Bűnmegelőzési stratégiát fogadott el a kormány 2004/2

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közbiztonság

Bűnmegelőzési stratégiát fogadott el a kormány 2004/2

VI. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Lencsés Károly



Feladatok, források felelősök, határidők a társadalom önvédelmi képességének javítása érdekében

A kormány február végén döntött a társadalmi bűnmegelőzés tavaly ősszel országgyűlési határozatként elfogadott nemzeti stratégiájának végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról, megjelölve a felelősöket és a határidőket is. Az alábbiakban a kormányhatározat néhány elemét mutatjuk be.

Az országgyűlés tavalyi határozata szerint a bűnözés Magyarországon a rendszerváltozás óta robbanásszerűen növekedett, s az ismertté vált bűncselekmények zöme a lakosság biztonságát és életminőségét közvetlenül befolyásolja. Ugyanakkor a társadalom és az állampolgárok önvédelmi mechanizmusai nem fejlődtek ki, miközben a nyugat-európai államokban a bűnmegelőzési stratégiával és az ehhez kapcsolódó cselekvési programokkal jó eredményeket érnek el. „A korszerű bűnmegelőzési stratégia a társadalom önvédelmi képességeit fokozó, államilag vezérelt, illetve támogatott szakmai és civil mozgalom” – szögezi le a parlamenti határozat. Ennek célja, hogy lehetőség szerint csökkentsék a bűncselekményekhez vezető okok hatását, a bűnalkalmak számát, mérsékeljék a sértetté válás kockázatát. Mindez kedvezően befolyásolja az élet minőségét, az emberi jogok érvényesülését, de a társadalmi bűnmegelőzési stratégia hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, a piac biztonságos működéséhez is. A dokumentum szerint „a bűnmegelőzési intézkedések költségeit olyan befektetésnek kell tekinteni, amelynek hozama a közbiztonság érzékelhető javulása”.
A stratégiai feladatok végrehajtásának feltétele a bűnügyi helyzet pontos felmérése, ezen belül a bűncselekményekhez veszető okok feltárása, vagy az áldozattá válás körülményeinek vizsgálata. A kormányhatározat ezért nagy hangsúlyt fektet arra, hogy többféle statisztikai módszer alapján is mérjék a bűnözés alakulását, és azt egészítsék ki a bűncselekmények áldozataira vonatkozó vizsgálatokkal, illetve a látens bűnözés – vagyis a hatóság előtt rejtve maradt jogsértések – felmérésével. Egyébként eddig a kriminalitást alapvetően az egységes rendőrségi-ügyészségi statisztika számai alapján elemezték, ám ez a rendszer nem a bűncselekmények elkövetésének, hanem a nyomozás lezárásának időpontját rögzíti, ezért ennek alapján azt sem tudni pontosan, hogy egy-egy évben hány bűncselekmény vált ismertté, hiszen az eljárás gyakran több hónapig, esetleg egy-két évig is elhúzódhat. Az aktuális helyzetet ennél jobban tükrözné például, ha a feljelentések alapján is készülne statisztika, hiszen az áldozatok többsége szinte azonnal a rendőrséghez fordul. További információval szolgálhat majd a kormányhatározatban is szereplő látenciamérés: a közvélemény-kutatás módszereivel folytatandó vizsgálat alkalmas arra, hogy adatokkal szolgáljon azokról a bűncselekményekről is, amelyek miatt valamilyen okból nem tettek feljelentést, s az más módon sem jutott a hatóságok tudomására. E körbe jellemzően a kisebb vagyon elleni bűncselekmények, a szexuális bűncselekmények, illetve a családon belüli erőszak tartoznak.
A kormányhatározat néhány különösen fontosnak tartott kérdésre koncentrál, így a gyermek- és a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények, a családon belüli erőszak, illetve a bűnismétlés megelőzésére, emellett a városok biztonságának javítására, az áldozatok segítése, valamint az áldozattá válás kockázatának csökkentésére. Ami a gyermek- és fiatalkorúakkal kapcsolatos intézkedéscsomagot illeti, abban egyebek mellett a veszélyeztetett helyzetben levő, a hátrányos térségekben élő, az iskolából kimaradt és munkanélküli fiatalok, valamint a már deviáns, de még nem bűnelkövető gyermekek és fiatalok problémáira igyekeznek megoldást találni, például különféle programok indításával, amelyekhez pályázatok útján megszerezhető forrásokat is kínálnak. A dokumentum kilátásba helyezi az iskolai szociálismunkás-hálózat megerősítését, s kiemelt figyelmet szentel az alkohol- és drogfüggő fiatalok problémáira, bűnözővé válásuk megelőzésére, illetve a bűnelkövető fiatalokkal foglalkozó pártfogói hálózat bővítésére.
A családon belüli erőszak megelőzése érdekében a kormány az áldozatok védelmére alkalmas beavatkozási lehetőségek kidolgozását szorgalmazza, emellett fontosnak tartja, hogy a védőnői hálózat, az egészségügyi és a szociális, valamint a gyermekvédelmi ellátás résztvevőit készítsék fel az erőszakos cselekmények észlelésére és kezelésére. A kormány emellett kész támogatni a lelkisegély-vonalak, a krízisintervenciós szálláshelyek, az orvosi, a pszichológiai és a jogi áldozatsegítő szolgálatok működését, a családon belül elkövetett erőszakos cselekmények miatt elítéltek rehabilitációs programjait, a kábítószer és az alkohol okozta pszichoszociális problémák kezelését célzó módszerek kidolgozását.
A bűnismétlés elkerülését szolgálja, ha elősegítik a végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek társadalmi integrációját, s ennek érdekében a börtönbüntetésüket töltő személyek számára szakképzési programokat indítanak, a pártfogó felügyelet alatt állók számára pedig álláskereső tréningeket szerveznek; ezeket a kormány kész anyagilag is támogatni. Ugyancsak figyelmet kell fordítani az elítéltek hozzátartozóira is: a dokumentum utal arra, hogy elő kell segíteni a fogva tartottak munkanélküli hozzátartozóinak foglalkoztatását, és gyermekeik szabadidős programokba, táborozásokba történő bevonását. Az újabb bűncselekmények elkövetésének megelőzése érdekében meg kell vizsgálni, hogy a feltételesen szabadulók esetében miként vezethető be a rendőri ellenőrzés, ha a pártfogó felügyelet alatt álló személy szándékosan megsérti a magatartási szabályokat.
A bűnmegelőzés sajátos szelete a lakókörnyezet, különösen a városi környezet biztonságának megteremtése. Ennek érdekében ösztönözni kell a városok és vonzáskörzetük együttműködését a helyi biztonságérzetet zavaró jelenségek elleni fellépésre, önkormányzati bűnmegelőzési társulások létrehozására, s ehhez a kormány pályázati úton forrásokat is ad. Elemezni kell a tipikusan városi bűncselekményeket, például a csalások különböző formáit, a közterületi bűncselekmények alakulását, a lakosságot pedig célszerű folyamatosan tájékoztatni a veszélyekről, illetve a védekezés lehetséges módszereiről. A kormányprogram kitér a városi hajléktalanok és a munkanélküliek jelentette bűnügyi kockázatra, s javaslatot tesz például arra, hogy az állástalanokat alkalmazzák bűnmegelőzési célú feladatok ellátására.
Az időskorúaknál, az egyedülállóknál, a gyermek- és fiatalkorúaknál, a hajléktalan valamint a fogyatékkal élő személyeknél az áldozattá válás kockázatának ismertetését célzó, az önvédelmi képességet fokozó tájékoztató programokat kell szervezni, amelyekhez pályázati úton forrásokat is biztosítanak – tűnik ki a kormányprogramból. A dokumentum ugyanakkor komplex megelőzési és áldozatvédelmi programok kidolgozását szorgalmazza, sőt felhívja a figyelmet a hazánkba látogató külföldieket fenyegető veszélyekre is. A kormány a kockázat csökkentése érdekében kommunikációs kampányokat szorgalmaz, a rendőrségnek pedig feladatául szabja, hogy a konkrét nyomozási tapasztalatokra figyelemmel adjon tájékoztatást a lakosság veszélyeztetett rétegei számára. Ugyanakkor el kell érni, hogy az elkövető szembesüljön az általa okozott sérelemmel, és működjék közre az áldozat kárának enyhítésében. A kulturális és a természeti javak védelme érdekében a határozat előírja, hogy az ezekkel kapcsolatos jogsértésekről rendszeresen adjanak tájékoztatást.
A kormányhatározat néhány jogalkotási feladatot is meghatároz, egyebek mellett előírja, hogy ki kell dolgozni a bűnmegelőzési és az áldozatvédelmi törvények tervezetét. Meg kell vizsgálni, hogy a közterület-felügyelet hatáskörét miként lehetne a bűnmegelőzési célú tevékenységek érdekében bővíteni, s azt, hogy a mezőőri és a természetvédelmi szolgálatok, valamint a civil szervezetek közötti kapcsolatokat hogyan erősíthetnék. A dokumentumban szerepel, hogy felül kell vizsgálni az ingatlanok nyilvántartásának, valamint a lakóhely bejelentésének és nyilvántartásának szabályait, az önkormányzati törvény alapján pedig át kell tekinteni, hogy miként határozhatók meg a települések számára kötelező és önként vállalt bűnmegelőzési, közbiztonsági feladatok.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu