A helyi önkormányzati választásokat követően a polgármesternek a képviselő-testület elé kell terjeszteni a négy évre szóló gazdasági programját. Oly annyira fontos feladatnak tekintette ezt a törvényhozó, hogy három törvényben is – önkormányzati, államháztartási, hatásköri – kötelezést fogalmaz meg e témakörben.

Az Ötv. az át nem ruházható hatáskörként nevesített gazdasági program meghatározását kötelezővé teszi a képviselőtestület megbízatásának időtartamára szólóan. Az alakuló ülést követő hat hónapon belül kell elfogadni azt. Tartalmát illetően az Ötv. 91 §. (6) bekezdése úgy fogalmaz, hogy : „A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.”
De a gazdasági program készítésének kötelmét és egyes elemeinek kereteit behatároló törvényi szabályozás ismertetésénél fontosabb kérdés, hogy mit tartalmazzon célszerűen a gazdasági program, miként építsük fel azt.
Egy jó program készítésének legfontosabb része egy alapos diagnózis, helyzetértékelés és elemzés.
Ez jelenti a település legfontosabb, alapvető mutatóinak – népesség, közszolgáltatások, infrastruktúra stb. – számbavételét. De a statikus számok önmagukban elégtelenek, dinamikájában, a mutatók változásában tapinthatók ki azok a trendek, amelyek alapján jól megfogalmazhatók a célok.
Ahhoz azonban, hogy a célokat helyesen, kellő megalapozottsággal határozhassuk meg, ismerni kell a pénzügyi lehetőségek várható alakulását. Ez pedig azt jelenti, hogy meg kell becsülni az elkövetkező négy év költségvetési bevételeit és kiadásait.
Az önkormányzatoknak legalább egy hosszú távú elképzeléseket tartalmazó – településfejlesztési koncepció – és több középtávra szóló dokumentációval – ágazati koncepciók, tervek, programok – kell rendelkezniük.
Minden valamit magára adó önkormányzat gondoskodik arról, hogy a négy éves gazdasági program összhangba legyen a hosszú távú településfejlesztési programmal és az ágazati koncepciókkal. Ez azonban nem is egyszerű feladat, hisz egy új polgármester – de az újraválasztott is – eltérhet a korábban rögzített céloktól. Evidens, hogy ekkor az egyéb dokumentumok átdolgozása is feladat.
Vázlatszerűen tekintsük át, mely területeket kell, hogy célszerűen értékelje a program meghatározva a célokat, elképzeléseket.
 Munkahelyteremtés, foglalkoztatottság;
 Helyi gazdaság, befektetés ösztönzés;
 Kommunális feladatok /benne: utak, közművek, közlekedés, stb/;
 Lakáshelyzet, bérlakásépítések, panelprogram lakótelepek környezete;
 Szociálpolitika, családok támogatása;
 Oktatás-nevelés;
 Egészségügy, megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők;
 Településfejlesztés, városarculat, nagyberuházások, EU projektek;
 Villamosenergia ellátás, gázszolgáltatás, távfűtés;
 Közszolgáltatások, /szemétszállítás és ártalmatlanítás, víz-és csatorna, tömegközlekedés stb./;
 Adópolitika, hatósági árak;
 Kultúra, művészetek, közgyűjtemények;
 Sport;
 Civil kapcsolatok, egyházak, kisebbségek;
 Nemzetközi kapcsolatok, katasztrófavédelem, honvédelem, közbiztonság;
 Turizmus, idegenforgalom;
 Önkormányzat, igazgatás, költségvetés;
 Környezetvédelem.
A felsorolás is jelzi, hogy egy átfogó, az önkormányzati feladatokon is túlmutató program elkészítése a feladat, amely az önkormányzati választási ciklus idejére kijelöli az önkormányzati munka, benne az éves költségvetések mozgásterét, fő irányait.