Tompa a Duna-Tisza köze déli részén elterülő kisebb tájegység, Felső-Bácska legfiatalabb városa. Baja-Szeged vonalában, a két várostól egyenlő, 60-60 km távolságra fekszik. Nagy forgalmú nemzetközi határátkelőhely: hazánk és egyben az Európai Unió egyik déli kapuja. Keletről Kelebia, északról Kisszállás, nyugatról Mélykút és Csikéria község, délről Szerbia és Montenegró állam határolja.

Település Kiskunhalas kistérséghez tartozik, mely 28 km-re van Tompától. Területe 81,57 km2 ebből belterület 3,04 km2 külterület 78,53 km2. Népesség 4892 fő (belterületen: 3642 fő, külterületen 1250 fő).
A rendszerváltozás óta növekszik a Tompára vissza-, illetve betelepülők száma. Több, Magyarországon új hazára találó külföldi is lakóhelyéül választja a települést.
A várossá nyilvánítási kezdeményezés gondolata már az 1980-as évek végén megfogalmazódott. Akkor úgy éreztük, hogy az infrastruktúra még nem eléggé kiépített, és hiányos a közmű ellátottság, valamint szükséges az intézményhálózat fejlesztése is.
Ennek megfelelően 1990-től kezdve a Képviselő-testület évről-évre jelentős fejlesztéseket hajtott végre az infrastruktúra és a közmű fejlesztés terén, hogy megfeleljünk a várossá nyilvánítás feltételeinek. A villamos energia és ivóvízhálózat kiépítettsége bel- és külterületen 100 %. A gáz- és úthálózat kiépítettsége belterületen szintén 100 %.
A Képviselő-testület és a falugyűlés egyhangú szavazattal elfogadta a kezdeményezést.
A térségi szerepünkre és ellátottságunkra való tekintettel kezdeményeztük Tompa nagyközség várossá nyilvánítását.
A trianoni békeszerződést követő területrendezések után, 1922. április 12-én vált a Szabadka városhoz tartozó pusztából önálló faluvá Tompa. 1970-ben nagyközséggé, 2004-ben pedig várossá nyilvánították a települést. Nagyban elősegítette Tompa fejlődését a területén 1978-ban megnyílt közúti határátkelő. Új munkahelyek jöttek létre (350 fő), fellendült az idegenforgalom, ennek következtében a kereskedelem és a szolgáltatás is. A kezdetben csak személy-, később teherforgalmat is lebonyolító határátkelő a kétszeri nagy átalakítás és korszerűsítés után hazánk egyik legmodernebb kapuja lett. 2004. évben 2.746.700 személy és 860.000 gépjármű haladt át a határátkelőhelyen.
A Bokréta Önkormányzati Óvoda 160 gyermekkel, 6 csoporttal látja el feladatát, felvállalva a sajátos nevelést igénylő gyermekek ellátását is.
A Szabó Dénes Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 317 gyermek oktatását végzi két idegennyelv: angol és német tanításával, teljes szaktanári ellátottsággal, 23 tanteremben. Már a 3. osztálytól oktatják az informatikát. A tehetséggondozást szolgálják a különféle szakkörök. A művészeti iskolában zeneművészeti ág – klasszikus zene – hangszeres tanszak; táncművészeti, képző- és iparművészeti, színművészet- bábművészet ág oktatása folyik.
Középiskolai képzés a Kun László Gimnázium tompai tagintézményében folyik.
Az idősek szociális ellátását szolgálja a Napsugár Gondozási Központ. Szociális otthoni gondoskodást, nappali szociális ellátást és házigondozó szolgálatot folytat. A gondozási központhoz tartozó falugondnoki szolgálatot 1997-ben vezettük be.
Ma már tanyagondnoki szolgálatként működik, két fővel. Szolgáltatásokat visz, és szolgáltatásokhoz juttatja el a rászorulókat.
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1998 óta látja el a rászoruló, hátrányos helyzetű családok és gyermekek gondozását. Közösségi pszichiátriai ellátást és támogató szolgáltatást nyújt a Tompai Mikrotérségi Társulás Kelebia és Kisszállás településekkel együtt.
A Művelődési Ház és Könyvtár felújításával 330 ülőhelyes színházteremmel, 200 személy befogadására alkalmas kamarateremmel, klubhelyiségekkel és kiállítótermekkel rendelkező, korszerű művelődési ház jött létre. Színházi, gyermekszínházi előadások, író-olvasó találkozók, városi ünnepségek zajlanak a házban. 8. éve rendezzük meg a Felső-Bácskai Nyugdíjas Klubok Találkozóját 20 település részvételével.
A 2002 januárjában megnyitott okmányiroda három településre (Tompa, Kelebia és Kisszállás 11000 fő) és valamennyi ügykörre kiterjedően 4 munkaállomáson térségi feladatot ellátva intézi az ügyeket.
Az orvosi ellátást 2 háziorvos, 1 gyermekorvos és egy fogorvos végzi, vállalkozási formában. 2 nyugdíjas orvos is praktizál. Két védőnői körzete van a településnek. Kéthavonta szervez a Magyar Vöröskereszt véradást a városban.
Az állatorvosi teendőket egy állatorvos látja el magánvállalkozásban.
A lakosság közbiztonságát Tompa és Kelebia közigazgatási területén a rendőrőrs vigyázza, együttműködve a helyi polgárőr egyesülettel.
A Megyei Munkaügyi Központ Foglalkoztatási Információs Pontot alakított ki a Polgármesteri Hivatalban állást keresők részére.
Jövőre vonatkozó terveink:
– A színvonalas és gyorsan elérhető hétvégi orvosi ügyelet mikrotérségi szintű ellátása.
– Az önkormányzati szolgáltatások gyors igénybevételének lehetősége (e-önkormányzat).
– A korábban már megkezdett mezőgazdasági úthálózat szilárd burkolattal történő kiépítése.
A település életében a várossá válás nem járt:
– A költségvetés emelkedésével (az adóerő-képességnél jelentkező többletet szinte teljes mértékig ellensúlyozta a községi általános normatíva megszűnése).
– Többletfeladatok ellátásával (elsőfokú gyámügyi, egyes gyermekvédelmi, szociális, valamint építésügyi igazgatási), mert a 2004. január 1-jét követően várossá nyilvánított települések már nem kaptak ilyen többletfeladatot.
– Ésszerűnek tartottuk volna, hogy a 2002 óta Kiskunhalas város alirodájaként működő gyakorlatilag önállóan tevékenykedő okmányirodánk jogilag is önállóvá váljon.
A várossá válás erkölcsi elismerését jelentette a több évtizedes következetes munkánknak, erőt adott ahhoz, hogy az intézményeinket fejlesszük, gyors és színvonalas közigazgatási szolgáltatást nyújtsunk a város polgárainak.