Oláh ország önálló története a 14. sz. közepén kezdődik, mikor Bazarád nevű vajda függetlenné teszi magát Károly Róbert magyar királytól, és megtagadja az addig fizetett évi adót.

Lythen vajda 1272-1275-ig, IV. László kiskorúsága idején megpróbálta önállósítani magát, de pórul járt.  Jobban sikerült ez, Bazarád Sándor vajdának, aki megfékezi Károly Róbertet 1338-ban, mert tőrbe csalja és megveri, így magát függetlenné teszi.
Bazarád Sándor vajda 1360-ig uralkodott Oláh ország felett több más vajdával egyetemben.
Ő alatta nyeri 1359-ben Havas föld az első görög egyházbeli püspököt a Konstantin Nápolyi Patriárkától Metropolita címmel. Bazarád utóda László (Lajkó) lett. (1360-1372), Akit II. Lajos haddal kényszerít engedelmességre.
Miricse vajda 1387-1418 Brassóba szerződést köt Zsigmond magyar királlyal, szabad átmenetet és segítséget ígérvén a török ellen. 1396-ban együtt harcol a keresztény sereggel Nikápolynál a török ellen. A Várnai szerencsétlen csata után az Oláh országba menekülő Hunyadi János Vlad vajda letartóztatja, amiért aztán Hunyadi 1445-ben betör Havas völgybe, elűzi Vlad vajdát és helyére IV. Dant teszi meg vajdává. IV. Dan 8000 emberrel segített Hunyadit a Rigómezei ütközetben, de a válságos pillanatban az Oláhok a törökhöz álltak át.
Mátyás király ideje alatt Radó nevű vajda volt hatalmon. Radó hűsége csak ideig-óráig tartott, mert elpártolt Mátyás királytól és a szultánnak hódolt.
1476-ban Báthori István, Erdélyi vajda vezet hadat Havas földre, és elűzi a hűtlen vajdát, és helyébe Cepes Vladot teszi, aki másodszor 1477 – től, 1479-ig uralkodott.
Cepes Vladot V. Radul (1492-1508) követett, aki 1494-ben a Moldovai vajdával együtt tisztelgett az Erdélyben járt II. U László magyar király előtt.
Radul vajda 1508-ban Budán járt, és U László Algyógyot Erdélyben adományozta neki.
Az utána következő vajdák is a török hatalomnak voltak készséges eszközei. A politikai irányzatot a török szultánok és a magyar királyok versengése szabta meg, a vajdák sűrűn váltakoztak.
A XVI. Sz. végén: 1593-ban jutott a vajdaságra Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem pártfogásával Mihály vajda.
Mihály vajda után jelentéktelen vajdák következtek.
Legjelentősebb vajda Bassaraba Máté, aki 1633-tól, 1654-ig volt vajda. A török hűbéresség mellett a Rákócziak kedvét is kereste, ő alapította 1652-ben az első nyomdát országában, törvénykönyveket alkotott, iskolákat alapított.
• 1704. január 01. II. Rákóczi Ferenc Tokajban kelt Pátense „a cigány nemzet” ügyében a cigányvajdaságok és a vajdák felöl. A cigány nemzet fővajdájává Ilosvai Ábrahám, palotás kapitány nevezi ki.
• 1558. február 03. Báthori Zsigmond Cigányok Adományozásáról szóló oklevele 7 cigány személyt említ név szerint.
• 1553. február 06. Báthori István erdélyi vajda Sebessy Pálnak Zeleméry Miklósnak a Cigányok vajdáinak szolgálataiért birtokokat adományoz Kolozsban és Torda vármegyében.
• 1616. február 20. Thurzó György Nándor men levelet ad Ferenc vajdának és népének.
• 1686. március 23. A Kassai cigányok vajdái Kötelezettség – Vállaló levelet írnak, amelyben, a városban magukra nézve kötelező szabályokat rögzít (idegen cigányokat nem fogadnak maguk közé, dolgozni fognak és a tolvajlástól tartózkodnak).
• 1676. március 30. I. Rákóczi Ferenc megerősíti tisztségében az Ónod várához tartozó Mihály vajdát.
• 1422. április 29. Zsigmond király Szepesen men levelet bocsájt ki László cigányvajda népének (az első írásos emlék).
• 1496. június 06. II. U László men levelet „Salvus conduc – t” adott Bolgár Tamás cigányvajdának és 25 sátornyi csapatának, mivel népének hadi szert (puskagolyókat, és más hadi szerszámokat) gyárt a Pécsi Püspök számára. 3.
• 1643. augusztus 01. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem men levelet ad ki Stephan vajda cigányai számára.
• 1419. augusztus 24. ST. Lauren-ben egy András nevű „herceg” vezette 120 fős cigány csapat bemutatta Zsigmond Király men levelét.
• 1659. augusztus 29. Dániel, a Szendrő várához tartozó cigányok fővajdája e napon kiáltott oklevélben 40 Ft-nyi kezességet vállal Horváth János alvajdáét.
• 1608. szeptember 09. Révay Péter Turócz vármegyei örökös fő ispánajánló levelet ad Gáspár vajda és Kovács mesterségből élő népe számára.
• 1697. szeptember 09. Eszterházy Ferenc – Eszterházy János, fia megerősítve újra, kiadja apja 1775-ös nyílt levelét Vörös Mihály vajda népének védelmében.
• 1557. szeptember 14. Izabella királyné Kolozsmonostori pátense az erdélyi cigányok vajdaságának tisztével és a cigányoktól járó ebadók beszedésével megbízott Nagy Gáspár és Balázsfi Ferenc tevékenységének hivatalos segítése tárgyában (a két említett személy ez évben lett a cigányvajdaság tisztével Izabella királyné által felruházva).
• 1599. október 31. Mihály Havas földi vajda – Báthori András legyőzése után Gyulafehérvárra bevonuló győzelmi menetét 10 cigányzenész szolgáltatja.
• 1661. december 07. Ung vármegye főispánja Homonnay György privilégium levelet ad Márton vajdának és népének.  Az említett vajdaságán kívül irányítására az Ung vári uradalomhoz tartozó György nevezetű cigányt bízta meg.
1417-től 1846-ig bizonyíthatóan működött a vajdarendszer.
150 év után, 2005-ben éledt újra a vajdaság Magyarországon.
Magyarországon ma már 17 megyének van vajdája. A Borsod – Abaúj – Zemplén Megye vajdáját, Lakatos Attilát 1000-1200 főnyi létszámú cigányság választotta meg. Magyarország fővajdája: Kállai Csaba több hónapon át járta át Borsod megyét tanácsosaival, szóvivőivel, hogy megtalálja azt a személyt, aki méltó a vajdaság tisztségére.
A megfelelő embert Lakatos Attila személyében találták meg, aki a posztra való felkérést elfogadta.
Lakatos Attilát 2008-05-17-én avatták hivatalosan is Borsod megye vajdájává.