A történet 2002 őszén kezdődik, amikor Törökbálint polgármestereként volt alkalmam részt venni abban az munkában, amely az EU 6. Keretprogramja – az információs társadalom technológiai kérdései al-programjába – készített elő javaslatot új projekt indítására. A javaslat azt célozta, hogy kerüljenek tanulmányozásra, fejlesztésre, kiértékelésre és alkalmazási támogatásra olyan új információs technológiák, amelyek nyílt felhasználói programokat, adatszabványokat alkalmaznának a helyi önkormányzatok elektronikus kommunikációjában.

A projekt rövidített neve: COSPA (Consortium for studying, evaluating and supporting the introduction of Open Source software and open data standard in the Public Administration) lett. Az EU felismerte azt, hogy területén Euro milliárdokat költenek a helyi önkormányzatok, adminisztrációk olyan „polcról levehető” szoftverekre, amelyekkel feladataikat megoldják. Tekintettel arra, hogy e programok nagy része csak néhány cég gazdasági érdekeltségi körébe tartozik, azt is lehetett mondani, hogy az EU ezekkel az Euro milliárdokkal mindössze néhány céget támogatott. A helyzet tarthatatlanságát és értelmetlenségét mi sem támasztotta jobban alá, minthogy a folyamatosan odaáramló „támogatás” konzerválja a helyzetet, újabb és újabb megkötöttségek rendszerbeépítésével biztosítva piaci egyeduralmuk fenntartását. Emellett megállapítható volt, hogy az e-Önkormányzati fejlesztések a drágán kínált programok csak kis szolgáltatási hányadát használják ki.
A helyzettől az jelentette az elmozdulást, hogy kidolgozásra és kipróbálásra kerülhettek olyan egyszerű mégis hatékony programok, amelyek rugalmasan alkalmazhatóak voltak a helyi adminisztrációk kommunikációs rendszereihez, és amelyek legálisan, szabadon terjeszthetőek, felhasználhatóak. Ezek a nyílt programrendszerek. Nyílt adatrendszerek már akkor is széles körben terjedtek a világban (mint például a HTML/XML formátum, az ADOBE PDF formátuma, vagy JPEG grafikai formátum).
Előkészítés
A 2003 őszén elkezdett pályázati előkészítő munka szélesebb körű EU együttműködést célzott több ország egyetemeinek, fejlesztői helyeinek és alkalmazó helyi önkormányzatainak, tanácsainak, nyilvános adminisztrációinak részvételével.
A projektbe egyedül Magyarország kapott meghívást azok közül az országok közül, amelyek csak 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz! A projekthez aztán jó másfél évvel később csatlakozott a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat Központja is.
A projektjavaslat megcélzott kidolgozási költsége: mintegy 7,2 millió Euro volt, amelyből 4,3 millió Euro támogatást adott az EU 6. Keretprogramja. Törökbálintra ennek 2,57%-a jutott, 109 500 Euro (mintegy 28 millió forint). A saját részt nem kívánta deklaráltatni a támogatást nyújtó: azt az elszámolás során kellett/lehetett elszámolni.
Az eredmények
A projekt hivatalosan féléves hosszabbítással 2004. január 1-től 2006. július 15-ig tartott. A projektet az EU az előzetes ígérettel ellentétben – mármint, hogy: előre finanszíroz – utólagosan fizette. A projekt hivatalos honlapja: www.cospa-project.org, itt található a COSPA tudásbázis, a beszámolók.
A projekt legfontosabb eredménye, hogy több, mint 5800 munkaállomás átállítása történt meg OpenOffice.org programra, és a programhoz 7 nyelven készült bevezető tananyag – közöttük a magyar változat is, amely felkerült az OpenOffice.org hivatalos weboldalára is. Törökbálinton három kivételével (a két anyakönyvi és az egy választási szavazatszámláló gép) a Polgármesteri Hivatal összes munkaállomására telepítettük az OpenOffice.org programot. Az eredetileg vállalt 33 munkaállomás közül 28-on fut Linux.
Pénzügyi haszon
A nyílt forráskódú szoftverek Linux munkaállomásokra és szerverekre való telepítésének köszönhetően sikerült a Microsoft önkormányzati programja keretében bérelt licencek számát 33-ról 1-re csökkenteni. Ez évente 32×57.000 Ft megtakarítást eredményezett, illetve eredményez most is, amihez hozzászámolhatjuk még a vírusirtó szoftverek szükségtelenségét is, így a szoftverköltségek évi közel 2 millió forinttal csökkennek.
