E-közigazgatás az Észak-alföldi Régió önkormányzataiban 2008/4
Barna Anikó szakmai főtanácsadó Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltsége
Az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Informatikai Főosztálya 2008. év elején felmérést végzett a régió önkormányzatainál az e-kormányzat 2005 célkitűzéseinek megvalósulása, illetve a vonatkozó jogszabályi előírások betartása területén. Célunk az volt, hogy több aspektusból vizsgáljuk meg milyen környezetben, és feltételekkel alakítják az önkormányzatok az e-közigazgatást.
Az adatok bemutatása és elemzése régiós szintű, a települések 70%-a küldte vissza a kérdőíveket.
A felmérés tárgyát képező területek:
Infrastruktúra
Az Észak-alföldi Régió három megyéjében három megyei jogú város – Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza a három megyeszékely – található. Minden mérési területen élen járnak.
Összesen 1260 munkaállomás jut a hivatali dolgozókra, átlagban mindenkinek jut számítógép a munkájához. Az okmányirodai körzetközponti települések szintén elég jól ellátottnak látszanak. A hivatalok 60%-ánál több, vagy egyenlő számítógép van a felhasználók számához viszonyítva, a 40%-nál sem sokkal kevesebb a számítógépek száma a létszámoz képest.
Régiós szinten az önálló települési önkormányzat csoportban a választ adó települések 83%-ában megegyezik vagy nagyobb a munkaállomások száma a felhasználókéval, csak 17% az, ahol kevesebb számítógép áll rendelkezésre a létszámhoz képest.
Körjegyzőségeket az esetleges informatikai együttműködés szempontjából vizsgálandó vettük külön kategóriába, de meg kell állapítani, hogy néhány esetet kivéve nem jellemző az ASP típusú rendszerhasználat. A körjegyzőségek 93%-ában a felhasználók számánál több vagy azzal megegyező számú számítógép található.
Szabályzatok, informatikai stratégia
A megyei jogú városok a szabályozottság területén is erősek. Rendelkeznek adatvédelmi -, informatikai biztonsági -, külön elektronikus levelezési -, számítógép-hozzáférési-, alkalmazás-hozzáférési szabályzattal. Előrelátásukat igazolandó mindhárman rendelkeznek informatikai stratégiával és informatikai fejlesztési tervvel. Ez esetben bizonyára előny, hogy a Megyei Jogú Városok Informatikai Szakbizottságán belül szakmai keretek között az új kihívások megbeszélhetők, a stratégiai lépések egyeztethetők. Az e-közigazgatás kialakítása közös célrendszerének megvalósítása könnyebb, ha szakmai vonalon az önkormányzatok tapasztalatot tudnak cserélni. Az „okmánytelepülés” kategóriában a szabályozottság szintén magas, 88%. A csoportban jellemző a stratégiai gondolkodás, 70% rendelkezik informatikai stratégiával. Az önálló települési önkormányzat csoportban adatvédelmi szabályzata 79%-nak van, de informatikai jellegűvel már csak átlagosan 30% rendelkezik. Régiós szinten informatikai stratégia átlagosan 10%-nak van, ez alacsony. Megállapítható, hogy az önkormányzat méretének csökkenésével az informatikának bizonyos területeire fordított figyelem csökken, vélhetően a kisebb létszámú hivatalok és költségvetéseik függvényében. A körjegyzőségek esetében adatvédelmi szabályzattal sokan (84%) rendelkeznek, míg informatikai jellegű védelmi szabályzatok aránya alacsony 8 és 43% között mozog. Informatikai stratégiával vagy fejlesztési tervvel e kategóriában elvétve lehet találkozni.
Ügyiratkezelő használata
A megyei jogú városok mindegyike használ ügyiratkezelő programot (központi iktatással), de 2007-ben még nem a tanúsított verzióval dolgoztak. Az okmányirodát működtető polgármesteri hivatalok 100%-a számítógépes iktatással dolgozik. Ebből tanúsított 48%, 2008-ban tanúsított programmal indul még 38%, a központi iktatás mellett megjelenik 14%-ban az osztott, és a –kicsit már jövő igényeit is kielégítő – ASP alapú iktatás. Az e-dokumentumot kezelő iktató programról mindössze 10 település jelzett.
Az önálló települési önkormányzatok 63%-a használ ügyiratkezelő programot, zömében központi működtetéssel. Tanúsított szoftvert 41% használ és további 35% 2008-ban indul. Itt jobban megjelent az ASP jellegű üzemeltetés főként Hajdú-Bihar megyében.
Ügyiratkezelő programot a körjegyzőségek 61%-a használ, ebből igen kevés a tanúsított. Viszont 2008-ban 73% indul tanúsított szoftverrel.
internet, e-mail, e-ügyintézés
Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Hajdú-Bihar megyében minden településen van internet kapcsolat, így a kommunikáció a közigazgatáson belül áttolódhatott az elektronikus csatornára, amely a mai kor kihívásainak megfelelő és gyors. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében előzetes információk szerint 152 önkormányzat rendelkezik e-mail címmel, amely 66%-ot jelent. Jelen felmérés szerint ez az arány magasabbnak tűnik, de valószínűleg a kérdőívet visszaküldök nagy arányban az elektronikus levelezési címmel már rendelkezők közül kerültek ki.
Az e-ügyintézés területén megállapítható, hogy Hajdú-Bihar megye magas arányt tudott felmutatni, mind az elektronikus ügyindítás, ügymenet támogatás, mind az e-közigazgatási szolgáltatás szintjén, illetve ide sorolható az ASP jellegű üzemeltetés. Az információkból elemezhető, hogy ebben a megyében magas a GVOP pályázaton nyertes önkormányzatok száma, létezik egy e-társulás, amely a honlapok létrehozásától kezdve, a karbantartáson keresztül bizonyos programok ASP jellegű üzemeltetéséig hatékonyan működik. Ez meglátszik az eredményeken és követendő példaként szolgál. Az egyedi megoldások is jól működnek, ha van elég forrás a megvalósításra. Ez mindhárom megyében megmutatkozik, ahol GVOP pályázaton nyertes önkormányzat van. Bízzunk abban, hogy a megvalósult projektekhez kisebb, a kistérségükbe tartozó önkormányzatok is csatlakozni tudnak.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft