A kistérség, mint komplex területi egység létrehozásának igénye már a 90-es évek közepén felmerült, amelynek forrása a szétaprózódott önkormányzati rendszer és a méretgazdaságosság elve közötti feszültség volt.

A KSH elnökének 9006/1994. közleménye bevezette a statisztikai körzet kategóriáját, mely 1998-as módosításával együtt alapját képezte a 2003-ban létrehozott kistérségi lehatárolásnak. A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 168 kistérséget hozott létre, melynek során Győr-Moson-Sopron megyében a létező hat statisztikai körzetből a téti és pannonhalmai kettéválasztásával hét kistérséget alakított ki. Problémás lehatárolások
A lehatárolás során azonban néhány probléma merült fel, a kistérségek kialakításánál egyes esetekben nem vették figyelembe a kialakult települési kapcsolatokat, illetve a megye úthálózatát és az erre épülő tömegközlekedési rendszert.
A Kr. 2. § (1) bekezdésében foglalt követelménnyel kapcsolatban megállapítható, hogy Győr-Moson-Sopron megye esetében három kistérségnél (Győr, Sopron-Fertőd, Csorna) teljes az egyezés a kistérség, illetve a körzetközponti jegyző illetékességi területe tekintetében. A pannonhalmi és a mosonmagyaróvári kistérség esetében jogszabály-módosítással megvalósítható az azonosság. Mindösszesen hét településnél tartjuk indokoltnak a kistérségi lehatárolás és a körzetközponti város illetékességi területétől való eltérést, amely a későbbiekben a települések más kistérségbe történő átsorolásával orvosolható. Ez a probléma két kistérség lehatárolásának megváltoztatását teszi szükségessé.
Illetékességi területek
Az államigazgatási hatósági feladatokat ellátó szervek illetékességi területe és a kistérségek területe között fennálló eltérések tekintetében jelentős módosítások szükségesek annak érdekében, hogy a Kr. 2. § (2) bekezdésének rendelkezése maradéktalanul érvényesüljön. Ezt a szempontot egyébként kiemelten kell(ene) figyelembe venni az egyes államigazgatási szervek illetékességét megállapító jogszabályok megalkotása során.
A fenti kistérségi lehatároláson alapul a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 65/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Tkr.) foglalt többcélú kistérségi társulások rendszere is, amelyet a Kormány a szabad társulás elve alapján, költségvetési támogatással ösztönözve kíván kialakítani. A Tkr. értelmében a tervezett három funkcióból (önkormányzati-közszolgáltatási, területfejlesztési és államigazgatási) kettőt (önkormányzati és területfejlesztési) ellátó többcélú kistérségi társulás részesül pályázat útján támogatásban, amennyiben megfelel az abban foglaltaknak.
Önállóságukat féltik
A megyében a Tkr.-nek megfelelően megalakított és a települések 100%-át magába foglaló többcélú kistérségi társulás nem alakult meg, amely a közoktatási feladatokra vonatkozó feltételek szigorúságával magyarázható. A megye településszerkezetéből eredően az önkormányzatok önállóságuk és jövőjük zálogának tekintik többek között az önállóan fenntartott iskolákat és/vagy óvodákat, amelyek a Tkr. értelmében veszélybe kerültek. Az ésszerűség már évekkel ezelőtt elindította az alulról szerveződő társulásokat, azonban a többcélú társulással kapcsolatban a kényszer érzése akadályozta a szándék maradéktalan megvalósulását. Szerepet játszik ezen túlmenően az is, hogy a települések polgármestereinek általános véleménye szerint nem biztosított a társulások működőképessége hosszútávon.
A területfejlesztési feladatok ellátására létrejövő társulások megalakulását pedig egyrészt a megyében már korábban megalakult területfejlesztési társulások kistérségeken átnyúló jellege, másrészt a területfejlesztési törvény módosításának késedelme nehezítette.
A fenti okok következtében a hét kistérségben kettő olyan többcélú kistérségi társulás alakult (Mosonmagyaróvár és Csorna székhellyel), amely pályázni tudott a 20-50 millió forint közötti támogatás elnyerésére. A pályázati határidő leteltét követően Sopron székhellyel is alakítottak többcélú kistérségi társulást, a kistérség településeinek közel 90%-ának részvételével, ami szintén igazolja, hogy az együttműködés szorosabbra fűzése – pályázat benyújtási szándék nélkül is – a kistérségekbe tartozó településeknek elemi érdeke. Győr, Pannonhalma és Tét székhellyel – a fenti problémák miatt – csak területfejlesztési feladatok ellátására társultak az önkormányzatok és nyújtottak be a támogatás elnyerésére pályázatot.
A fent taglalt nehézségek ellenére megindult a megyében a kistérségi közigazgatás kialakulásához vezető folyamat, amely reményeink szerint elősegíti az önkormányzati rendszer költségkímélő és hatékonyabb működését, az önkormányzati autonómia tiszteletben tartásával.