Viviane Reding az Európai Unió információs társadalomért és médiáért felelős biztosa ez év tavaszán egy meglehetősen optimista nyilatkozatot tett. Szerinte – idézem:

„Az e-közigazgatás többé már nem csupán egy politikai játékszer, hanem a kormányzás alapvető eszköze az európai közigazgatások modernizációjának elősegítésére”. Úgy gondolom, ezt a megfogalmazás mi itt Magyarországon még csak célkitűzésként érvényes, az informatika a kormányzás, közigazgatás elválaszthatatlan részévé alakítása még előttünk álló feladat.
Az EU a 2010-ig terjedő időszakra három komplex, a fejlődés alapvető útjait kijelölő célkitűzést fogalmazott meg:
– a megfizethető, biztonságos, nagy sávszélességű kommunikációt, gazdag és változatos tartalmat és digitális szolgáltatásokat kínáló egységes európai információs tér kialakítása;
– a befogadó, minőségi közszolgáltatásokat nyújtó és az életminőséget előmozdító információs társadalom;
– világszínvonalú kutatás és innováció az IKT területén, felzárkózás Európa vezető versenytársaihoz.
A kormányprogram mind a globális EU célokkal, mind a hivatkozott nyilatkozattal összhangban a következő alapvető prioritásokat rögzíti:
– A kormányzati ciklus végére az egyablakos és elektronikus ügyintézés széleskörű elterjesztésével, a felesleges bürokratikus szabályok kiiktatásával a leggyakoribb ügyekben a felére csökkentjük az átlagos ügyintézési időt.
– Kiterjesztjük és általánossá tesszük az elektronikus állami és önkormányzati szolgáltatásokat, elősegítjük az információs társadalom adta lehetőségek kihasználását az egészségügy, a munkaügy és a szociálpolitika terén. A közigazgatás reformjának fontos elemeként 2010-re biztosítjuk, hogy a közigazgatási ügyek többségét elektronikusan intézhessük.
– Díjcsökkentéssel is támogatjuk az elektronikus ügyintézés elterjedését. Ehhez a különböző hatósági eljárásokat egyszerűsítjük, sztenderdeket alakítunk ki, és az automatikus és normatív döntési eljárásokkal váltjuk fel a mérlegelésen alapuló, ún. „diszkrecionális” döntési eljárások többségét. Ezzel nemcsak az elektronikus ügyintézés feltételeit teremtjük meg, hanem az ügyintézésben az átláthatóság és teljesítményellenőrzés feltételeit is.
– Egységes kormányzati ügyfélszolgálati központokat hozunk létre az okmányirodák bázisán, ahol az állampolgárok és vállalkozások a szokásos szolgáltatásokon túl más állami szervezetekkel pl. az adóhivatallal, földhivatallal kapcsolatos ügyeiket is elintézhetik.
Szervezeti átalakulás
Ezen elvi célkitűzések megvalósítása érdekében jelentős átalakulás indult meg a közigazgatási informatika irányításának, illetve megvalósításának rendszerében.
Korábban a közigazgatási informatikának két gazdája volt. A kormányzati informatikát a Miniszterelnöki Hivatal irányította, míg az önkormányzatok informatikájával az Informatikai és Hírközlési Minisztérium foglalkozott, és általában az IHM volt felelős az általánosabb érvényű szabályozásérté is. Az új kormányzati struktúra kialakításával a teljes közigazgatási informatika felügyelete egy kézbe, a Miniszterelnöki Hivatalhoz került. Így az informatika és távközlés, mint ágazat felügyeletéért általánosan felelős Gazdasági és Közlekedési Minisztérium mellett létrejött a közigazgatási informatika speciális igényeit, eljárási rendjét kialakítani, képviselni hivatott szervezet.
Az irányítás egy kézbe kerülésével párhuzamosan racionalizálni szükséges az informatika megvalósításáért felelős szervezeti rendszert is, hiszen a jelenlegi helyzetben igen nagy a veszélye annak, hogy olyan párhuzamos kapacitások, szolgáltatások alakulnak ki, amelyek részben csak időlegesen kihasználhatók, részben pedig akkor sem képesek együttműködni, ha erre szükség lenne. Fennáll annak a veszélye, hogy a különböző rendszerek miatt az embereknek, illetve a vállalkozásoknak (az ügyfeleknek) sok-sok elkülönült eljárási rendedet kelljen megtanulniuk, azaz az informatika ahelyett, hogy egyszerűsítené az ügyintézést, inkább elbonyolítja és költségesebbé teszi azt.
A kormány ennek megfelelően célul tűzte ki azt is, hogy az ügyfelek felé a közigazgatási informatika a lehető legegységesebben jelenleg meg. Amint ez technikailag lehetségessé válik, valamennyi az ügyfelek széles körét érintő, illetve a közigazgatás szervei közötti szolgáltatást egy szervezeten, az Elektronikus Közszolgáltatások Központján keresztül lehessen biztosítani.
Ennek a rendszernek az alapjai már elkészültek és az elmúlt néhány hónapban már az adó- és járulékbevallások beküldésére ki is próbálták. Ennek eredményeként dinamikusan növekedett az ügyfélkapuval rendelkezők száma, mire ez az írás megjelenik, nagy valószínűséggel túl fogja lépni a 350 ezret. A benyújtott dokumentumok száma pedig már október elején meghaladta a 2 milliót. A következő év elejéről a rendszer már mindkét irányú kommunikációt és nem csupán az APEH felé lesz képes biztosítani.
A szolgáltatási kínálat egységesítésével párhuzamosan a szervezeti rendszert is egyszerűsíteni szükséges. Az erre vonatkozó feladatokat a kormány a 2118/2006 Korm határozatban rögzítette, a közigazgatás egyéb hatékonyságnövelő intézkedéseivel együtt. A cél az, hogy az ügyfelek felé az elektronikus szolgáltatásokat egy szervezet biztosítsa. Ennek érdekében a jelenlegi, eléggé kevert profilú Elektronikuskormányzat-központ egybeolvad a BM-ből a Miniszterelnöki hivatalhoz áthelyezett Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatallal, a szintén a BM-től átvett Távközlési Szolgálattal, a vezeték nélküli távközlés hatósági feladatait ellátó Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatallal. Az így létrejövő új szervezet a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alatt működő kormányhivatal lesz, amely egységesen biztosítja a közigazgatás számára az informatikai és kommunikációs szolgáltatásokat, és ellátja az ehhez kapcsolódó elsőfokú hatósági feladatokat is úgy, hogy az egyes szakmai feladatok szakmai irányítása a hatáskörrel rendelkező minisztériumok kompetenciája marad. A Miniszterelnöki Hivatal részeként pedig csak a stratégiával, jogszabályalkotással, felügyelettel kapcsolatos feladatok ellátása marad.
A szervezeti átalakulás tervezett időpontja 2007. január 1. Természetesen a szervezeti keretek létrejötte csak egy szükséges, de nem elégséges feltétel a szolgáltatások egységesítéséhez, az a következő néhány év feladata.
Ezzel párhuzamosan zajlik a minisztériumok egyes közösen ellátandó feladatainak (ezek között a belső informatika üzemeltetésének) koncentrálása a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságba, ami az egységes szemléleten túlmenően a méretgazdaságosságból adódó tartalékok hasznosítására is lehetőséget teremt.
A tartalmi célok
A szervezeti változások csak keretet, lehetőséget biztosítanak az érdemi, tartalmi változások végrehajtásához, ugyanakkor ezek megvalósítása is még hosszabb időt igényel, ennek megfelelően ezen a területen elsődlegesen célkitűzésekről írhatok. Az átalakítás során a következő alapkövetelmények kerülnek érvényesítésre:
– gyorsabb, racionálisabb közigazgatási működés;
– a közigazgatási IT beruházások igazgatási megtakarításokat eredményezzenek;
– a szigetszerű informatikai fejlesztésekből adódó párhuzamos kiadások visszaszorítása;
– szolgáltató, ügyfélközpontú szemlélet, állampolgárbarát kialakítás;
– a közszolgálati működés bürokratikus elemeinek csökkentése;
– a jogi szabályozás egyszerűsítése, ágazati szintű harmonizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése;
– az e-demokrácia új formáinak kialakítása.
A célok megvalósításához a közigazgatás és üzemeltetés, illetve a befogadó környezet oldaláról a következő feltételek teljesítése elengedhetetlen, ami egyúttal a következő időszak tevékenységének súlypontjait is jelenti:
– A stratégiai tervezés és monitoring megerősítése;
– A költségvetési források összerendezése;
– Az ágazatokon belüli rendszerek centralizálása és konszolidációja a párhuzamos fejlesztések elkerülése;
– A hagyományok elektronikus leképezése helyett a célszerű megoldások megkeresése, bürokrácia csökkentése;
– Az általános informatikai kultúra szintjének jelentős emelése;
– Az EU források bekapcsolása.
A fejlesztések hatékonyabb megvalósítása érdekében lényegi változtatás szükséges a fejlesztések irányításában is. Annak érdekében, hogy egymással kapcsolatba lépni képes rendszerek, alkalmazások jöjjenek létre a közigazgatásban a következő szempontok érvényesítése nélkülözhetetlen:
– meghatározott szabványok alkalmazásának kötelezővé tétele;
– a szabályozás normativitásának erősítése;
– közműszerű működés megvalósítása – interoperabilitás általános követelménnyé tétele, az infrastruktúra (hálózatok) egységesítése;
– egységes követelményrendszer az informatikai rendszerekre és az alkalmazásokra;
– központi minőségbiztosítás;
– informatikai biztonsági követelmények, megoldások egységesítése;
– a közigazgatási folyamatok hátterét biztosító típus-alkalmazások elterjesztése (személyügy, pénzügy, iratkezelés, e-közbeszerzés);
– folyamatok és eljárási rendek egységesítése (átláthatóság);
– a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez kapcsolódó szolgáltatások megjelenésének felgyorsítása.
Ugyanakkor nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az informatika fejlesztése nem öncél, mindezt az ügyfelek magasabb színvonalú kiszolgálása, ellátása érdekében kell véghezvinni.
– a szervezeti koncentráció nem jelentheti, hogy az ügyfeleknek többet kell utazniuk, több időt kell tölteniük az ügyintézéssel, az elektronikus út lehetőséget kell biztosítson arra, hogy az ügyek minél nagyobb hányadát közvetlenül a lakókörnyezetükből indíthassák;
– amennyire lehetséges, fokozatosan az ügysegédek segítségével vissza kell térni az ügyindítás lehetőségének a kisebb településekre is;
– ugyanígy az ügyfeleknek számára olyan ügyfélfogadási központokat kell létrehozni a kistérségek szintjén, amelyek valamennyi ügy érdemi intézésére képesek, és valóban csak a kivételkezelés érdekében kelljen felvenni az ügyfélnek a kapcsolatot egy –egy konkrét ügy tényleges ügyintézőjével, miközben elektronikus úton folyamatosan tájékoztatást kaphat ügyének előrehaladásáról;
– régiókban megfelelő szolgáltatói háttér létrehozásával el kell látni a közigazgatási informatikai szolgáltatói feladatokat, amihez a közigazgatási hivatalok jelenlegi koordinációs feladatai megfelelő alapot szolgáltathatnak.
Úgy gondolom, ezen célok megvalósítása minőségi előrelépést fog jelenteni mind az ügyintézés, mind az általános informatikai kultúra színvonalában, és jó alapot teremet egy hatékonyabb, versenyképesebb, ugyanakkor az esélyek egyenlőségét is jobban biztosító Magyarország eléréséhez.