Mosonmagyaróvári Kistérség 2004/5

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Kistérségek

Mosonmagyaróvári Kistérség 2004/5

VI. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Botos Gábor



Moson megye születése a magyar államalapítás idején történt. A térség az ország nyugati kapuja volt, s maradt az napjainkig is.


A kistérség jelenleg 26 önálló településből áll – a térség a győri és a csornai kistérséggel határos, északon és nyugaton a szlovák és az osztrák területek – Csallóköz, Burgenland a szomszédai. Kettő város – Mosonmagyaróvár és Jánossomorja – mellett az 1. 000 fő feletti települések száma 17, s bár vannak 500 fő alatti települések, a kistérség nem nevezhető aprófalvas térségnek.
Évtizedes együttműködés
A térségi együttműködés önkéntes formái nagyon korán kialakultak a mosonmagyaróvári körzetben. Már 1992-ben megalakult a Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége 15 településsel. Elsősorban a Duna elterelése miatt jött létre ez az érdekszövetség, később egyéb területfejlesztési feladatokat is átvállalt. A Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás (12 község részvételével) később létrehozta az osztrák és szlovák községekkel közösen a Határon Átnyúló Településszövetséget (Grenz Kommunalforum), közös vezetéssel és közös programokat ápolva. Ma összesen 5 térségfejlesztési társulás működik a térségben, különböző intenzitással, de közös célokat megfogalmazva. A térségben hamar felismerték, hogy közösen, összefogással magasabb szintű közszolgáltatásokat tudnak biztosítani az itt élőknek. Jelenleg 16 társulás működik a térségben, ebből 9 oktatási-nevelési célú, 2 egészségügyi, 4 építésügyi hatósági társulás.
Területfejlesztési célokat már régóta együtt valósítanak meg a települések. A térség valamennyi települése tagja volt az új jánossomorjai hulladéklerakó megvalósításának, a szigetközi és a hansági kerékpárutakat közösen pályázták és építették a települések, korábban a vízi közmű és gázhálózat kialakítása is összefogással történt. A térségfejlesztési társulások elkészítették az általános és ágazati fejlesztési koncepciókat, stratégiai programjaikat. Folyamatban van az egész térségre vonatkozó hulladékkezelési program kialakítása, a Mosoni – Duna rehabilitációja, az országhatárokig eljutó kerékpárutak megvalósításának előkészítése.
Nem volt kétséges a folytatás
Mindezen előzmények alapján nem volt kétséges, hogy a kistérségek megalakulása, intézményesítése komoly érdeklődést vált ki a településeinkben.
A pályázati kiírás céljait, azok elfogadottságát három csoportba oszthatjuk, a társulás megalakulása, a pályázat elkészítésének tapasztalatai alapján:
 Az első csoportba a fenntartás nélkül támogatott célok kerültek, ezek közé tartozik a területfejlesztés (valamennyi település vállalta), a könyvtári feladatok ellátásának közös szervezése és a hulladékgazdálkodás közös ellátása (a bevezetőben már említésre került ennek előkészítettsége.). Ide tartozik még az orvosi ügyelet biztosítása, hiszen ez már jelenleg is így működik a kistérségben.
 A második csoportba a részben támogatott célok tartoztak. Ez azt is jelenti, hogy nem minden település kívánja a kistérségen belül megoldani ezeket a feladatokat, mert vagy már kialakította saját szolgáltatásait, vagy más módon látja el a munkákat. Ide sorolhatjuk egyes szociális és gyermekjóléti ellátást, a belső ellenőrzési feladatokat. Miután ezek közül nem mindegyik volt kötelező eleme a társulás megalakításának, a részvétel nem is lett teljes körű, de meggyőződésem, hogy ezen a területen további csatlakozásra lehet számítani.
 A harmadik elem váltotta ki a legnagyobb vitát az előkészítő munka során Ez a közoktatásról szóló pont volt, ahol nemcsak értelmezési problémák merültek fel (mikro-térségi társulás, átlaglétszám egy intézményben vagy településen belül), hanem komoly fenntartások jelentek meg a települések további életét illetően is. (Nem tett jót a racionális megoldások megkeresésének a nem sokkal korábban végrehajtott postai szolgáltatások átalakítása sem.) A testületek érezték a közoktatási társulások gazdasági kényszerűségeit, de féltették a település identitását, annak későbbi következményeit aligha lehetett csak gazdasági alapon megmagyarázni.
2004. június 25-én tartott alakuló ülésén a jelenlévő polgármesterek, területi felhatalmazás alapján kimondták a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás létrejöttét.
A települések érzik a közös feladatellátás előnyeit, készek az együttműködésre, azonban sokkal több időre van (lesz) szükség ahhoz, hogy minden részletében alaposan átgondolva és kidolgozva, további munkát végezhessünk. Rövid időn belül válaszolni kell azokra a kérdésekre is, amelyek ma még kétségeket jelentenek, mint a 2005. évi költségvetési (normatív) támogatások, a megkezdett feladatok folyamatos végig vitele (ma 3 évre kellett kötelezettséget vállalni, de egyszeri támogatásról szóló döntések születnek), az egyéb pályázatok és a kistérségi támogatások összhangja biztosított lesz-e, s még számtalan lezáratlan kérdés maradt. Mindezzel együtt az eddigi tapasztalatok a települések fogékonyságát mutatták és ez jó előjel a munka folytatására.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu