Az Országgyűlés az önkormányzati törvényben történő újraszabályozással 2010. szeptember 1-jével ismételten létrehozta a közigazgatási hivatalt, melyre vonatkozóan a Kormány statútum-rendelete tartalmazza a részletszabályokat. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet azonban csak formailag új norma, tartalmában inkább a már ismert, korábbi kormányrendeleti szintű szabályokat rögzíti.

A közigazgatási hivatalok létrehozásuktól kezdve a központi kormányzati működés területi szintű megvalósítói voltak. Feladat- és hatásköri rendszerük is jórészt ehhez igazodott, illetve szükségképpen változott a mindenkori kormányzati döntéseknek megfelelően. A jelenleg hatályos szabályozás – immár ismét megyei szinten – is a korábbi működésnek megfelelő utat jelölte ki a közigazgatási hivatalok számára, melyben a feladat-meghatározó rendelkezések régi ismerősként köszöntenek. A hatályos statútum-rendelet a közigazgatási hivatalok feladat- és hatásköri rendszerének meghatározása során megtartja, átveszi, illetve újra feladatként állapítja meg a korábbról már ismert és alkalmazott elemeket.

A helyreállított törvényességi ellenőrzés mellett számos régi-új szabály is visszatért, amelyek korábban csak időszakosan voltak alkalmazhatók, azonban a terjedelmi korlátok miatt csak néhány kiemelésre érdemes példát van módom ehelyütt említeni.

1. A közigazgatási hivatal feladatai között szinte az első helyen szerepel az államigazgatás területi szervei tekintetében egyrészt vezetőikkel, másrészt szervezetükkel, harmadrészt létszámukkal és költségvetésükkel kapcsolatos véleményezési jog, mely 2007-ből újraélesztett feladat, és melyet a hivatalok 19 hónapos államigazgatási hivatali létükben nem gyakoroltak. Az persze más kérdés, hogy az érdemi véleményalkotáshoz szükséges információk rendelkezésre állnak-e a hivataloknál, illetve ezen jogszabályhely gyakorlati alkalmazása megvalósul-e. Mindenesetre a kormányrendelet – új elemként – jelzési jogot biztosít a véleménykérés elmulasztására a hivataloknak.

2. Ismét régi-új feladatként jelentkezik a közigazgatás korszerűsítésével és az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos területi összehangolás, melyet az átalakulási folyamatok szerves részét képező államigazgatási hivatal nem látott el, de szerepelt a korábbi megyei, majd regionális közigazgatási hivatalok feladatrendszerében.

3. Visszatért a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer koordinálása, illetve naprakész működésének elősegítése. Itt a statútum-rendelet a 2007-től másfél évig alkalmazott szöveget vette át.

4. Az államigazgatási kollégium működtetése már bő évtizedes hagyományokkal rendelkezik, ahol a szabályozás viszonylag stabil képet mutat. A hatályos kormányrendelet ismét részletesen – néhol részletezve és pontosítva – rögzíti a már 1997-től fennálló és csak az államigazgatási hivatali időszakban visszametszett szabályokat. Új elem a közigazgatási hatások gazdasági leképeződésének vizsgálata, illetve a területi államigazgatás mellett a rendvédelmi szervek kötelezése is az együttműködésre.

5. Az új szabályozás a hivatal komplex ellenőrzése kapcsán visszaállítja és szélesíti az informatikai tárgykörökre vonatkozó vizsgálati jogot is, mely 2008. június 30-ig létezett korábban, de akkor kizárólag csak a szoftverek jogtisztaságának ellenőrzésére korlátozódott. Továbbá egyértelműsíti és egyben szűkíti az adatkezelési ellenőrzési jogot, immár kifejezetten az ügyiratkezeléssel összefüggésben alkalmazva azt.

6. A képzések területén visszatér az oktatás-módszertani központként való közreműködés, mely szerepben eddig korábban mindössze fél évig – 2008 júliusától decemberig – működhettek a hivatalok.

7. A hivatalok munkájáról készített éves beszámoló tartalma ismételten részletes szabályozást kapott,

 melyet a hatályos norma a 2008. II. félévére megalkotott kormányrendeleti szabályozásból emelt át. Sem az előtt, sem pedig azt követően a szempontok kormányrendeleti szintű szabályozása – a rövid életű négyévenkénti kormánybeszámoló szempontjai kivételével – nem történt meg.

8. Végül pedig egy olyan továbbélő, az államigazgatási hivatali szabályozást átvevő, jogállást rögzítő rendelkezést emelek ki, melyben a jogalkotó a hivatalok hatáskörére vonatkozóan – mintegy az általános jogutódlást ez által is deklarálva – rögzíti, hogy a hivatal általános hatáskörű területi kormányszerv. A korábbi szabályozások ezt kifejezetten nem deklarálták.

Összegezve a fentieket, megállapítható, hogy a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendelet egy olyan új jogszabály, mely tartalmi szempontból elsősorban a korábbi jogintézmények továbbélését, illetve újraalkalmazását rendeli. Lényegében ötvözi és egybefoglalja a korábbi öt kormányrendeletet. De ez a szabályozás sem lesz ilyen formában hosszú életű, hiszen az év végén átadja a helyét a kormányhivatalok működéséről szóló új normáknak.