A jogi környezet finomhangolása révén az idén is jelentősen felgyorsulhat a Nemzeti eszközkezelőhöz beérkező ingatlan felajánlások üteme. Ezzel párhuzamosan megszaporodhatnak a jegyzői feladatok is. Alábbi írásunkkal a jegyzők számára igyekszünk a gyakorlatban is hasznosítható segítséget nyújtani. 

A NET program alakulása

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t a kormány az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül hívta életre a súlyosan eladósodott, s a gazdasági válság miatt kiszolgáltatott helyzetbe került családok megsegítésére, egyben lakhatásuk biztosítására. A jelzáloghitelezésből fakadó problémákat jól ismerik a települési önkormányzatok is, hiszen a nehéz szociális helyzetbe került családok elsőként hozzájuk fordulnak közvetlen segítségért. Ily módon a NET program ismertségéhez, sikeréhez már eddig is sokban hozzájárultak a települési önkormányzatok jegyzői. Rájuk a jövőben is fontos szerep hárul, mivel a programba kerüléshez elengedhetetlen, kibővített szociális rászorultsági feltételek teljesülését továbbra is ők igazolják. Fontosnak érezzük tehát, hogy a jegyzők első kézből kapjanak tájékoztatást, mert ezzel az ő munkájukat, és rajtuk keresztül a nehéz helyzetbe került családokat is segítjük.

A NET program célja, hogy a korábban forint- vagy deviza alapú, lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt felvevő, de különböző okokból – munkahely elvesztése, törlesztő részlet drasztikus emelkedése, egészségkárosodás stb. – hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó adósok lakhatását hosszú távon biztosítsa.

Ennek módja, hogy a Magyar Állam nevében és javára a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a fizetési gondokkal küzdő hiteladós ingatlanát diszkont áron megvásárolja, melynek fejében a hiteladós jelzáloghitel szerződésből eredő tartozását a hitelező pénzügyi intézmény elengedi. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a korábbi hiteladós (zálogkötelezett) és családja számára – méltányos bérleti díj megfizetése ellenében – határozatlan időre bérlői jogot biztosít az adott ház vagy lakás vonatkozásában.

A társaság a Magyar Állam nevében minden olyan felajánlott ingatlant megvesz, amelynél teljesülnek a jogszabályi feltételek, és amelynek eladásához a hitelező pénzügyi intézmény(ek) is hozzájárult(ak). A korábbi tulajdonos az adásvételi szerződés megkötésével egy időben bérlővé válik, és ennek megfelelően az ingatlant egészen addig használhatja, amíg a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek eleget tesz – mindenekelőtt havi rendszerességgel megfizeti a bérleti díjat. A méltányos, jogszabály által meghatározott bérleti díj kiszámításakor a hitel felvételekor meghatározott forgalmi érték 1,5 százalékát kell alapul venni és 12 egyenlő részre elosztani. (A bérleti díj tehát egy 10 millió forint forgalmi értékű ingatlan esetében havi 12 500 forintot tesz ki.)

A program egyik legfontosabb sajátossága, hogy a három, már említett szereplő – a Magyar Állam, a hitelező pénzintézet valamint a tulajdonos – közös áldozatvállalásán alapul. Az állam (a település típusától függően a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi érték 35-55 százalékáért) vásárolja meg a felajánlott ingatlant, a hitelező elengedi a hiteladós fennmaradó tartozását, míg a törlesztési nehézségekkel küzdő adós lemond az ingatlan tulajdonjogáról, és bérlőként marad otthonában.

Az idén minden bizonnyal felpörög a NET program, köszönhetően a tavaly decemberi, valamint a küszöbön álló újabb jogszabály-változásoknak. A következő hónapokban várhatóan a jegyzőket is egyre többen keresik majd meg a NET programmal összefüggő kérdésekkel, így érdemes röviden kitérni arra, hogy milyen szerep hárul a jegyzőkre.

Jegyzők a NET programban – szociális rászorultság igazolása

A NET program működését alapvetően két jogszabály határozza meg, egy törvény, valamint egy kormányrendelet. A Hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény az ingatlanra, valamint a hitelszerződésre vonatkozó feltételeket írja le, míg a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 128/2012. (VI. 26.) Kormányrendelet a szociális rászorultsági feltételeket veszi számba. A vonatkozó kormányrendelet ad útmutatást abban a tekintetben is, hogy a szociális rászorultsági feltételek teljesülését miként igazolhatják a jegyzők.

Ha az ingatlanra és a hitelszerződésre vonatkozó feltételek teljesülnek, akkor a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. abban az esetben vásárolhatja meg az ingatlant, ha a hiteladós (zálogkötelezett) vagy a vele egy háztartásban élő házastársa (élettársa) jegyző által megállapított ápolási díjban vagy saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíj vagy rehabilitációs járadék) részesül. A vonatkozó kormányrendelet értelmében a települési önkormányzat képviselőtestülete által megállapított, a „18 éven felüli tartósan beteg hozzátartozó ápolása” jogcímen folyósított ápolási díj nem jogosít fel a programban való részvételre, így az ilyen típusú igazolást a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. nem fogadhatja be. Ezért az ápolási díj igazolásának kiállításakor ki kell térni arra, hogy azt az érintett milyen jogcímen kapja.

