Jelenlegi ismertetőnk a Jegyzőkódex kiadványon már elérhető Adók módjára behajtandó köztartozások című magyarázat megjelenésének apropójából íródott.

Korábban is készült már egy átfogó anyagunk e témában, amelynek tartalmát igyekeztünk folyamatosan frissíteni, ezzel is segítve munkájukat, eligazodni a nem könnyen értelmezhető jogszabályok között.

Ismert, hogy 2012. január 1-jétől az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (Áht.), illetve 42. §-ának hatálybalépésétől lényegesen változtak a zömében közigazgatási hatóságok által kiszabott bírságok behajtására vonatkozó eljárási szabályok. Ettől az időponttól kezdve ugyanis az államháztartás központi alrendszerébe tartozó valamennyi költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság, annak késedelmi kamata és pótléka a költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság, késedelmi kamat, pótlék – főszabályként – az állam más fejezetbe nem sorolható közvetlen költségvetési bevételét képezi.

2012. január 1-jétõl – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási bírság és rendbírság kivételével – a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és mint ilyet, adók módjára kell behajtani.

A fent idézett Áht. rendelkezésekből megállapítható tehát, hogy

– az önkormányzatok jegyzői stb.,

– az önálló szabályozó szervek,

– a bíróságok, ügyészségek

által kiszabottak kivételével, valamennyi központi költségvetési szerv által kivetett bírságok és azok „járulékai” (késedelmi kamata, pótléka), adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, amelyek központi bevételt képeznek.

Előfordulhat olyan eset is, hogy valamely központi költségvetési szerv által kirótt bírsággal kapcsolatban valamely törvény a fenti szabályhoz képest eltérően rendelkezik, vagyis kifejezetten kimondja, hogy az adott szerv által kiszabott bírság nem adók módjára behajtandó köztartozás, akkor nyilván, annak megfelelően kell eljárni.

Ismert, hogy az adók módjára behajtandó köztartozásokat – főszabályként –, ha magánszemély a fizetési kötelezett, az illetékes önkormányzati adóhatósági feladatokat ellátó jegyző, ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, az illetékes állami adóhatóság (NAV) hajtja be. A behajtás alapja a bírságot stb. kiszabó hatóság, szerv által az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (Art.) 161. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemeket maradéktalanul tartalmazó megkeresés kiállítása, amely végrehajtható okiratnak minősül. A megkeresés tartalmának helyességéért, valódiságáért az azt kiállító szerv, annak behajtásáért pedig az adóhatóság felel. 

Az adók módjára behajtandó köztartozások nem adók, „csupán”, ahogy a nevükben is benne van, „csak” adók módjára behajtandó köztartozások. A behajtásukra vonatkozó szabályok is az Art.-ben találhatóak, melyek – annak ellenére, hogy egyetlen §-ba sűríti azokat a jogalkotó –, alkalmazása rendkívüli odafigyelést igényel. Az adók módjára behajtandó köztartozások főszabályként az Art. végrehajtási eljárásokra vonatkozó rendelkezései alapján hajtandóak be. Ez pedig nem jelent mást, mint azt, hogy elsősorban a végrehajtási eljárás során a bírósági végrehajtás szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha az Art. másképp rendelkezik, (akkor az Art.-t). A két törvény szabályainak szinkronizálása, együttértelmezése nem mindig könnyű feladat.

Ehhez, illetve az adóvégrehajtástól mégis elkülönülő sajátos adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtására vonatkozó szabályok ismertetésével kívánunk a jegyzők – és valamennyi érintett más hatóság, szerv, adós stb. – segítségére lenni a hamarosan megjelenő, átfogóan frissített kommentárunkkal. Igyekeztünk összegyűjteni azokat a jogszabályokat is, amelyek valamilyen tartozást adók módjára behajtandó – bírság vagy másféle – tartozást köztartozássá nyilvánítanak. Adók módjára behajtandó köztartozásnak ugyanis nem csak valamilyen bírság minősülhet, hanem egyéb tartozás is (pl. megelőlegezett gyermektartásdíj, szemétszállítási díj stb.). Az utóbbi esetekre vonatkozó speciális szabályok értelmezéséhez is igyekszünk segítséget nyújtani.

A rövidesen megjelenő kommentárunk szerzője Dr. Vida Mária jogtanácsos, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztályának munkatársa.