Jász- Nagykun- Szolnok megyében a legutóbbi kisebbségi önkormányzati választások után 39 településen 40 kisebbségi önkormányzat alakult. Mindössze 1 településen működik 2 kisebbségi önkormányzat, Szolnokon cigány és lengyel. A további 38 településen csak cigány kisebbségi önkormányzat működik.

A megyében majdnem minden második településen van kisebbségi önkormányzat, elsősorban a Jászságban, a Közép- Tisza vidékén és a Kunságban.
A megye etnikai összetételét tekintve a kisebbségi önkormányzatok száma és elhelyezkedése megközelítőleg reális és indokolt. Van ugyan néhány település, ahol jelentős számú cigány kisebbség él de e ciklusban nem választottak kisebbségi önkormányzatot.
A megyében koncentráltan elsősorban a Közép- Tisza vidéken a Tisza bal partján, illetve szétszórtabban, de viszonylag nagy számban a Jászságban és a Tiszazug keleti részén él cigány kisebbség.
A kisebbségi önkormányzatiság megyénkben stabilizálódott, a kisebbségi önkormányzatok megtalálták a saját helyüket, szerepüket.
Kedvező az is, hogy e ciklus 8 új kisebbségi önkormányzata tevékenysége az átlagosnál aktívabb.
Hagyományőrzés, anyanyelv
Megyénkben is a kisebb létszámú kisebbségek az anyanyelv és a családi, baráti közösségben használt nyelv vonatkozásában jobban kötődnek hagyományaikhoz, mint a jelentős létszámú cigány kisebbség.
A nemzeti kulturális értékekhez kötődés már a cigány kisebbségnél is kiegyenlítettebb, jóval jelentősebb.
Figyelemreméltó, hogy a megyében már több köztisztviselő tanult, tanul cigány nyelven, többen lovári nyelvvizsgával is rendelkeznek, közötte 2 jászsági jegyző.
Együttműködés
Példaértékű és tiszteletreméltó egyes kisebbségi önkormányzatok és vezetőik együttműködési készsége. Ezek közül is kiemelhető például Jászapáti város cigány kisebbségi önkormányzata.
Sajnos ez nem általános. Egyes településeken az együttműködés a kisebbségi és települési vezetők között megromlott, nem minden esetben a kisebbség hibájából.
Ennek egyik oka, hogy a települési önkormányzatok a kötelezően előírt ellátásokat sem nyújtják teljes mértékben esetenként. Amennyiben nyújtják, még olyan is előfordult, hogy egyes költség (kiadás) elemeket az állami támogatásból levontak. Olyan is előfordult, hogy nem látták el a polgármesteri hivatalok a kötelező (ingyenes) feladatot, de annak költségeit sem fedezték. A kötelező, vagy javasolt egyeztetések, véleményezések hiánya sem erősítette a helyi települési és kisebbségi vezetők kapcsolatát.
Mindezek ellenére azok a települések vannak túlsúlyban, ahol a kisebbségi és települési önkormányzatok viszonya pozitív irányban változott.
Ennek oka az is, hogy kialakult egy olyan kisebbségi vezetői állomány, amelynek többsége megfelelően felkészült, együttműködésre kész és a kisebbség vezetésére a kellő rutint megszerezte.
E megállapítást alátámasztja az is, hogy ebben a ciklusban volt eddig a legkisebb a fluktuáció, mind képviselői, mind tisztségviselői szinten.
Törvényesség
A kisebbségi önkormányzatok törvényességi helyzete a törvényességi észrevételek számának alakulása alapján – az elmúlt 5 évben jelentősen javult, 2000- 2005 évek viszonylatában évente átlagban 13 volt.
A törvényességi észrevétellel érintett önkormányzatok száma is igen kedvező, a jelzett években átlagban 7. Az észrevételek leggyakoribb tárgyai a segélyezés, a pénzügyi- gazdasági döntések határidejének be nem tartása, az együttműködési megállapodások hiánya voltak.
A működés legfőbb pozitívuma, hogy a tavalyi évben már csak 2 észrevételt kellett tennünk, mindössze 1 településre, amelyre a szükséges intézkedéseket megtették.
Az ülések gyakorisága megfelelő volt, az elmúlt 5 év átlagában 8 ülést tartottak.
