképi megjelenítésben a grafikus rétegek általában átlátszóak, így biztosítottuk a sokféle adat között a problémamentes elérést. A rétegek tartalmazzák az alaptérképet földrészletenként, a helyrajzi számokat, a közterületek megnevezését, a telkek postai címét, az esetleges fenntartott címet, az építésügyi besorolását, a különböző korlátozásokat (vízbázis, műemlék, városképi emlék, beépítési- és változtatási tilalmak, stb.). A szoftver lehetőséget biztosított arra, hogy az egyes térképrészleteket nyomtatás előtt kiegészíthessük feliratokkal (HRSZ, utcanév). A különböző keresések (HRSZ, utcanév, házszám szerint) gyorsak és pontosak. A kiválasztott objektumhoz a vonatkozó rendelkezések közvetlenül´ elérhetők, a kellő részletességgel kinyomtathatók. Ugyancsak számítógépen lehet elérni az építésügyi előadók és a műszaki ügyintézők körzeteit.
Folyamatban van a közhiteles földhivatali alaptérkép átvétele és a rendszerbe való beállítása. A változások követését negyedévente történő frissítéssel tervezzük.
Közel egy éves térinformatikai fejlesztés eredményeként már egy hatékony, – a napi ügyintézést alapvetően segítő – rendszert sikerült kialakítanunk. A Polgármesteri Hivatal vezetése támogatja ezt a munkát és a hivatalban dolgozó köztisztviselők is nyitottak az új megoldásokra, sőt egyre inkább saját javaslataikkal is segítik a jövőbeni fejlesztési elképzeléseket és azok tervezését.