A Magyar Köztársaság Elnöke Nyírtelek Nagyközséget 85/2005. (VI.29.) KE határozatával, 2005. július 1-től várossá nyilvánította, így idén júliusban egy nagyszabású rendezvény keretében ünnepelhettük a város második születésnapját.
Nyírtelek Város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyíregyházától ÉNY-i irányban 6-22 km-re elterülő 7150 fős település. Területe 67,9 km2, mellyel a 7. legnagyobb kiterjedésű, egyedi településszerkezettel rendelkező kertvárosias jellegű település a megyében. A 250 éves tanyabokros elrendezésű külterületi lakott helyek /15 lakott hely, 2380 fő/ sajátságos adottságúvá teszik településünket.

Nyírtelek a Nyíregyházai kistérséghez tartozik, mely az elsők között jött létre az országban. A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásával –Nyíregyháza mellett– mikrocentrumú szerepköröket kapott a település. Vonzáskörzete a kistérség nyugati településeivel bővült. A társulás célja az, hogy a közoktatási, szociális és jóléti, egészségügyi, területfejlesztési, környezetvédelmi, önkormányzati feladatok megoldására a társult önkormányzatok közösen hatékony megoldást alkalmazzanak. Ennek keretében mikrocentruma vagyunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnak, illetve az Idősek Otthonának melyek illetékességi területe Nagycserkesz és Kálmánháza Községekre is kiterjed. A kistérségi feladatok bővülő köre az egészséges munkamegosztás lehetőségét biztosítja a települések részére, ezért bizakodva tekintünk a jövőbe, hiszen tapasztalataink szerint korrekt munkakapcsolatot sikerült kialakítani a jelenleg is jól működő kistérségi szervezettel.
Nyírtelek Város oktatási-kulturális életét egy integrált intézmény, az Általános Művelődési Központ fogja össze, melyhez két általános iskola, valamint egy többfunkciós könyvtár tartozik. Az alapfokú oktatás-nevelés egy másik bázisa a Kastélykert Óvoda, melynek három tagóvodája van. Az önkormányzat ezeken kívül településüzemeltetési feladatokra egy közhasznú társaságot hozott létre. Az intézmények fenntartása jelentős forráshiányt okoz, de még ezzel együtt is az önkormányzat gazdálkodása stabilnak mondható és az intézményi struktúra további racionalizálása már a feladatellátás rovására menne.
A városi cím elnyerése jelentős hatással volt a Polgármesteri Hivatalra is, hiszen követelménnyé vált egy korszerű struktúrában működő, városi feladatokat is ellátni képes hivatal „létrehozása”. Ezt elősegítendő 2005. július 1-től a hivatalon belül két szervezeti egység jött létre: a Hatósági és Építésügyi Iroda, valamint a Pénzügyi és Adóügyi Iroda. 2006 volt az első olyan év, amelyben ez az új hivatali struktúra egész évben funkcionálhatott. Ezen év tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy az ügyintézési idő lerövidült. A folyamatos ügymenet biztosítása, valamint a kor követelményeinek kielégítése érdekében 2006-ban a Polgármesteri Hivatal létszáma – a 2005. évi terveknek megfelelően – 1 fő építésügyi ügyintézővel és 1 fő informatikussal bővült, valamint a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására a képviselő-testület aljegyzőt nevezett ki jogszabályi előírás következtében. Így a köztisztviselők létszáma jelenleg: 19 fő. Célunk és kötelességünk továbbra is az, hogy a lakosság minél több és minél magasabb színvonalú szolgáltatásban részesülhessen. A fentiekben említett ügyintézési határidő rövidülésének természetesen örülünk, de a városi címhez méltó szolgáltatások ennél többet jelentenek, és ezen a téren még sokat kell fejlődni. Fokozott igény mutatkozik a lakosság részéről egy okmányiroda kialakítására, hiszen a nyíregyházi hivatal jelentős leterheltsége miatt egyes területeken gyakori a több hetes várakozási idő. Jelenleg keressük a megoldás útját ezen igény kielégítésére, de addig is a 2007. év egyik elsődleges feladata lenne egy – már 2006-ban is tervezett – ügyfélszolgálati iroda létrehozása, illetve a Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, hiszen így fokozottan biztosítható lenne a még gördülékenyebb ügyintézés, illetve jogszabályi kötelezettségünk, hogy a mozgásukban korlátozott ügyfelek is akadálymentesen, elérhető módon vehessék igénybe a Polgármesteri Hivatal, nyújtotta szolgáltatásokat.
Az önkormányzat a lehetőségekhez képest jó évet zárhatott 2006-ban. Sikerült felújítani a XIX. század végén épült lovardát, mely Királytelek Vigadó néven hamar a közösségi élet (bemutatók, bálok, önkormányzati rendezvények) részévé vált. A Közösségi Ház tetőtér-ráépítésének köszönhetően egy, új „városi szintű” Konferencia és Házasságkötő Termet avathattunk. Nyírtelek dózsaszőlői részén városi alközpont létrehozása kezdődött meg útfelújításokkal, csapadékvíz-elvezetéssel, járda- és parkolóépítéssel. A települést kettészelő 38. számú főútvonalon digitális sebességjelző táblák kerültek kihelyezésre, melyekkel az áthaladó forgalom figyelmét kívánjuk felkelteni a jogkövető magatartásra. A város ipari övezetében két új üzemcsarnok létesült több mint 11000 m²-en, és jelenleg egy közel 6000 m²-es épül, mellyel számos munkahely teremtődött és teremtődik a helyi lakosság számára. Reméljük, egyre több vállalkozás kap majd kedvet a letelepedésre, ezért célunk ezen terület megközelíthetőségének javítása, infrastruktúrájának fejlesztése.
A jövő feladatai adottak. Közülük a két legjelentősebb a település szennyvízhálózatának bővítése, melyet a lakosság már több évtizede igényel, valamint egy olyan új településközpont és egy 71 lakásos lakópark létrehozása, ami méltó a Köztársasági Elnök Úrtól kapott városi címhez.
A várossá nyilvánítással egyidejűleg a határon túli kapcsolataink is bővültek. 2005-ben testvértelepülési megállapodást kötöttünk a szlovákiai Nagysárossal, valamint a kárpátaljai Beregrákossal. Az összefogás 2006-ban továbbfejlődött, amikor körünkben üdvözölhettük a lengyel Grybów városát is, továbbá idén a pénzügyminiszter által – a testvértelepülések képviselőinek jelenlétében – átadásra került a Barátság-park. Segítségükkel sikeresen szerepeltünk több Európai Uniós, illetve a Visegrádi Alap által társfinanszírozott pályázaton. Kapcsolatunk ezen szűk két év alatt annyit fejlődött, hogy most már az állandó delegációkon kívül a civil lakosság is szívesen keresi fel az addig ismeretlen térségeket, amely nagyon fontos számunkra, hiszen ezáltal a mindennapi emberi kapcsolatok is erősödnek.
Természetesen az előbb említett fejlesztések, elképzelések nem jelenthetik a végállomást, hiszen az egyre jobban városias szemlélettel rendelkező lakosság igényei – szerencsére – folyamatosan nőnek. A jövőbe vetett hitet a bizonytalanság azonban könnyen megingathatja, az újtól, a változástól való félelem pedig leterelheti az embert az addig helyesnek vélt útról. Éppen ezért bizalommal kell fordulnunk a jövő felé és szakmai segítséget kell nyújtanunk a döntéshozóknak, ha igénylik.