Bár az ápolási díjra vonatkozó jogosultságot 2013. január 1-jétől a lakóingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal állítja ki, a 2012. december 31-ig kapott ápolási díjról a jegyző által kiállított igazolást továbbra is befogadja a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.

Ha az érintett hiteladós (zálogkötelezett), illetve hozzátartozója sem a fent meghatározott ápolási díjban, sem pedig saját jogú nyugellátásban nem részesül, úgy egyéb szociális rászorultsági feltételek teljesülése esetén csatlakozhat a NET programhoz. Ilyen szociális rászorultsági feltétel, ha az érintettek háztartásában legalább egy, családi pótlékra jogosító gyermeket nevelnek, és emellett vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, vagy aktív korúak támogatását, vagy pedig lakásfenntartási támogatást kapnak. Ez utóbbi támogatás egyébként a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján lakbérre – így a NET program bérlői által havi rendszerességgel fizetendő bérleti díjra – is fordítható.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXV. törvény (Ket.) és az Illetéktörvény alapján a fentiekben felsorolt igazolások – azaz hatósági bizonyítványok – illetékmentesen kiadhatók. Az igazolásmintákat a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a NET törvénynek, valamint a Ket.-nek megfelelően készítette el, ezek mindegyike letölthető a társaság hivatalos honlapjáról (www.netzrt.hu). Amennyiben az igazolást nem a jegyző írja alá, a társaság az igazolást abban az esetben fogadja el, ha az önkormányzat arra jogosult ügyintézője a jegyző nevében és megbízásából állítja azt ki.

Ügyintézés menete

A nehéz helyzetbe, adósságcsapdába került hiteladósok nem a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nél, hanem a hitelt nyújtó pénzügyi intézménynél (bank, követeléskezelő, faktoring cég) kezdeményezhetik a programba kerülést. Az ügyintézés helyszíne ennek megfelelően a hitelező bank fiókja. Ha az ügyet a bank már átadta követeléskezelő (faktoring) cégnek, úgy a hiteladósnak a követeléskezelővel kell felvennie a kapcsolatot. Ha a hitelszerződése és az ingatlan adatai alapján jogosult lehet a programra, akkor a hiteladós (zálogkötelezett) a hitelt nyújtó – tulajdoni lapon első ranghelyen bejegyzett – pénzügyi intézménynél szándéknyilatkozattal kezdeményezheti a programba kerülést. Ezután a 30 napnál nem régebbi, szociális rászorultságot alátámasztó igazolásokat – így a jegyzői igazolást is – a hitelezőnél kell leadnia. Az ügylet a hitelt nyújtó intézménytől átkerül a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-hez, mely tartalmi és formai szempontból is ellenőrzi az iratokat. Ha a helyszíni műszaki átadás-átvétel során az ingatlan nem bizonyul életveszélyesnek vagy lakhatásra alkalmatlannak, akkor az eljárás két-három hónapon belül zárul le az adásvételi, valamint a bérleti szerződés megkötésével. A teljes egészében díjmentes eljárás ideje alatt az érintettek lakhatása nincs veszélyben, mert a végrehajtási eljárást a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény felfüggeszti.

Jogszabályi környezet változása

A NET program működésének bő egy éve során több alkalommal változott a programot szabályozó jogszabályi környezet – minden esetben a hitelüket fizetni képtelen adósok javára. A döntéshozók kivették a feltételek közül a kényszerértékesítésre jelölést, és a két családi pótlékra jogosító gyermek helyett immár egy gyermek nevelése is feljogosíthat a programban való részvételre. Beemelték a feltételek közé a fent meghatározott ápolási díjat, lakásfenntartási támogatást, gyermekvédelmi kedvezményt, közfoglalkoztatásban való részvételt, és saját jogú nyugellátást.

A jogszabályi környezet finomhangolása azonban még nem ért véget. Az Országgyűlés a tavaszi ülésszak alatt várhatóan ismét módosítani fogja a vonatkozó jogszabályokat, mellyel a NET programra jogosultak körét újra bővíteni fogja, lehetővé téve minél több család lakhatásának hosszú távra szóló biztosítását. 

* * *

A jogosulti kör bõvítésével a NET program újabb lendületet vehet 2013-ban. A társaság várakozásai szerint az idén akár 13 ezer új ingatlan-felajánlást fogadhat be a Nemzeti Eszközkezelõ Zrt.. Ingatlanvásárlásra az idei évi költségvetési törvény 33 milliárd forintot különített el.