A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás által alapított – az előző írásban ismertetett – közoktatási intézmény létrejöttében jelentős szerepet játszott a költségvetési és közoktatási törvény szigorító módosítása, és főként pénzügyi okokból született meg a feladatátadásról szóló megállapodás.

 Az új intézménybe integrált, különböző infrastruktúrával, létszámmal rendelkező óvodák és iskolák feladatainak összehangolása sem volt könnyű, de világosan látszik, hogy ez a döntés csak kezdete volt a – reményeink szerint a szakmai színvonal emelését is eredményező – folyamatnak, de a kérdésre, hogy valóban sikerül-e az oktatási feladatokat magasabb színvonalon és olcsóbban ellátni, csak a következő években kapunk választ.
A kistérség a feladat átvételével ebben az évben közel 43 millió Ft kiegészítő támogatásban részesül, de a kiadásokhoz az önkormányzatoknak változatlanul hozzá kell járulni. Ez tette indokolttá, hogy a megállapodás a gazdálkodási kérdéseket részletesen taglalja, ugyanis a kistérségi tanács valamennyi – pénzügyi kötelezettséggel járó – döntését az önkormányzatoknak kell finanszírozni.
Az egymás közti elszámolás alapjaként minden tagintézményre külön (is) készül költségvetés, és külön lesz kimutatva az egyes tagintézményekre létszám, vagy egyéb mutató alapján jutó bevétel, illetve az ott felmerült kiadás. A megállapodás szerint az önkormányzat fizeti a tagintézmény bevétellel nem fedezett kiadását, valamint a tagintézményre jutó kiegészítő támogatás százalékos arányában az igazgatóság (vezetők, gazdasági szervezet) működését.
A megállapodás számos jogot biztosít az önkormányzatoknak, s alapelvként rögzíti, hogy a kistérségi tanács pénzügyi, vagy pénzügyi kihatással járó döntést csak az önkormányzat véleményének ismeretében hozhat. A tervezett kiadásokról és bevételekről, a javasolt fejlesztésekről a koncepció jóváhagyása előtt november 10-ig, a tárgyévi költségvetésről január 25-ig, míg a tárgyévi költségvetés módosításáról a döntést megelőző 15 nappal kell az önkormányzat részére a tervezetet megküldeni.
Az önkormányzat a helyi lehetőségek alapján kezdeményezheti bármely kiadás törlését, illetve bevétel előírását, fejlesztés megvalósítását vagy akár elhalasztását. A véleményt, a napirendet tárgyaló ülésig írásban, vagy a polgármester által az ülésen szóban lehet előterjeszteni.
A kistérségi kiegészítő támogatás a térségre előírt átlaglétszámok betartásához kötött, ami azt jelenti, hogy egyes kistelepülési tagintézményekben évről-évre megszűnik majd 1-1 évfolyam, vagy akár a teljes felső tagozat, s a gyerekek másik tagintézményben folytathatják tanulmányaikat. Egy ilyen változás érzékenyen érinti az önkormányzatokat, ezért több idő áll rendelkezésre az átszervezések egyeztetésére. Évfolyam, csoport összevonásáról, megszüntetéséről, létszámcsökkentésről vagy egyéb átszervezésről 60 nappal korábban kell a javaslatot az önkormányzathoz eljuttatni. Az önkormányzatok véleményezési joga természetesen nem parttalan, figyelembe kell vennie a jogszabályban előírt szakmai előírásokat, illetve az átszervezés elhalasztását akkor kérheti, ha a kistérségi támogatás feltételeként előírt átlaglétszámok így is tarthatók.
Az egyeztetések után a Tanács döntése már kötelező, az önkormányzatnak a Tanács által meghatározott összeget kell a költségvetésébe beépíteni.
2007-ben az intézmény az önkormányzatoktól időarányosan „átvett” költségvetéssel gazdálkodik, az első költségvetés közös tervezése csak most kezdődik, s már látható, hogy jövőre az oktatási kiadásokhoz Tabdi községnek is nagyobb összeggel kell hozzájárulni.
A 2008. évi költségvetési törvényjavaslatban szinte kivétel nélkül a 2007. évi támogatás szerepel, a normatívák az árak, díjak emelkedését részben sem követi. Az új intézményhez társulnak továbbá nem mellékes hatások: a „bevitt” intézményekben a juttatások és pótlékok a nullától, vagy alsó százaléktól a maximumig terjednek, amit egységesíteni kell; a több vezetői és adminisztratív szinttel működő igazgatóság ez évi kiadása már 23 millió Ft feletti; a pénzmaradvány elvonására – ezzel pénzügyi okokból több önkormányzat is élt – a kistérség nem jogosult, mivel a jogszabályok kistérségre aktualizálása csak részben történt meg, stb.
Talán nem túlzás, hogy a kistérség ma még kevésbé alkalmas arra a pontos és takarékos tervezésre, ami az önkormányzatoknál eddig megszokott volt.
A közös tervezés és gazdálkodás sikeréhez szükség lesz a hivatal és az önálló munkaszervezetként működő kistérségi iroda, az önkormányzat és az intézmény korrekt és szakszerű együttműködésére, illetve ki kell még dolgoznunk azt a munkamódszert, mellyel az intézményi pénzügyi folyamatok mindenki által követhetők lesznek.
A „jó” döntéshez – mindezen túl – valószínű nem lesz elegendő, hogy egy-egy javaslatot a tanács többsége szavaz meg, figyelembe kell venni, hogy akik a döntés következményét fizetik, egyáltalán képesek-e erre.
A kistelepülések kényszere nem vitás, de nem biztos, hogy 12 település, köztük 3 város oktatási feladatait is ellátó „mamutintézmény” számukra a megoldás.