Jegyző és Közigazgatás

A tanulmány alapjául szolgáló kutatás – pilot-jelleggel – a Kúria Önkormányzati Tanácsának azon határozatait vizsgálja, amelyek a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) valamely rendelkezésére utalnak. A sorozat első része jogtudományi szempontból – empirikus alapon – elemzi, hogyan érvényesülnek a jogszabályszerkesztés szabályai a Kúria Önkormányzati Tanácsának gyakorlatában. A sorozat második részében a határozatok kereshetőségét és formáját, az adatok nyíltságát vizsgáljuk kritikai megközelítésben – rávilágítva a gépi feldolgozhatóság előnyeire.

Hasonló kérdést tettem fel korábban a Jegyző és Közigazgatás XXII. évfolyam 3. lapszámában, ahol a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet egy szakaszát elemeztem abból a szempontból, hogy az vajon állatvédelmi vagy más jogterület alkalmazási körébe tartozó szabály-e. A következtetés akkor az volt, hogy a hivatkozott kormányrendeleti szakasz egy állatvédelmi jogszabályban fellelhető kóbor szomszédjogi rendelkezés, melyre alapítva egyébként egészen impozáns számú ítélet születik minden évben a járásbíróságok előtt. Jelen írás egy másik szomszédjogi típusú találatot fed fel az állatvédelmi törvényben.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. § szerint az illetményalap összegét évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. Ugyanezen jogszabály 133. § (1) bekezdése szerint az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt. Kiemelt témánk következő cikke.

Közel hat évvel ezelőtt ezen kiadványban már érintettem a pihenéshez és a vállalkozáshoz való jog összhangjának igényét, illetve azt, hogy egy kerületi önkormányzat miképpen működhet ebben közre. Az azóta bekövetkezett események és az eltelt idő, illetve az első rendeleti próbálkozástól eltelt 18 év alapot szolgáltat arra, hogy áttekintsük ismét az elmúlt időszak jogszabályi és egyéb változásait. Teszem ezt egy belvárosi önkormányzat szemszögéből – kiemelve azt, hogy minden önkormányzat életében megvannak azok a specialitások, amelyek meghatározzák a mindennapi életüket, feladataikat, megoldandó problémáikat, a helyzetüket. Terézvárosban az egyik ilyen nagy súlypontú kérdés a csend, másképpen az itt élők nyugalma, szemben a szórakozóhelyek és szálláshelyek nagy számával és a működésükből származó zajterheléssel.

Lapunkban – egyebek mellett Várva várt bérfejlesztés a közszférában címmel – 2025-re kiemelt témákat hirdettünk, időnként egy-egy közérdeklődésre számot tartó kérdésre irányítva szerzőink fókuszát. E témakört is érintve született meg alábbi írásunk a „sorozat” első elemeként.

Az alábbi cikk célja, hogy átfogó képet nyújtson a jegyző feladatairól abban az esetben, amikor nemzetközi elemmel bíró hagyatéki eljárás indul a polgármesteri hivatalnál. A tanulmányban részletesen bemutatásra kerülnek az európai öröklési rendelet szabályai, a joghatósági kérdések, az alkalmazandó öröklési jog meghatározása, valamint az önkormányzati szakaszban a jegyző által ellátandó feladatok.

Gondolatok a földforgalmi jogi szabályozás alá eső föld adásvételi és föld haszonbérleti szerződések jóváhagyási eljárásáról, jegyzői közzétételéről, az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásáról III.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényt új szabályozás beiktatásával 2024. november 29-ével módosította a 2024. évi LVIII. törvény. Az új rendelkezések alapján már a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyásával – meghatározott törvényi feltételek teljesülése esetén – létrehozható közös önkormányzati hivatal abban az esetben is, ha az érintett települések közül legfeljebb egy település másik járásban található.