A Jegyző vitaindítónak szánja e cikket a kisebbségi önkormányzatokról.

Több mint hét éve léteznek helyi kisebbségi önkormányzatok, és a közigazgatási hivatalok évről évre ugyanazokat a hiányosságokat tapasztalják működésükben. Döntéshozatali eljárásuk és döntéseik nagy része gyakran nem felel meg a jogszabályoknak, törvényes működésükkel alapvető gondok vannak.
A törvényességi észrevételek több mint fele a jegyzőkönyvekkel kapcsolatos. A testületi ülés jegyzőkönyvét nem 15 napon belül küldik el a közigazgatási hivatalnak, hanem hetek, sőt néha hónapok múlva. A jegyzőkönyv hiányos, nem az elnök és a jegyzőkönyvvezető írták alá, nincsenek feltüntetve a szavazatszámok. A határozatokat nem számozzák, nem szabatosan vannak megfogalmazva, nem egyértelműek, nem világosak, néha nem is döntések, nincsenek felelősök, a végrehajtásnak nincs határideje.
A jegyző (vagy megbízottja) pedáns munkát végez, amikor a települési önkormányzat üléseit készíti elő és dokumentálja, de nem jár el ugyanolyan gondosan, sőt mi több, egyáltalán nem végzi el ugyanazt a munkát a kisebbségi önkormányzatnál.
A jegyző a hivatal túlzott leterheltségére hivatkozik. Jobb esetben irodát, számítógépet és még pénzt is kapnak a kisebbségi önkormányzatok, és ezzel a jegyző mintegy „letudni” véli feladatainak teljesítését. Munkáját azonban a végeredmény minősíti. A jegyző tehát nem teljesítette feladatát.
Kirívóak az ilyen esetek, hiszen sok más településen kezdettől fogva rendben mennek a dolgok: a jegyzőkönyvekkel kapcsolatos munka gyakran mintaszerű még ott is, ahol a kisebbségi önkormányzati képviselők iskolai végzettsége 8 osztály vagy még annyi sem. A hiányosságok sokkal inkább a jegyzők hozzáállása, munkája közötti különbségeket tükrözik, mintsem a kisebbségek közötti különbségeket.
Az eredményes munka alapfeltétele az, hogy a jegyző megfelelő kapcsolatot tartson fenn a kisebbségi önkormányzati képviselőkkel. Ahol rendben mennek a dolgok, ott a képviselők nem ötletszerűen állnak elő határozati javaslataikkal, nem az ülésen hallanak először egy javaslatról, hanem már előtte meghányják-vetik a dolgot. A folyamatos kapcsolattartás, a korrekt munkakapcsolat eredménye az, hogy a jegyző ismeri véleményüket, ismeri a helyzetet, időben meg tudja fogalmazni a határozati javaslatokat, sőt az alternatívákat is. A jegyzőnek nem derogál felhívni egy-egy kisebbségi önkormányzati képviselőt, megtudakolni a véleményét, megismerni az álláspontját.
A testületi ülésen már csak ritkán kerül sor tisztázó vitákra. Csak összefoglalják álláspontjukat, és szavaznak. Ragaszkodnak a napirendhez, azaz a tárgyalt témáknál maradnak, s amikor a napirenddel végeztek, az ülést bezárják. Az egyéb hasznos, de elhúzódó eszmecserék, megbeszélések nem kerülhetnek be a jegyzőkönyvbe. Könnyű szövetségest találni az elnök személyében, aki hamar belátja, hogy a tárgyalt témától való eltérések, a szószátyárkodások csak a résztvevők idejét rabolják.
Ahol a kiérlelt határozati javaslatok világosak, érthetőek, tömörek, hamar rá lehet térni a szavazásra. A határozathozatal után nincs értelme különböző kommentároknak, netán a vita folytatásának, ezért erre nem is kapnak lehetőséget.
Lehetőleg olyan helyiségben tartják a kisebbségi önkormányzat közgyűlését, ahol jegyzőkönyvet azonnal számítógépbe tudják írni. Mivel javítani könnyebb, mint az egészet leírni, előre leírják az egész jegyzőkönyv fix részeit: a részvevők neveit (legfeljebb majd egyet-kettőt áttesznek a hiányzókhoz), a határozati javaslatok szövegét (legfeljebb majd belejavítanak), a jegyzőkönyvvezető megbízását (legalább majd figyelmeztetik az elnököt, ha elfelejti), stb.
Persze sok mindent csak az ülés alatt lehet beírni: a hozzászólásokat, a szavazatok számát, az előre nem látott eseményeket (pl. késve érkezők). Mire azonban vége az ülésnek, kész a jegyzőkönyv is, amelyet azonnal aláírnak, lemásolnak és mindenki (maximum 5 fő!) magával viszi a saját példányát. (Postaköltség- és időmegtakarítás!). A közigazgatási hivatal nem ezekben talál hibákat, hanem azokban, amelyek hetekig készülnek!
A jól dolgozó jegyzők sem dolgoznak többet, mint mások, ugyanakkor soha nem kell foglalkozniuk a közigazgatási hivatal törvényességi észrevételeivel. A képviselők tájékozottak, a hivatalok elégedettek, törvényességi viták nincsenek. Igaz, persze, hogy a határozatok ettől még nem feltétlenül jók, de e nélkül biztosan nem jók, hiszen minden egyéb követelmény előfeltétele a törvényesség.