A bizottságok alakítása nem jellemző, alig néhány működik, véleményük szerint felesleges is erőltetni, hiszen a kisebbségi testületek rugalmassága ezt nem indokolja.
Panaszok- bejelentések- közérdekű javaslatok területén nincs előrelépés. A panaszok száma nem csökkent, az elmúlt 5 évben a kisebbségeket valamilyen módon érintő esetek aránya az összes panasz százalékában a 2000- 2004 közötti időszakban  éves átlagban 10 volt, számszerűen 7.
A panaszok főbb tárgyai a segélyezési rend visszáságai, az ingyenes tankönyvellátás problémái, a hulladékdíj méltánytalansága, a diszkriminatív hivatali ügyintézés és a kisebbségi gazdálkodás vélt, vagy valós törvénytelenségei voltak.
Képzések
Képzések, továbbképzések vonatkozásában már 1995- ben felismertük, hogy a kisebbségi munka színvonala emelésének legmegfelelőbb eszköze a képzés, továbbképzés, a problémák együttes feldolgozása, a konzultáció. Ezért 1995, decemberétől kezdődően évente (esetenként többször is) megtartottuk továbbképzéseinket a kisebbségi vezetőknek, majd az elmúlt 2 évben kiterjesztettük a kisebbségi képviselők részére is.
A törvényességi helyzet nagymértékű, korábban már említett javulásának fő oka tehát a képzés- továbbképzés.
Intézkedések
A roma lakosság integrációját érintő jelenlegi intézkedéseink közül megemlítendő, hogy az integrációt elősegítendő 1021/2004. (III.18.) számú Kormányhatározattal megfogalmazott program ágazati végrehajtását a Megyei Államigazgatási Kollégium szervei segítségével jelenleg értékeljük.
Hivatalunk is végez vizsgálatot 4 tárgykörben, ezek: működési feltételek biztosítása és eszközellátás, informatikai ellátás és a további lehetőségek, telepek és telepszerű létesítmények, esélyegyenlőségi programok.
Az ágazati értékelések és hivatali vizsgálatok többsége érinti a települési önkormányzatok kötelező feladatait is, így a korábbi együttműködési megállapodásokat célzó vizsgálatunkkal együtt a tényleges együttműködés reálisabban és tényszerűbben értékelhető, az esetleges problémák, visszásságok hamarabb orvosolhatók, feloldhatók.
A dekoncentrált szervek értékeléseivel összegzett anyag a 2005. márciusi kollégiumi ülésére kerül önálló napirendként. Az összegzésről tájékoztatjuk a Megyei Közgyűlést is, hogy a roma lakosság integrációját elősegítendő intézkedési tervük,  középtávú programjuk elkészítésénél azt figyelembe vehessék.
Stratégia
A hivatali stratégiánk, következésképpen tevékenységünk folyamatos változásban van. Az elmúlt években előtérbe került a megelőző jellegű segítség, amely a törvényességi helyzet alakulásának ismeretében eredményre vezetett.
Megtapasztaltuk az eredményeket, átéltünk kudarcokat, felismertük a fő problémákat és a továbblépéshez szükséges stratégiát ennek tudatában dolgoztuk ki.
Feladatunk nyilvánvalóan nem a kisebbségi átfogó fejlődés biztosítása, hiszen a foglalkoztatási, oktatási, szociális, egészségügyi és egyéb fejlesztésre ráhatással nem bírunk, arra nincs is hatáskörünk.
A törvényességi helyzet további javítására azonban továbbra is élünk a hagyományos, azt elősegítő, bár korlátozott eszközrendszerrel és a különböző témájú és típusú ellenőrzések gyakorításával, cél és téma vizsgálatainkkal.
A közintézmények (elsősorban a köztisztviselő dolgozók) és a roma kisebbség kapcsolatának javítása érdekében jelenleg dolgozzuk ki azt, a közszféra dolgozóinak felkészítését célzó tematikát, amely a diszkriminációmentes, az esélyegyenlőség feltételeit jobban megteremtő igazgatási ügyintézés irányába történő elmozdulást elősegíti. E program a közalkalmazottakat is érinti, a kiszervezett tevékenységek, szolgáltatások dolgozóinak bevonására azonban még keressük a megoldást.