További megtakarításokat eredményezett a Linux kisebb hardverigénye is: a Windows Vistára való átállás a számítógéppark 70-80%-ának lecserélését tenné szükségessé, míg a hasonló funkcionalitású és komfortú Linux jól működik az XP-t jelenleg futtató gépeinken is. Negyven, Vistát futtató gép beszerzése kb. 3,5 millió forintba kerülne. A funkcionalitásban azonos, de egyszerűbb felületű ablakkezelőt használva a Linux futtatható még azokon a régebbi gépeken is, amelyeken még az XP sem használható. A számítógépek átlagos élettartama így legalább 2 évvel hosszabbodott meg.
Polgármesteri Hivatalunkban a projekt indulásáig nem volt nyílt forráskódú szoftver. Célkitűzéseink megvalósítása érdekében megvalósult a különböző telephelyek üveg-, illetve rézkábellel való összekötése. Ezzel lemondhatóvá váltak az ADSL-szerződések, ami havi 60 ezer forint körüli megtakarítást eredményezett.
2006-ban új korszerű Művelődési Házaz építettünk – ugyancsak EU támogatással –, és itt is korszerűsítettük az informatikai infrastruktúrát. Ubuntu Linuxszal dolgozó saját és szervert kapott, amely OpenBSD-vel működő tűzfallal üzemel. A szerveren fut a levelezés és a Művelődési Ház honlapja is itt kapott helyett, amely egy Drupal rendszerű portál. A vásárolt munkaállomások közül haton van Linux és az összes munkaállomáson OpenOffice.org. A telefonközpont kiváltása most folyik a Trixbox nevű nyílt forráskódú szoftverrel, ami professzionális megoldásokat tesz lehetővé egy normál PC segítségével.
Az ugyancsak megújult könyvtárunk régi gépeit – 8 darabot – nyilvános e-pontként üzemeltetjük. Ezekre a Windows mellé Linuxot telepítettünk, öröm látni, hogy a betérők többsége ezt használja, nem a Windowst. Az összes munkaállomáson van OpenOffice.org.
A projekt hatása
Hivatalban az OpenOffice.org programnak mindig a legfrissebb verzióját használjuk. A 2-es sorozatú verzió adatformátumai – az OASIS formátumok – ISO szabvánnyá váltak, így a közintézmények a magyar szabályozás értelmében is kötelesek elfogadni az ebben a formátumban küldött dokumentumokat. Így Törökbálint Polgármesteri Hivatala megfelel a szabályozásnak. Bár a Microsoft adatformátumai nem szabványosított adatformátumok, elfogadni azokat csak az elterjedtségük okán lehetséges. Szerencsére az OpenOffice.org program olvassa és írja is ezeket a formátumokat is.
A wine (a Linux Windows emulációs komponense) fejlődésére jellemző, hogy mára minden munkaállomáson jól fut a Complex Jogtár, lehetővé vált az Önkadó program, a FoxPro-s AN, a Clipperes és Btrieves pénzügyi programok működtetése.
A projekt sikere
A TÖOSZ által régebben indított – néhány polgármesteri hivatalt érintő – Linuxra való átállással szemben a törökbálinti COSPA projekt sikert hozott. A TÖOSZ korábbi próbálkozásának eredménytelensége abból adódott, hogy kistelepüléseken próbálkoztak, ahol csak kevés számítógépet használtak, emellett néhány településen nyilván hiányzott a megfelelő szakértelem is.
Törökbálint esetében azonban elérhetővé vált, hogy a munkaállomásoknak legalább kétharmadán Linux fusson. Mivel a Linuxos gépek megbízhatóbbak, adminisztrációjuk és karbantartásuk könnyebb, a szoftverek verziókövetése egyszerűbb – az átállás nehézségeivel együtt is, de még inkább utána –, a kétféle platform használata esetén is javul a rendszergazdai munka hatékonysága.
A jövő
Az EU továbbra is stratégiai kérdésként kezeli a nyílt forráskódú szoftverek és a nyílt szabványok elterjesztését – és hosszútávon ez alól a magyar közigazgatás sem vonhatja ki magát. A magyar számítástechnikai piacon is megjelentek a nyílt alapokon fejlesztő cégek, termékeiket önkormányzatok számára is kínálják. Így a COSPA projekt időzítése szerencsés volt, mert még éppen a nagy informatikai beruházások előtt és az egyre inkább megerősödő szabad szoftveres világ idején indult.