Közhelynek számít manapság, mennyire átalakítják életünket, munkahelyeinket a tágabb értelemben vett digitalizációhoz kapcsolódó technológiák. A digitális kor kormányzása (közigazgatása) alatt mégsem csupán a sok új eszköz öncélú alkalmazását értjük.

Digitális kor kormányzása

Az új fogalom sokkal inkább a szolgáltatások integrációját, holisztikus szemlélet megjelenését jelenti az állampolgári ügyintézésben, valamint a közigazgatás széles körben értelmezett digitális átalakítását hordozza magában – aminek legnagyobb hatása a munkafolyamatok és módszerek, ennek mentén pedig a szervezeti kultúra változása terén lesz érzékelhető.

Kétségkívül az önkormányzati rendszert érintő legnagyobb kihatású fejlesztés jelenleg az önkormányzati ASP projekt kiterjesztése, melyről a Jegyző újság hasábjain is sok szó esett. Ezen túlmenően az állami – illetve mozgástér és elkötelezettség esetén önkormányzati – szerepvállalás kiterjed a vállalkozások és a lakosság digitális felkészítésére is. Számos kutatás igazolja, hogy versenyképességünk a gyorsan változó világban elképzelhetetlen az új infokommunikációs készségek és ismeretek nélkül. A legtöbb kapcsolódó európai uniós társfinanszírozású forrás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3. és 6. prioritási tengelyén áll rendelkezésre, amelynek szakpolitikai felelőse a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ezek közül kiemelnék néhány olyan fejlesztési irányt, amelyek eredményei települési szinten is közvetlenül mutatkozhatnak.

Digitális szakadék csökkentése

A Nemzeti Szakképzési és Felnőtt-képzési Hivatal (NSZFH), a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) konzorciumi partnerség keretében valósul meg a GINOP-6.1.2-15 Digitális szakadék csökkentése című kiemelt projekt. Az NSZFH konzorciumvezetőként felügyeli a projekt szakmai megvalósítását, valamint a képzések lebonyolításának folyamatát, a KIFÜ feladata a képzési program, oktatási- és segédanyagok kidolgozása, illetve a közel 110 fős mentorhálózat működtetése.

A projekt a konvergencia régiókban felnőttképző intézmények bevonásával 260 ezer fő alapszintű digitális kompetencia-fejlesztését vállalta 2020-ig. A képzési program célja a digitális kulcskompetenciák fejlesztése, a digitális társadalomhoz való tartozással kapcsolatos igények megalapozása, a digitális eszközök irányába a pozitív attitűd kialakítása. A fókusz tehát a hozzájárulás a képzett munkaerő biztosításához a gazdaság számára, növelve a piaci szereplők versenyképességét, egyben bővítve a foglalkoztatottak létszámát. A munkaképes korú felnőtt lakosság körében a digitális kompetenciák fejlesztése bizonyítottan hozzájárul a foglalkoztathatóság javításához, ösztönzi a társadalmi felzárkózást segítő további felnőttkori tanulást, javítja a hozzáférést az infokommunikációs eszközökhöz.

Az úgynevezett „Infokommunikációs Egységes Referenciakeret” (IKER) 1. és 2. szintjére besorolható képzési programok olyan térítésmentes alapfokú informatikai képzéseken sajátíthatók el, amelyeken a résztvevők szintenként 35 óra alatt a számítógép, tablet és okostelefon használatához szükséges alapvető tudáshoz juthatnak. Az IKER 1. szintű képzésben részvevők tudnak az interneten tájékozódni, könnyen hozzáférhető információkat megszerezni, elektronikus levelezést lebonyolítani az alapvető funkciók használatával. A 2. szintű képzés végén a képzettnek már képesnek kell lenni eszköze önálló működtetésére a legfontosabb beállítási lehetőségekkel. A tanfolyam végén az oktatott az interneten gyűjtött információkat fel tudja dolgozni, azokat konkrét problémák megoldására használja fel, alkalmas közösségi portálok és például az önkormányzati honlap önálló használatára is.

A képzéseken mindenki részt vehet, aki elmúlt 16 éves és nincs tanulói vagy hallgatói jogviszonya, de nem múlt el 65 éves, így a megszerzett tudást a munka világában is hasznosítani tudja – valamint nem Pest megyei vagy budapesti lakhellyel rendelkezik.

2017 novemberében a digitális alaptudást biztosító tanfolyamokon a résztvevők száma elérte a 100 ezer főt, így még legalább 160 000 állampolgár oktatására van szükség, hogy a projekt sikeresen záruljon. A képzéseket nagyon sok, korábban külön pályázó vállalkozás folytatja helyi szinten. Az önkormányzatoknak kiemelt szerepe lehet abban, hogy saját kommunikációs csatornáikon a helyi lakosok számára ingyenes lehetőséget népszerűsítsék, a részvételt ösztönözzék.

Digitális Jólét Program Pontok

A KIFÜ által vezetett GINOP-3.3.1-16 jelű projekt is a digitális szakadék csökkentését célozza meg a közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztésén keresztül. A megújult vagy újonnan létrehozott hozzáférési pontok és az ott tevékenykedő Digitális Jólét Program Mentorok (DJP Mentor) eddiginél aktívabb és szélesebb körű szerepvállalásához szükséges erőforrások biztosításával lehetőség nyílik arra, hogy a lakosság számára a konvergencia régiókban biztosítsuk az informatikai eszközökhöz való hozzáférést, és a mentorokon keresztül a megfelelő szakértő támogatást.

A fejlesztés szakmai pillérei az alábbiak:

• Infrastruktúra fejlesztési pillér, amelynek eredményeként az egyes támogatott közösségi internet hozzáférési pontokon megvalósul a Wifi hálózatok kiépítése, valamint hozzáférhetővé válik a felhasználói informatikai eszközök parkja (notebook, táblagép).
• DJP Mentor tudástár létrehozása, azaz a közösségi internet hozzáférési pontokon tevékenykedő DJP Mento-rok munkáját támogató információk strukturált formában való összegyűjtése és elérhetővé tétele online felületen.
• DJP Mentor képzési rendszer kialakítása, amelynek keretében minden, támogatást elnyert közösségi internet hozzáférési pontok legalább egy DJP Mentora számára kötelezően elvégzendő képzés kidolgozása és lebonyolítása történik meg, ezáltal biztosítva a Digitális Jólét Program Pontokon (DJP Pont) nyújtott szolgáltatások egységes színvonalú ellátását, egyenletes szakmai színvonalát és presztízsét.
• Arculat megújítása, mivel az előd eMagyarország Program és eMagyar-ország Pontok 2009-ben nyerték el jelenlegi formájukat. A DJP mint új márkanév hangsúlyozása és tudatosítása érdekében a teljes hálózat arculatának megújítása a cél.

A pályázatok benyújtására kizárólag az alábbi online felületen van lehetőség 2017. december 31-ig: https://djp.palyazat.kifu.gov.hu/ginop331/

A pályázati lehetőség a konvergencia régiókban, a helyi önkormányzatok és általában az általuk felügyelt nonprofit szervezetek által működtetett közösségi internet hozzáférési pontok számára nyitott. Sikeres pályázat esetén a pályázati csomag részét képezi kliens eszközök kiszállítása és térítésmentes használata (3 db laptop, 2 db tablet, 2 db okostelefon, 1 db projekt, 1 db multifunkciós eszköz), WiFi elérhetőséghez szükséges eszközök (1 db beltéri és 1 db kültéri, központilag menedzselhető csatlakozási pont) telepítése, továbbá a DJP ponton dolgozó DJP mentor számára egy szintén térítésmentes, 70 órás képzésen való részvétel.

Az említett pályázati csomag (infrastruktúra és humán erőforrás fejlesztés) alkalmas lehet arra, hogy a DJP Pontok hozzájáruljanak a digitális alapkészségek fejlesztéséhez, ezáltal minden állampolgár számára elérhetővé váljanak a digitális világ nyújtotta előnyök.

Fontos a pályázat céljainak megvalósításához a megfelelő kompetenciájú és hajlandóságú szervezetek megtalálása, ezért kiemelt feladat az önkormányzati fenntartású könyvtárak mozgósítása. A könyvtárak jelenleg is hangsúlyos szerepet töltenek be a közösségi internet hozzáférési helyek között, a korábbi eMagyarország Pontok jelentős része könyvtárban működött. Az önkormányzati fenntartású, helyi közösségi terek, könyvtárak nagymértékben azonosulnak a pályázat célkitűzésével és képesek is a célok, feladatok gyakorlati megvalósítására.

Online szolgáltatások terjedésének elősegítése

Az e-közigazgatási, e-egészségügyi és e-közszolgáltatások ismertségének, népszerűsítésének, használatának növelését célozza a GINOP-3.3.2-16 projekt („Online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének és a Digitális Jólét Program kiterjesztésének elősegítése”). A KIFÜ–Neumann nKft. által vezetett kiemelt projekt rész igen izgalmas, mégis inkább a kapcsolódó pályázat (GINOP-3.3.3.) eredményei lehetnek érdekesek helyi szinten.

A GINOP 3.3.3 pályázati felhívásra egy előminősítési eljárást követően, az ott megszerzett tanúsítvánnyal kérelmet nyújthattak be 2–36 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásra minimum 10%-os önerő vállalása mellett a Magyarország területén székhellyel rendelkező civil szervezetek, ide értve az önkormányzat által fenntartott civil szervezeteket is. (E cikk megjelenésekor már új pályázatot nem lehet benyújtani.)

A pályázat keretében helyi, regionális és országos civil szervezetek dolgoztak ki az állampolgárok digitális világ iránti érdeklődésének felkeltését célzó projektjavaslatokat. A digitális alapkompetencia elsajátítását követően a cél a minőségi internethasználat, azaz a digitális eszközök és szolgáltatások népszerűsítésére, használatukra való ösztönzés, különösen a kistelepüléseken, illetve a hátrányos helyzetű csoportok, különösen 45 év felettiek, álláskeresők körében.

Kötelezően megvalósítandó önállóan támogatható tevékenység lehet rendezvények és kitelepülések szervezése vagy tematikus helyi rendezvények szervezése (falunapok, klubok, kulturális események, versenyek, egyházi események, nyílt napok, előadások). Választható, önállóan nem támogatható egyebek közt offline és online motivációs kampányok lebonyolítása, helyi kommunikációs és motivációs kampány, helyi csatornák összehangolt elérése, szakmai napok szervezése, honlap-fejlesztés, helyi sajtómegjelenések stb.

A nyertes civil szervezetekkel érdemes lesz együttműködni az önkormányzatoknak is, lévén az alapítványok és egyesületek képviselői a helyi közösség igényeihez illeszkedő, remélhetőleg ötletes programokat szerveznek, hasznos információkat tudnak nyújtani. Ha legalább a téma iránti érdeklődést sikerül felkelteni, akkor várhatóan sok, esetleg lemaradóban lévő helyi lakos meg tudja tenni az első lépéseket az új készségek elsajátítása felé – amelyekre egyre nagyobb szükség lesz a 21. század munkaerőpiacán és hétköznapjaiban egyaránt.