a többcélú kistérségi társulások 2004. évi ösztönző támogatására kiírt pályázathoz
A 2003 decemberében a kormány által lehatárolt kistérségek, illetve a kistérségekhez tartozó települések ez év tavaszán jelentős szerephez jutottak, megmérettettek összefogási, együttműködési hajlandóságuk tekintetében.

A többcélú kistérségi társulások létrejöttét támogatta a BM a 2004. évi ösztönző pályázatával.
A pályázati felhívás, illetve az annak alapjául szolgáló 65/2004.(IV. 15.) Korm.r. értelmében 80-120 MFt-ra lehetett pályázni az adott kistérséghez tartozó valamennyi települési önkormányzat részvételével létrejött többcélú kistérségi társulásoknak legalább három közszolgáltatás, és a kistérségi területfejlesztési feladatok közös ellátására. A kormányzat célja az összefogás ösztönzése az egyes közszolgálati feladatok hatékonyabb, magasabb szintű ellátása érdekében.
Alapítás és vezetés
Amikor Szerencs város vezetése értesült a pályázati lehetőségről, mint a 3509-es statisztikai kistérség (10.386 fős) székhelytelepülése, kezdeményezte a hozzá tartozó – vele együtt – 18 település (összlakosságszám 46.214 fő) társulását. Több egyeztető tárgyalást, a lehetőségek ismertetését, igények felmérését követően elkészültek az alapdokumentumok (társulási megállapodás, SzMSz, alapító okirat), melyek alapján 2004. június 10-én megalakult a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás.
A Társulás vezető szerve a társult települések polgármestereiből álló Társulási Tanács, elnöke – a tagok által megválasztott – Rónavölgyi Endréné, Szerencs város polgármestere, elnökhelyettese Tóth István, Bekecs község polgármestere. A pénzügyi ellenőrzés fő szervezete a 3 fős Pénzügyi Bizottság, a jogi és egyéb szakmai munkát pedig a Dr. Bíró László, Szerencs város jegyzője által vezetett Jegyzői Kollégium segíti.
Kiemelkedő pályázati eredmények
Társulásunk legmarkánsabb jellemzője, hogy – talán az országban is egyedi módon  a kistérséghez tartozó valamennyi települést integrálja, és (ahogyan azt Szerencs város címzetes főjegyzője szorgalmazta) valamennyi, a pályázati kiírásban szereplő feladatra társultak a tagok. Mint utóbb kiderült, ez az elbírálás során nem kis előnyt jelentett, és nagyrészt ennek köszönhető, hogy ha nem is 120, de így is magasnak tekinthető 111,5 millió Ft-ot nyert el pályázatunk.
Az elnyert pénz új tereket nyit, de néhány buktató akadt az úton, míg eddig elértünk. A köszönet szavain túl, talán tehetek néhány – építő jellegű – kritikai észrevételt is. A jogi háttér hiányossága bizonytalanságot szült. Megszületett ugyanis egy – már említett – Korm.rendelet és a pályázati kiírás. Sajnos ez utóbbi helytelenül felülírta a magasabb szintű jogszabályt, pl. a kormányrendelet az együttműködés vállalásának kezdetét a tényleges működés megkezdésének időpontjára, míg a pályázati felhívás a pályázat benyújtásának napjára datálja. Ezen túl hiányzott az az alaptörvény, amelynek tulajdonképpeni végrehajtását kellett volna, hogy szolgálja a kormányrendelet, illetve az arra épülő pályázati kiírás. E hiányt kiküszöbölve a többcélú kistérségi társulások is az Ötv. és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. alapján jöhettek létre. Volt szerencsém azonban olvasni az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök aláírása hiányában még ki nem hirdetett, a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvényt is. Ebben több helyen (például a nyilvántartásba vételi kötelezettség terén, törvényességi felügyelet kérdésében) találtam eltéréseket, illetve többletrendelkezéseket az 1997. évi CXXXV. tv-hez képest. Annak érdekében, hogy az új törvény hatályba lépését követően ne kelljen rögtön módosítani társulási megállapodásunkat, igyekeztünk beépíteni a társulási törvénynek ellent nem mondó rendelkezéseket is.
Sorok között olvasva
A sikerhez természetesen arra is szükség volt, hogy a pályázati felhívást értelmezően, a sorok közt olvasva tudjuk kezelni. A felhívásban ugyan nem szerepelt az, hogy a kötelezően ellátandó és a választható feladatok között milyen belső arányokat kell megtartanunk, de ez a közzé tett bírálati szempontokból kikövetkeztethető volt. Ennek megfelelően döntöttünk úgy, hogy a közoktatási, a szociális és az egészségügyi feladatblokkra 80 MFt összegben, a területfejlesztési feladatokra csak tervkészítési munkákra, 9 MFt értékben, és a maradék 8 választható feladatra 31 MFt értékben készítjük el pályázati anyagunkat. Megjegyzem, a választható feladatokra szétosztható pénz igen kevés a társulásban résztvevő önkormányzatoknak, egy éven belül is nagyságrenddel nagyobb pénzeszközökre lenne szükségünk a feladat megfelelő ellátása érdekében.
Talán összeszedettebb jogi és szakmai háttér mellett még sikeresebbek lehettünk volna.
A pályázat benyújtásának határideje – a hosszabbítás ellenére is – túlfeszített munkát, magas szintű együttműködést diktált. A pályázatot – a fent említett jogszabályi hiányosságok és az ebből adódó bizonytalanságok miatt – a határidő utolsó napján tudtuk benyújtani. Az izgalomnak azonban nem lett vége, egy-két hiánypótlást követően türelmetlenül vártuk az elbírálási határidő leteltét. A munka neheze most a feldolgozásban közreműködőkre, az elbírálókra várt.
Az augusztus 15-e után kihirdetett eredménynek (az elnyert 111,5M Ft-nak) együtt örül a 18 település, és – bár eddig azt reméltük – a nehezén nemhogy nem vagyunk túl, hanem most kezdődik! Amit közösen elterveztünk, valóra kell váltani.
Valamennyiünknek azt kívánom: ezt a – jókor érkező – segítséget sikerüljön oly módon hasznosítani, hogy a közigazgatásban mind jogalkalmazóként, mind ügyfélként résztvevők érezzék a minőségi változást.