Baja neve összeforrt a halászlével. A település várossá nyilvánításának 300. évfordulója, 1996 óta minden júliusban igazi népünnepéllyel köszöntik a helyiek és vendégeik e nemes ételt, továbbá a barátságot, a lokálpatriotizmusukat. Baja ettől lett világhírű. De mégis sokkal több ennél, egyben a vizek és az ízek városa, ahol szinte egyedülálló módon a belvárosig ér a természet, a festői Sugovica holtág ártéri hangulatot árasztva a főtér előtt halad el. A Szentháromság tér különlegessége – ugyanúgy, mint a velencei Szent Márk térnek -, hogy egyik oldaláról nyitott, onnan láthatunk rá a lent futó Sugovicára és a szemközti Petőfi-szigetre. A bajaiak kedvenc, mediterrán életérzést kiváltó tere ugyanakkor minden évszakban a legkülönfélébb rendezvényeknek ad otthont. Nyáron gasztronómiai és kulturális kavalkád hívogat, most télen pedig már jégpálya is várja a korcsolyázni vágyókat.

Baja találkozási pont az Alföld és a Dunántúl között, a régió fontos központja, komoly hagyományokkal bíró iskolaváros. (Jó példa erre, hogy októberben ünnepelte fennállásának 250. évfordulóját a város híres iskolája, a III. Béla Gimnázium.) A település életére évszázadok óta komoly hatást gyakorol a Duna közelsége. A folyam túlpartján elterülő gemenci erdő (a Duna-Dráva Nemzeti Park része) Európa legnagyobb ártéri erdeje, buja növényvilágával és gazdag állatállományával kínál felüdülést a pihenni vágyóknak. 

A közel 38 ezer lakosú város régóta kereskedelmi központ, trimodális logisztikai centrum, kikötőjének kapacitása a második legnagyobb az országban. 

Az őskor óta laknak emberek Baja környékén, számukra a Duna és a környékbeli erdők biztosították a megélhetést. A település a török hódoltság idején vált igazán jelentőssé, leginkább kikötőjének fejlődése következtében. Városi rangot 1696. december 24-én I. Lipót császártól kapott, erre a napra emlékezik a település címere, melyben az első emberpár, Ádám és Éva kapott helyet. 

Történelme folyamán a város két jelentősebb katasztrófával szembesült. 1840. május elsején egy gondatlan kenyérsütő asszony (majd az orkánszerű szél) akkora tüzet idézett elő, hogy szinte az egész város leégett, 1282 lakóház és 812 melléképület vált a lángok martalékává. A másik drámai dátum 1956 márciusa, amikor jeges árvíz csapott le a városra, az 1037 centiméteres vízállás heroikus küzdelmet követelt az emberektől, ám feltartóztathatatlannak bizonyult, 365 ház omlott össze. 

A város értékei 

A Sugovicára néző olasz reneszánsz hangulatú Szentháromság téren áll a városháza, a hajdani barokk Grassalkovich palotából eklektikus stílusban átalakított épület, mellyel szemben helyezkedik el a Szentháromság szobor, a város legrégebbi műemléke. A négy evangélista szobra felett Mária látható, míg az oszlop tetején a Szentháromságot formálta meg a XVIII. században az alkotó. Fontos megemlíteni, hogy a négylevelű lóhere mintájában kövezett Szentháromság tér felújítása 2006-ban fejeződött be. 

Baja múltját a Türr István Múzeum által kínált régészeti leletekből, helytörténeti dokumentumokból, valamint néprajzi tárgyakból ismerhetjük meg. Állandó kiállításai: Élet a Dunán, Baja 300 éve város. A városi képtár a hajdani klasszicista stílusú Vojnich-kúriában található. A gyűjtemény a múlt század jeles magyar alkotóinak képeiből áll, különösen jelentősek Nagy István és Rudnay Gyula művei. 

A zsinagóga monumentális klasszicista stílusban épült 1842-45 között, ma az Ady Endre Városi Könyvtár működik benne, a 180.000 kötetet gondozó intézményben rendszeresen tartanak előadásokat, hangversenyek és egyéb kulturális programokat. Értékes a régi könyvek gyűjteménye, amelyben igazi különlegességek, ősnyomtatványok, ritka kötetek kaptak helyet, ott őrzik Ady Endre Bibliáját is. 

A felnőtteknek pihenőhelyet a gyerekeknek játszóteret kínál a belváros központjában található Déri-kert, mely az adományozóról, a selyemgyáros, műgyűjtő Déri Frigyesről kapta a nevét. A festői szépségű Sugovica parton sétány vezet a Dunáig, a Türr István kilátóig, ahol páratlan természetközeli panoráma fogad bennünket. A szabadidő eltöltéséhez kiváló lehetőséget nyújt a belváros szívében, zöldövezetben elterülő Petőfi-sziget. A sport kedvelői a fedett uszodában, az atlétikai- és teniszpályákon, valamint a műfüves focipályán hódolhatnak szenvedélyüknek. Az egyedi adottságokkal rendelkező sziget helyi sportkluboknak ad otthont, itt készülnek fel evezőseink, úszóink, triatlonistáink, akik nemzetközi versenyeken képviselik városunkat. 

Baja népszerűségét a hazai és külföldi turisták körében elsősorban kedvező földrajzi fekvésének, természeti adottságainak, hangulatának, varázsának köszönheti. A turisták egyik legkedveltebb élményei közé tartozik a sétahajózás, az érdeklődők a Petőfi-szigetet vagy Gemencet hajózhatják körbe. A Duna jobb partján található a gemenci vadászterület, melynek világszerte ismert a gímszarvas állománya. Bajától tíz kilométerre, Pörbölyön Ökoturisztikai Központot működtet a Gemenc Zrt., ahol a Sárközt és Gemencet bemutató múzeum, tanösvény, arborétum, vadmegfigyelő és a Gemenci Erdei Vasút kínál tartalmas időtöltést. 

Programok Baján 

A Szentháromság téren különösen nyáron pezseg az élet. 1996 óta kiemelkedő esemény a július második szombatján megrendezésre kerülő nemzetközi hírű Bajai Halászléfőző Népünnepély. A fesztiválon minden évben közel 2000 bográcsban fő a bajai halászlé. Az esemény idején több tízezer érdeklődőt látogat városunkba. A Guiness-rekordként is jegyzett ünnep részeként népzenei előadások, könnyűzenei programok, számos kísérő rendezvény és tűzijáték kínál kikapcsolódást. A statisztikák szerint Európában a legtöbb halat a bajaiak fogyasztják, 66 kg-ot fejenként. A bajai halászlét túlnyomó részt férfiak készítik, s alapja a ponty, de gazdagítható törpeharcsával, csukával, kárásszal. Alapvető összetevői a hal, a vöröshagyma, a minőségi (lehetőleg házi) pirospaprika és a víz. Az elkészült ételt a helyiek a speciális gyufatésztával tálalják. 

Nepomuki Szent Jánosra, a vízen járó emberek védőszentjére emlékeznek minden májusban a bajaiak. A kedves ünnepség szentmisével kezdődik, majd a védőszent szobrával körmenet indul a Szentjánosi kápolnától a Sugovicáig, ahol azt hajóra teszik, majd vízi felvonulással, lampionok fényében a városközpontba kísérik. 

2008-ban immár 16. alkalommal ad otthont Baja a Duna Menti Folklórfesztiválnak. Háromévente, júliusban Kalocsa, Szekszárd és Baja közösen rendezi meg ezt a programot, amelyen hazai és külföldi néptáncegyüttesek, zenekarok, kézművesek lépnek fel, illetve mutatkoznak be. 2007-ben nyitott ki először a főtéren a Gasztro Udvar, s rendezték meg az Ízes hétvégék sorozatot. Májustól szeptember végéig minden nap grill ételekkel, hűtött italokkal várták a vendégeket, a hétvégeken pedig változatos könnyűzenei koncerteket és főzéssel egybekötött ételkóstolókat tartottak. Minden szombaton más és más jellegzetes ételt ízlelhettünk meg, volt amikor bajai halászlé, vaddisznó- vagy éppen birkapörkölt gőzölgött a főtéri Gasztro Udvarban. A turisták és a helyiek által is megkedvelt rendezvénysorozat 2008 májusában újra megnyitja kapuit. 

Addig is idén télen sem lesz üres a főtér, novembertől a tavasz beköszöntéig igazi kuriózumként egy jégpálya várja a fiatalokat és az idősebbeket, akik hódolni szeretnének korcsolya iránt érzett szenvedélyüknek. Egész decemberben hangulatos karácsonyi vásár segíti az ünnepi készülődést, melyhez kézműves bemutatók, gyermekprogramok is kapcsolódnak. Felállítják a város karácsonyfáját, díszkivilágítást kap az egész belváros. A tűlevelek, a forralt bor, a mézes- illetve a kürtöskalács illatát viszi majd a szél. A fagyos idő ellenére élettel telik meg Baja belvárosa.

Dr. Révfy Zoltán, Baja polgármestere a választók bizalmából 2006 októberétől irányítja a települést. Célja, hogy Baja visszanyerje régi fényét, s egy otthonos, hangulatos, erővel teli város legyen. 

Dr. Sas Gábor, Baja új jegyzője 2007. szeptember elsején állt munkába. Tervei között szerepel, hogy a város egy igazi ökoturisztikai, szabadidős központ legyen. Egyik első feladataként a polgármesteri hivatal átalakításába kezdett, a korábban túlduzzasztott szervezetnél összesen 24 fő elbocsátását tervezi 2008. január elsejéig.