A határtérség gazdasági és társadalmi erősítését kívánja elérni a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program, amely a 2007-2013-as költségvetési időszakban kerül végrehajtásra az Európai Területi Együttműködés célkitűzés keretében.

A Program által – a témánk szempontjából is jelentős – támogatandó területek:
 a határon átnyúló közlekedés fejlesztése,
 a határon átnyúló kommunikáció javítása,
 a határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása,
 együttműködés a munkaerőpiacon, oktatásban – készségek, ismeretek közös fejlesztése,
 közösségek közötti együttműködés.

A Békés, Bihar és Arad megyei határ menti települések polgármesterei felismerve a fentiek fontosságát, közös projektekben, pályázatokban gondolkodnak.

E törekvésükkel szinkronban van a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ is, amely évek óta szorosan együttműködik a romániai megyei ügynökségekkel a magyar-román határ menti térségben a határon túli munkavállalás elősegítésében, a munkanélküliség csökkentésében és a foglalkoztatás növelésében. Nem elhanyagolható a munkavállalás, a külföldi tanulás tekintetében az sem, hogy a határ mentén élőket gyakran rokoni szálak is összefűzik, többnyire hasonló gazdasági- és életkörülmények között, hasonló problémákkal kell megbirkózniuk, azonosak a hagyományaik, a mentalitásuk, mind a hazai, mind a kisebbségi nyelvet értik, beszélik. Mindezek a sajátosságok megkönnyítik a másik tagállamban való munkavállalást, letelepedést, valamint az adott települési közösségbe való beilleszkedést, elfogadottságot is.

A munkavállalók szabad mozgása – az EK Szerződés 39. cikke szerint – jogot biztosít a munkavállalóknak arra, hogy
 tényleges állásajánlatokra jelentkezzenek;
 e célból a tagállamok területén szabadon mozogjanak;
 munkavállalás céljából valamely tagállamban tartózkodjanak;
 egy tagállamban történő alkalmazását követően az adott tagállam területén maradjanak.

A közösségi jog azt is kimondja, hogy a munkavállalókat tilos megkülönböztetni állampolgárságuk alapján, azaz a más tagállamból érkező munkavállalót az adott ország állampolgáraival egyenlően kell kezelni (ez többek között jelenti az egyenlő elbírálást a felvételnél, az azonos bérezést, a munkavégzési feltételek azonosságát; a szakszervezeti tagsághoz, társadalombiztosítási ellátáshoz való jogosultságot jelent).

Hazánk európai uniós csatlakozásakor egyes korábbi tagállamok – félve attól, hogy az új tagállamokból érkező olcsó munkaerő megnehezíti saját munkavállalóik helyzetét – átmeneti mentességet kaptak és csak 2011-től kötelesek megnyitni hazai munkaerőpiacukat. Azon tagállamokban, ahol az átmeneti mentesség még fennáll, nem azt jelenti, hogy a magyar állampolgárok nem vállalhatnak munkát, hanem csak azt, hogy ahhoz engedélyre van szükség, melyet a munkaerőpiac vizsgálata után adnak ki.
A közösségi munkavállaló és vállalkozó esetén a „szabad mozgás” egyben jogot testesít meg a más EU- vagy EGT-tagállamban való munkavégzésre, amely jog magában foglalja a huzamos ott-tartózkodás jogát és járulékos jogként megjelenik az adott ország szociális ellátórendszere igénybevételének a joga.
Az EU és EGT-országokban a más tagállami polgár a célország polgáraival egyenlő feltételek mellett vállalhat munkát, ill. alapíthat vállalkozást, tehát nem kell munkavállalási engedélyt igényelnie. E kedvezmény nemcsak a közösségi munkavállalóra, vállalkozóra, hanem a családtagjaikra is vonatkozik, függetlenül attól, hogy a családtagok mely állam polgárai.

A közösségi munkavállalóknak, vállalkozóknak a más tagállamban történő tartózkodáshoz – ha az meghaladja a három hónapot – tartózkodási engedélyt kell igényelniük. A tartózkodási engedély kiadásának egyik feltétele munkavállalóknál a munkaszerződés léte, míg a vállalkozóknak igazolniuk kell, hogy a folytatni kívánt tevékenységre nincs nemzeti korlátozás, tehát ők az adott tevékenységet a tagállam területén elláthatják.

A betöltetlen állások megismerésére többféle lehetőség nyílik, pl. ismerősök útján, újságok hirdetéseiből, interneten. A tapasztalatok szerint a munkakeresésnek ezek az informális eszközei nem mindig váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért 1993-ban létrehozta az EU az EURES elnevezésű információs közvetítési rendszert.

Az EURES-tanácsadók hazánkban a regionális munkaügyi központok megyei kirendeltségén dolgozó kijelölt munkatársai, akik személyre szóló tájékoztatást nyújtanak a munkavállalással összefüggő fontos tudnivalókról. Az EURES szolgáltatások ingyenesek és igénybe vehetik a munkavállalók és a munkáltatók is.