Az alpolgármesteri tisztség új szabályozása 2010/6
Adminisztrátor
A megváltozott szabályozás szerint a polgármester munkájának segítésére olyan alpolgármester is választható, aki nem tagja a képviselőtestületnek, azonban a polgármestert a képviselő-testület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselő-testület tagja. Megszűnt tehát az a korábbi megszorító szabályozás, amely szerint az alpolgármester csak a képviselő-testület tagjai közül volt választható.
A helyi önkormányzat működése során meghatározó szerepet játszó személyek közé tartozik az alpolgármester tevékenysége. Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának rendezési körébe tartozik az önkormányzat szervezeti rendszerének meghatározása, ezen belül az alpolgármesterek számának és jogállásának meghatározása is. A törvény csak annyit rögzít, hogy több alpolgármester megbízása esetén a képviselő-testületnek legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül kell választania.
Az alpolgármester a képviselő-testületnek nem szerve?, ezért a képviselő-testület hatáskört az alpolgármesterre nem ruházhat át. Az alpolgármester funkciójából eredően eredeti – jogszabályban neki címzett – feladat- és határkörrel nem rendelkezik. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát. A polgármester határozza meg feladatait, a közöttük kialakított munkamegosztást, kijelöli az őt helyettesítő alpolgármestert (több alpolgármester esetén). Az alpolgármester két területen lát el fontos feladatot: egyik a polgármester helyettesítése, a másik a polgármester munkájának a segítése. A polgármester helyettesítése során az alpolgármester valamennyi polgármester feladatát és hatáskörét gyakorolja. A helyettesítés időszakán kívül azonban csak a polgármester irányítása szerinti feladatokat láthatja el.
A módosított törvényi rendelkezések elhatárolják a képviselő-testület tagjai közül és a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására vonatkozó szabályokat.
A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert elnöki minőségében nem helyettesítheti, azonban feladatainak megfelelő ellátása érdekében annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
„Külsős” alpolgármester, választásának előfeltétele, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatát – a választást megelőzően – az alpolgármesterek száma és jogállása vonatkozásában módosítsa. Amennyiben a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata nem tartalmaz rendelkezést a nem képviselő alpolgármesterre vonatkozóan, a polgármester nem tehet javaslatot „külsős” alpolgármester választására.
Az alpolgármester(ek) megválasztására vonatkozó szabályok változása a jogalkalmazásban érzékelhető bizonytalanságot okozott. Egyesek szerint az „egy vagy több alpolgármestert választhat” feltételes módban megfogalmazott rendelkezés a nyelvtani értelmezés alapján nem jelent választási kötelezettséget. A szabályozás második fordulata azonban rögzíti, hogy több alpolgármester megbízása esetén a képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ. Az önkormányzatokért felelős minisztérium álláspontja szerint a korábbi megszorító rendelkezés feloldása nem jelenti azt, hogy az alpolgármester választása ezentúl a képviselő-testület számára csak lehetőség. A képviselő-testület működőképességének biztosítása érdekében, egy alpolgármestert a képviselő-testület tagjai közül választani kell. A jogszabály rendszertani értelmezése, valamint a „választ meg”kijelentő mód használata is ezt támasztja alá.
Fontos kiemelni, hogy „külsős” alpolgármester választására csak akkor van lehetőség, ha a képviselő-testület tagjai közül is választanak alpolgármestert, azaz ilyen esetben legalább két alpolgármester tevékenykedik a testület munkájában.
A polgármester helyettesítése tartós akadályoztatása esetén csak a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterrel oldható meg, ugyanis a polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatain kívül vannak olyan hatáskörei is, amelyeket távollétében csak az alpolgármester gyakorolhat. (Lsd. 961/B/1993. AB. határozat). A „külsős” alpolgármester – jogállásának sajátosságából eredően – a polgármester szakmai munkájának segítésében vehet részt, a polgármestert távollétében, vagy a tisztség betöltetlensége esetén azonban nem helyettesítheti. A nem képviselő-testületi tag alpolgármester előzőekben kifejtett funkciójának meghatározása az önkormányzati működés rendszertani értelmezéséből egyértelműen levezethető.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft