Építésügyi jogszabályok változása 2009/6
Szabó Lászlóné osztályvezető Szerencs Építésügyi és Városfejlesztési Osztály
2009. október 1-től az építésügy területén újabb jogszabályváltozások léptek életbe. Ez a szakma szempontjából mára már nem jelent meglepetést, hiszen az utóbbi években megszoktuk, hogy az alkalmazandó jogszabályok időről időre – sokunk véleménye szerint a túlságosan is gyakran – megváltoznak, nehézséget okozva a jogalkalmazás, az egységes joggyakorlat területén.
Természetesen tudjuk, hogy ezen változásoknak mindig oka van, deklarált cél az átláthatóbb szabályozott viszonyok megteremtése az ágazatban, a jogharmonizáció, és az egyes eljárások egyszerűsítése.
Az „Építésügyi Gyorsítás 1” jogszabály csomag keretében 2008-ban több mint 30 jogszabály, közöttük 8 törvény került módosításra.
A zömében 2009. október 1-től életbe lépő újabb változások oka egyrészt az építésügyi eljárások hozzáigazítása a szintén ezen időponttól módosuló, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényhez (Ket.-hez), másrészt pedig az „Építésügyi gyorsítás 2” jogszabálycsomag életbe lépése. Míg a gyorsítás 1 program a kiemelt beruházásokat célozta meg, a jelenlegi változások minden építési munkára és tevékenységre kiterjednek. A változások mértékét mutatja, hogy 7 új építésügyi jogszabály (Korm. rendelet) lépett életbe, ezek közül az egyik, a 196/2009. (IX.15.) Korm. rendelet pedig további 16 rendelet módosítását tartalmazza.
Az új és a megváltozó jogszabályok közül a továbbiakban az építésügyi igazgatást – a hatóság munkáját, illetve az ügyfeleket – leginkább érintő szabályok közül néhány eljárásrendi változást emelek ki, hangsúlyozva, hogy a hatósági döntéseknél, eljárásoknál – az adott ügy esetében releváns – valamennyi kapcsolódó jogszabály változásának ismerete és figyelembe vétele szükséges.
Az építésügyi igazgatásban a legjelentősebb változást az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. Korm. rendelet hatályba lépése jelenti.
Nem könnyíti ugyanakkor a jogalkalmazói munkát, hogy bár jelentősen megkurtítva, de továbbra is él az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet.(Engr.) Ebből a jogszabályból – a telekalakítási engedélyezési eljárásra vonatkozó szabályok kivételével – hatályukat vesztették az egyes építésügyi hatósági eljárásokra vonatkozó részek, ugyanakkor továbbra is ezen jogszabály mellékletei tartalmazzák az építészeti-műszaki dokumentációk – október 1-től megváltozott – tartalmi követelményeit, valamint az építésügyi hatósági engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött építési tevékenységek körét, melyek szintén alapvetően megváltoztak. Már a 2007-es eljárási szabályok is tartalmaztak egy korábbiakhoz képest új eljárás típust, az építési bejelentési eljárást. Ez azonban elnevezése miatt – főleg az ügyfelek részére – félrevezető volt, hiszen az ebbe a körbe tartozó munkákat nem csupán be kellett jelenteni a szükséges tervek, mellékletek és kérelem benyújtásával, hanem azt az építésügyi hatóságnak határozattal tudomásul kellett vennie, a kivitelezés csak ezen határozat jogerőre emelkedését követően volt megkezdhető, tehát gyakorlatilag a munkák engedélyezésre kerültek. Az új eljárásrend szerint a bejelentés köteles munkák körébe tartozó építési tevékenység az előírt dokumentumok csatolásával történő bejelentéssel egyidejűleg megkezdhető, azt az építési hatóság csupán nyilvántartásba veszi.
Ki kell azonban emelni, hogy minden építési munka, így a bejelentés alapján azonnal megkezdhető, de még bejelentéshez sem kötött engedély nélkül végezhető munkák esetén is meg kell tartani az általános érvényű építésügyi előírásokat, illetve a településrendezési tervben és a helyi építési szabályzatban foglaltakat. Ezt az építésügyi hatóságnak ellenőriznie kell, szabálytalanság esetén pedig az építésrendészeti és kötelezési eljárás szabályait kell alkalmazni. A nem engedély köteles munkáknál az építtetők megspórolják ugyan az engedélyezési eljárás költségét és idejét, ha azonban nem tájékozódnak a munkák megkezdése előtt a betartandó előírásokról, akkor nő a szabálytalan építés esélye, ami sem az építtetők, sem pedig a hatóságok számára nem nevezhető kedvezőnek.
Új eljárásfajtának minősül az egyszerűsített építési engedélyezési eljárás, mely alá tartozó munkák körét két csoportba sorolja az Engr. melléklete. Ezen munkák engedélyezése esetében a klasszikus engedélyezési eljárás 45 munkanapos ügyintézési határidejéhez képest rövidebb, 22, illetve 10 munkanapos határidőket kell tartania a hatóságnak, továbbá egyszerűbb a csatolandó tervdokumentáció is.
A telekalakítási eljárások rendjét jelenleg még a 37/2007. ÖTM rendelet, az eljárásba bevonandó szakhatóságok körét pedig a 193/2009. Korm. rendelet melléklete tartalmazza, ezek a jogszabály részek azonban csak 2010. január 1-ig hatályosak, tehát már tudható, hogy attól az időponttól a telekalakítási eljárásokra vonatkozóan fognak új szabályok életbe lépni.
Bár a Ket. módosításának célja – a közösségi jogi kötelezettségek teljesítése és az ügyfélbarát közigazgatás megerősítése mellett – a hatósági eljárások, a jogalkalmazói munka egyszerűsítése volt, csökkentve az „ahány eljárás annyi szabályozás” jogbiztonságot sértő gyakorlatát, az építésügyi igazgatásban ennek megvalósulása még nem igazán érzékelhető, figyelembe véve az alkalmazandó számos külön jogszabályt, és azoknak a bizonnyal nem ok nélküli, de mégiscsak túl gyakori változásait.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft