Az Ítélőtábla szerint az szolidaritási adóval semmi baj nincs, írja az NGM. Budaörs máshogy látja: szerinte sérül a tisztességes eljáráshoz való alapjog, és úgy fest, csak papíron lehet perelni az államot, gyakorlatilag nem. Az ügy megy a Kúriára, és az Alkotmánybíróságra is be van adva egy beadványt.
Másodfokon veszített Budaörs a magyar állam elleni perben, az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kiadott közlemény szerint a Fővárosi Ítélőtábla úgy látja, “teljes egészében jogszerűen járt el a költségvetés a szolidaritási hozzájárulás bevezetésével. A szabályozással tehát semmiféle kár nem éri az érintett önkormányzatokat”. Elsőfokon két kérdés volt: perelhető-e az állam, okozhat-e kárt jogszabályalkotással. Budaörs szerint igen, míg az állam azzal védekezett, hogy az államnak immunitása, védettsége van, azaz nem perelhető a jogalkotással okozott károkért. Illetve, ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki egy törvényről, hogy alkotmányellenes, akkor az a törvény nem perelhető. A bíróság Budaörs érveit fogadta el első fokon, miután az állam azt sem tudta egyértelműen megmondani, hogy a szolidaritási hozzájárulás milyen közteher, közteher-e. Wittinghof Tamás polgármester úgy látja, nonszensz, hogy lehet perelni az államot, de alkotmánybírósági verdikt hiányban ez a perlés csak papíron kínálja fel a kártérítést, a gyakorlatban nem. Ha az Alkotmánybíróság valamikor kimondja, hogy a szolidaritási hozzájárulás alkotmányellenes, akkor megnyílik az út a perújrafelvétel előtt.
Forrás: hvg.hu
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft
