Vas megye délkeleti részén található a Kemeneshát lapos fennsíkja, melynek keleti lejtője a gyönyörűséges szűkebb kistáj, a Kemenesalja. A 688, 6 km2 területű, több mint 34 ezer lakosú térség 28 településből áll, s büszkén vállalom, hogy e táj két kiemelkedő településének – Ostffyasszonyfa és Csönge – körjegyzője vagyok 2002. január 1. napjától.

A természeti adottságok mellett Kemenesalja gazdag irodalomtörténeti hagyományokban is. A két szomszédos község – szuverenitásának megőrzése mellett – közös múlttal és jelennel is rendelkezik, hiszen az eltelt évtizedek során összefonódott az iskola, az egyház, a hivatal működtetése, és persze összekapcsolja a településeket a híres költők: Weöres Sándor és Petőfi Sándor emléke, tisztelete.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény deklarálja, hogy az önkormányzat feladata a közösségi tér biztosítása, a közművelődési, művészeti tevékenység támogatása. E törvényi kötelezettség magában oly kevés lenne, ha nem lennének olyan lakói, vezetői, testületei és segítői a településeknek, akik őszinte kötelességüknek érzik, hogy a községre maradt szellemi hagyatékot meg kell őrizniük. Természetesen fontos pillér a pénzügyi eszközök rendelkezésre állása, melyeknek híján komoly munkát, hitet, elszántságot igényelt azok előteremtése. Ostffyasszonyfa és Csönge törekszik arra, hogy irodalmi értékeit megőrizve bekapcsolódjon a környék lassanként beinduló turisztikai vérkeringésébe, esélyt adva az itt élőknek a települések vonzerejének növelésével egy igényesebb, a helyben maradás feltételeit egyre inkább megteremtő életmód kialakítására.
Gyermekkorom óta Ostffyasszonyfán élek, így a két településhez való kötődés számomra is meghatározó jelentőségű.
Nem engedhette meg Ostffyasszonyfa, hogy ne őrizze emlékét Petőfi Sándornak, aki 1839 nyarát Ostffyasszonyfán töltötte a Salkovics – házban. A ház ma is áll, udvarán ott a malomkő, amelyen verseit írogatta. Tehetséggel megáldott, verselő diákként érkezik ide és költőként távozik innen a tündérvilágból. Tűnő emlékké lett a Rábán átívelő Ragyogó híd, a Kígyőkó-vár, a Lánka parti füzesek álmos csendje, a zongoraakkordok, a titkos szerelem parázsló pillantásai, Csáfordi Tóth Róza emberi közelsége és elérhetetlensége, a Dalma néven írt versek, a virágok illata, a társaságban múló idő. A csöngei evangélikus templom orgona felőli részén van az a pad, ahonnan Petőfi Rózát nézte és annak latin nyelvű bibliai idézet bevésését Petőfi Sándornak tulajdonítják: „Spes confisa Deo nunquam confusa recedit.”, azaz „Az Istenbe vetett reménység sohasem szégyenít meg.”
Említést érdemel az önkormányzat épületének kovácsoltvas kapuja és kerítése, amely Petőfi életútját ábrázolja. 1962-ben nyílt meg a Petőfi emlékszoba, amely egész évben folyamatosan látogatható. Az önkormányzat az elmúlt évben színes, képekkel és írott anyaggal egyaránt ellátott füzet megjelentetéséről gondoskodott „Petőfi Ostffyasszonyfán EGY BOLDOG NYÁR, 1839” címmel.
A két település közös fenntartású iskolája 1988-ban hívta életre a Weöres Sándor vers-és prózamondó versenyt, amely a mai napig sok résztvevőt vonz a megye határain túlról is. Az egyik kötelezően hozott mű mindig Weöres vagy Petőfi egy –egy költeménye.
Nem engedhette meg Csönge sem, hogy elfelejtse azt a Weöres Sándort, aki itt fogant (Szombathelyen született) és gyermekkorát itt töltötte. Később csak néha-néha tért ide vissza, de Rómában azt mondta: „Az utolsó csöngei pajtát is szebbnek látja, mint a Colosseumot.” Egyik Füst Milánhoz írt levelében /1935 áprilisában/ így vallott: „ E tájékhoz minden idegszálammal hozzáforrtam … innen viszek mindent a verseimbe, szín-, alak-, vonal, és főleg hanghatásokat”.
Csönge község lakosai még Weöres Sándor életében szerettek volna a település legnagyobb fiának emléket állítani, azonban az első emlékszoba átadására csak halálának évében (1989) adódott lehetőség, amely 2006-ban nyerte el a mai, végleges formáját. A csöngeiek vágya végre teljesült, hisz a költő házaspár életművét a Weöres Sándor – Károlyi Amy Emlékház és benne egy állandó kiállítás mutatja be a hagyatékból származó bútorok, könyvek, fényképfelvételek, kéziratok, relikviák segítségével. Jelentős volt Weöres Sándor születésének 90. évfordulója, amikor a Segesdi György szobrász által alkotott ötnegyedes életnagyságú bronz mellszobor – amely karokkal és bizonyos attribútumokkal együtt ábrázolja a költőt – az igényesen kialakított emlékparkban került méltó elhelyezésre. 2005-2006-ban a pályázati lehetőségek eredményes kihasználásával az épület egésze felújításra került, így a közel 50 milliós beruházás révén európai színvonalú emlékházzal büszkélkedhet a község. Az épületegyüttes új funkcióval is bővült, az alkotóházban a művészek és művészjelöltek hasznos és kellemes napokat tölthetnek el Csöngén.
Mindkét település részese a „VAS MEGYEI IRODALMI ÚT ” programjának, amely lehetőség arra, hogy a mindenkori jelen embere találkozhasson azokkal, akikkel életükben találkoznia nem adatott meg, lehetőség arra, hogy még szorosabb legyen kapcsolatunk azokkal az alkotókkal, akik életük és műveik révén amúgy is benne élnek mindennapjainkban.