avagy hogyan szerveződik 2008. január 01-től a Halasi Többcélú Kistérséget teljes körűen lefedő szociális ellátás

A Halasi Többcélú Kistérségi Társulás elmúlt év decemberi döntésével indította el kilenc települése szociális ellátórendszerének egyetlen kistérségi intézménybe való integrálását. A kezdeményező Kiskunhalas város önkormányzati szakemberei és a kistérségi társulás intézményének munkatársai az előzetes elképzelések és számítások alapján tájékoztatták valamennyi település önkormányzatát és érintett szakembereit, a megbeszéléseken a következő, egyértelmű alapelvek alakultak ki:
• az ellátás biztonsága és színvonala nem csökkenhet;
• az integrációt követően a feladatellátásban jelenleg dolgozók jogfolytonos áthelyezéssel kerülnek az új intézmény alkalmazásába;
• a települési intézmények vezetőinek kiválasztásában a település döntése a mértékadó;
• a település lakói elsősorban a települési intézmény szolgáltatásait vehetik igénybe.
A terveink szerint jövő év január 1-től működő „Szociális Szolgáltató Központ” (SZSZK) munkanévvel jelölt intézmény a kistérségi önkormányzatok szociális- és gyermekvédelmi feladatait látja el, magába foglalva a családsegítő szolgálat, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi szolgáltatások, támogató szolgálat, idősek nappali ellátása/idősek klubja, fogyatékosok nappali ellátása, idősek otthona, idősek átmeneti otthona, fogyatékosok otthona, hajléktalan szállás, szociális étkeztetés, gyermekjóléti szolgálat, családok átmeneti otthona szolgáltatásait.
A minél kedvezőbb finanszírozás érdekében alapszempont volt a kistérségi kiegészítő normatíva igénybevétele, mely csak azon önkormányzatok esetében lehetséges, melyek legalább három alapszolgáltatásban részt vesznek, és csak azokra a szolgáltatásokra, melyekben teljesül az önkormányzatok és a lakosság számának törvényben rögzített 50-60%-os aránya. A kistérség közel 50 ezer fős lakosságának 60 %-át Kiskunhalas lakossága teszi ki, így valamennyi érintett feladatban legalább öt település részvétele volt szükséges.
Hosszú hónapok egyeztető munkája után a tervezett 14 feladat közül 9 feladatra igényelhető többlet-támogatás. Előzetes számításaink szerint a tervezett ellátórendszer közel 400 millió forintos önkormányzati normatíváján felül 110 millió forint kistérségi kiegészítő normatívára számíthatunk. Ez az átlagosan 25%-os finanszírozási növekmény mindenki számára meggyőző volt a kistérségi integráció megvalósításának indokaként. Természetesen több település nem kívánt részt venni minden szolgáltatásban, sőt van olyan is, amely csak egyetlen feladat ellátását igényli a kistérségi intézménytől.
Az előkészítő munka kezdeti szakaszában számos döntéssel erősítették meg az önkormányzatok a működés rendszerének kialakításához szükséges szándékaikat. Az új intézmény működési engedélyének igényléséhez önálló szakmai program, szervezeti és működési szabályzat (állománytáblák, házirendek, stb.), valamint az alapító okirat elkészítésére a két legnagyobb intézmény vezetője kapott megbízást. A közel 500 oldalas dokumentáció 3 hónapos készítését követően a kistérségi társulás tanácsa jóváhagyásának birtokában e sorok írásával egy időben döntenek az önkormányzatok az SZSZK megalapításáról, az önkormányzati feladatok átadásáról, az új intézményvezető megbízásáról, a működéshez szükséges vagyon kezelői jogának átruházásáról, az érintett közalkalmazottak munkaviszonyának jogfolytonos áthelyezéssel történő rendezéséről, valamint az év végéig következő előkészítő munkák végrehajtásáról.
Az SZSZK megalapításáról szóló határozat meghozatalával egy időben valamennyi önkormányzat dönt az eddig általa működtetett intézmények megszüntetéséről, a magasabb vezetői megbízású intézményvezetők megbízásának visszavonásáról, és a megszűnő intézmények jogutódlásáról.
E döntési folyamat lezárása után a megbízott szakértők a létrejövő intézményrendszer működésének gyakorlati részletkérdéseire adnak megoldást. Munkájuk során az alkalmazottakkal történő érdekegyeztetésen túl a minden önkormányzatnál más-más megoldásban dolgozó technikai személyzet foglalkoztatásának kimunkálását, az első munkanaptól működőképes pénzügyi rendszer kialakítását, valamint a vagyonátadás megnyugtató rendezését kell elvégezniük.
Az új szervezetben az egyes településeken működő ellátásokat ágazati vezetők irányítják majd, a gazdasági és műszaki szervezet telephelyenkénti csoportjai kiskincstári rendszerben működnek. Az SZSZK vezetőjét a társulási tanács nevezi ki a kezdeti időszakra megbízással, majd ezt követően nyilvános pályázati eljárás útján. A működés kezdeti időszakában természetesen ezernyi apró probléma fog felmerülni, melyeket ma még nem is sejtünk, ezek összefoglalására a jövő év közepére tervezett teljes körű beszámoló nyújt lehetőséget.
Az engedélyeztetési és előkészítési munkaszakasz lezárását követően 2008. január 1-jétől indulhat a kistérségi SZSZK működése, mely közel 200 közalkalmazottal, számos külső munkatárssal, közel egymilliárdos éves költségvetésű intézményként kívánja ellátni a kistérség 50 ezer lakosának szociális- és gyermekvédelmi feladatait.