A KSH adatai szerint folyamatosan emelkedik Magyarországon az egyedül élő idősek száma. A 2022-es népszámlálás friss adataiból látható, hogy a 1,5 millió magyar háztartás közül – amelyben él(nek) nyugdíjas korú(ak) – 41,3 százalékában az idősek egyedül laknak. 2001 óta közel 30 százalékkal nőtt az egyedül élő idősek száma.^[1] A növekvő számú idős, beteg, egyedül élő emberek számára szükséges tehát nyújtani valamilyen felügyeleti szolgáltatást, mely által veszélyhelyzetbe kerülésük esetén segítségnyújtásban részesülhetnek.

Bevezetés

Magyarország unióhoz történő csatlakozása felgyorsította az idős emberek esélyeinek növelését. Az idősek szociális védelemhez való joga tényleges gyakorlásának biztosítása érdekében az unió tagállamai többek között vállalták, hogy közvetlenül vagy társadalmi szervezetekkel együttműködve megfelelő intézkedéseket hoznak abból a célból, hogy terjesztik az idős személyek számára hozzáférhető szolgáltatásokra és kedvezményekre, valamint e szolgáltatások és kedvezmények igénybevételi lehetőségeire vonatkozó információkat.^[2]

A két szolgáltatási forma vizsgálata során az alábbi kérdésekre keressük a választ: Fokozza-e a jelzőrendszeres segítségnyújtás és a Gondosóra program az egyedül élő idősek biztonságérzetét? Szükséges-e, vagy egyáltalán szembe kell-e állítani két idős, beteg, egyedül élő emberekért működtetett szolgáltatást, illetve vannak-e vagy lehetnek-e különbségek e szolgáltatások között, valamint, hogy e szolgáltatások egymás komplementer elemei, vagy idővel egyik szolgáltatás kiszorítja az ellátást igénybe vevők „piacáról” a másikat?

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából az állami intézményrendszer keretein belüli ellátás nyújtása.^[3]

A Gondosóra program célja

A Gondosóra program Magyarország Kormánya által elindított digitális idősgondozás projekt célja, hogy az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és azok szociális szolgáltatásokkal való ellátását a formális szociális ellátórendszeren kívüli módozatok bevonásával, a családi és kontakt személy alapú segítség érdemi felhasználásával biztosítsa. „A projekt célja a 65 évnél idősebb embereknek saját lakókörnyezetükben nyújtott új típusú alanyi jogon járó, jóléti szolgáltatási rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi az otthonukban élőknek, hogy amennyiben egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt eseti jelleggel segítségre szorulnak, a nap 24 órájában működő diszpécserközpont szolgáltatásaival, gyors és hatékony segítséget kapjanak. A szolgáltatás célja az is, hogy a generációk közötti szakadékok áthidalása által, törődésen keresztül a mélyebb emberi kapcsolatok kialakítását biztosítsa.” ^[4]

A fentiek alapján megállapítható, hogy az ellátást nyújtók szempontjából az ellátotti kör nem azonos, az átfedést mutat, hiszen a Gondosóra elsősorban a 65 év feletti rászoruló emberek ellátását célozza, kontakt személy bevonásával, a 65 év alattiakra és fogyatékkal élő személyekre ez a gondoskodási forma nem terjed ki.

Megjegyezzük azonban, hogy mélyebb emberi kapcsolatok kialakítása nemcsak a találkozások frekvenciájának növelésével, hanem az emocionális intelligencia^[5] akaratlagos fejlesztésével és az aktív meghallgatás gyakorlásával érhető el, melyhez egy technológiai fejlesztés kevésbé járul hozzá, sokkal inkább segíthetnek a baráti kapcsolatok.^[6]

A Gondosóra program indoka, jelentősége

Az elmúlt évszázadokban a családok életében magától értetődő volt a fizikai közelség, mert több generáció együtt élt. A közös, nagyobb háztartások biztonságot nyújtottak, hiszen a családtagok egyszerűen és gyorsan tudtak gondoskodni egymásról. Napjainkra ez megváltozott, szétszóródtak a családok, ezáltal nehezebbé és felszínesebbé vált a távol élő idős hozzátartozókról, ismerősökről való gondoskodás. Az idősek támogatása felelősségteljes, Alaptörvényben is említett feladat,^[7] amelyet hozzá kell igazítani a megváltozott körülményekhez, melyet a technológia fejlődése támogat. A Gondosórával a magyar kormány olyan digitális megoldást nyújt a családoknak, közösségeknek, amelynek segítségével a gondoskodás, törődés úgy is megvalósulhat, ha a családtagok, ismerősök fizikálisan épp távol vannak egymástól. A Gondosóra program^[8] egy 0–24 órás Diszpécserszolgálat és a kontaktszemélyek^[9] (családtag, szomszéd vagy barát, vagy akár opcionálisan szociális gondozó) bevonásával működő, Európában egyedülálló program. Mára a Gondosóra program igénybe vevőinek száma országos szinten elérte a 250 ezer főt.^[10] Mérföldkőnek és jelentős támogatásnak számít az idősgondozás területén: nagy segítséget jelent nemcsak azoknak, akik használják az eszközt, hanem biztonságot és megnyugvást nyújt a felhasználó családjának, szeretteinek, hozzátartozóinak is, tudva, hogy a segítség és a biztonság egy gombnyomásra elérhető. A digitális idősgondozás projekt megvalósítása során felállításra került a felhasználók regisztrációját segítő felület és regisztrációs ügyfélszolgálat, valamint a segítségnyújtást koordináló diszpécserközpont. Kiemelten fontos feladat a diszpécserközpont felállításáért és üzemeltetéséért felelős szolgáltató pályáztatása, a központban dolgozó szakemberek megfelelő felkészítése, edukálása. A projekt országos kiterjesztése és szolgáltatás kialakítása során másfél millió 65. életévét betöltött állampolgár számára elérhetővé válik a szolgáltatás. Az országos kiterjesztésű megoldásnak már elsősorban az automatizmusok beiktatásával bővített funkcionalitást szükséges tartalmaznia. A Gondosóra programban megvalósuló szolgáltatás és a jelzőeszköz ingyenes, Magyarország minden településén hozzáférhető a hét minden napján és órájában. A Gondosóra szolgáltatást a program jelenlegi fázisában a magyar tulajdonosi hátterű 4iG Nyrt.,^[11] a hazai infokommunikációs szektor egyik meghatározó vállalatcsoportja biztosítja.^[12]

A jelzőrendszeres szolgáltatások működési feltételei

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szabályozását miniszteri rendelet tartalmazza.^[13] A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell:^[14]

a) a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpontot,

b) a segítségnyújtást végző gondozókat foglalkoztató olyan szakmai központot vagy központokat, amelyek a teljes ellátási terület vonatkozásában biztosítják a gondozónak a 30 perc időtartamon belüli helyszínre érkezését.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben működik.^[15] A diszpécserközpont segélyhívás esetén – a segítséget kérő nevének, címének és az egyéb rendelkezésre álló információknak a közlésével – értesíti a készenlétben levő gondozót. A gondozónak 30 percen belül kell az ellátott lakásán megjelennie. Egy szakmai központ keretében legalább 40, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személy, illetve pszichiátriai beteg otthonában kell segélyhívó készüléket elhelyezni.^[16] A diszpécserközpontot úgy kell kialakítani, hogy annak folyamatos működése és elérhetősége biztosított legyen. Egy diszpécserközpont több szakmai központ ellátási területéről fogadhat segélyhívásokat.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetéséhez biztosítani kell^[17]

a) a műszaki rendszer körében az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléket, jelzést továbbító berendezést, a jelzés fogadására alkalmas vevőberendezést, továbbá ügyeleti személyi számítógépet ügyeleti szoftverrel,

b) a gondozó saját felszerelése körében mobiltelefont, készenléti táskát, továbbá a gyors helyszínre érkezéshez szükséges feltételeket.

A műszaki rendszernek^[18] alkalmasnak kell lennie az események dokumentálására, az önellenőrzésre, a szociális gondozó helyszínre érkezésének nyugtázására, valamint a kétirányú kommunikációra.^[19] Az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléknek testen viselhetőnek, ütés- és cseppállónak kell lennie. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás felügyelet szolgáltatási elemet biztosít.^[20] A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szakmai programjának tartalmaznia kell:^[21]

a) a szolgáltatás célját, így különösen

aa) a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását,

ac) a más intézményekkel történő együttműködés módját,

b) az ellátandó célcsoport megnevezését,

c) azt, hogy a fenntartó a rendeletben megjelölt^[22] szolgáltatási elemek közül melyeket biztosítja,

d) az ellátás igénybevételének módját,

e) a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módját.

A fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.^[23] A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szakmai programjához mellékelni kell:^[24]

a) a használt műszaki rendszer leírását,

b) a segítségnyújtás – a segélyhívástól a krízishelyzet megoldásáig tartó – folyamatának a leírását.

A szakmai programot az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 29. § (1) bekezdés szerinti elemeinek változása esetén módosítani kell.^[25] A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén nem kell gondozási naplót vezetni és egyéni gondozási tervet készíteni.^[26]

Regisztráció Gondosóra szolgáltatásra

A szolgáltatás igénybevételéhez mindenképpen szükséges regisztrálni, ami három módon történhet. A www.gondosora.hu weboldalon a regisztráció fülre kattintva, telefonon a 06-1/445-0080-as telefonszámon, vagy a regisztrációs nyomtatvány kitöltésével. A szolgáltatást igénybe vevő tehát telefonon keresztül is regisztrálhat, illetve őt más, a kontaktszemély is regisztrálhatja. A regisztrációhoz azonban a szolgáltatást igénybe vevő személyazonosító- és lakcímigazolványán szereplő adataira, telefonszámára és e-mail címére, illetve kontaktszemély megadása esetén az ő nevére, telefonszámára, e-mail címére és állandó lakcímére lesz szükség. Siket/néma személyek a www.gondosora.hu weboldalon regisztrálhatnak, illetve helyettük más személy is regisztrálhat. A felhasználó kezdeményezheti a regisztráció során megadott adatok módosítását. A kontaktszemély csak a saját adatait módosíthatja. Az igénylő nem kérhet utólag módosítást. A sikeres, végleges regisztráció birtokában csak akkor fordulhat elő, hogy nem kap a szolgáltatást igénybe vevő fél jelzőeszközt, ha a regisztrációba hiba csúszott, és nem sikerül a megadott határidőn belül tisztázni az adatokat. Az adategyeztetés megtörténtével néhány hónapon belül számíthatnak a Gondosóra kézbesítésére az azt igénylő személyek. Csak az a személy használhatja a Gondosórát, akinek a nevére szól.^[27]

A Gondosóra szolgáltatás működése

Segítséghívási jelzésre az értesítési központ intelligens automatizmusai elsődlegesen értesítik az előre megjelölt kapcsolatokat intézkedés kiváltását indukálva. További lépésként a diszpécserközpont képzett szakemberei a segítségkérővel a kétirányú kommunikációra képes segélyhívó készüléken keresztül az előírt protokollt követve szóban egyeztetve, rövid időn belül felmérik és lehetőség szerint megoldják a problémát, szükség esetén harmadik fél bevonásával.

A Gondosóra program lehetővé teszi a 65 év feletti, saját otthonában élő, magyar állampolgárok biztonságát és a róluk való gondoskodást a közvetlen környezet – szükség esetén a formális szociális ellátórendszer – bevonásával, hozzájárulva a készenléti szervek tehermentesítéséhez is. A program kizárólag magyar nyelven vehető igénybe, a regisztráció, a szolgáltatás és a diszpécserek segítségnyújtása is magyar nyelven történik. Vészhelyzetben továbbra is a 112-t szükséges hívni, a készülék nem riaszt közvetlenül orvost, hatóságot, nem sürgősségi segélyhívó. Indokolt esetben azonban a diszpécserközpont ebben segíthet. A diszpécserközpont abban az esetben hívja a szolgáltatást igénybe vevőt, ha az jelzőkészülékéről jelzést indított, vagy annak a töltöttsége a szükséges mérték alá csökkent, vagy pedig az elesés-érzékelő jelzett. Az eszköz nem telefonként működik, így más irányú ki- és bemenő hívásra nem használható. A Gondosóra jelzőeszköz állandó viselése javasolt, ugyanakkor a szolgáltatás elsődleges célja az otthon tartózkodó felhasználó támogatása. Ha a szolgáltatást igénybe vevő fél meggondolta magát, és mégsem kívánja igénybe venni a szolgáltatást, fel kell hívnia a diszpécserközpontot, vagy az info@szolgaltatas-gondosora.hu e-mail címen tájékozódhat, hogyan tudja visszaküldeni a jelzőeszközt.^[28]

Jelzőrendszeres segítségnyújtás igénybevétele Kecskeméten

A beszámoló szerint „2005. évben még csak 71 fő volt a létszám, az elkövetkezendő években viszont óriási növekedés következett be az igénylők körében. 2008. évtől látható, hogy csökkent a létszám. Ennek oka, hogy kezdetben (1999-től) egészen 2007-ig térítés nélkül lehetett igénybe venni a szolgáltatást. 2008 áprilistól azonban már térítési díjat kellett fizetniük az ellátottaknak. Ennek következtében 117 fő a továbbiakban nem igényelte a szolgáltatást. 2010. és 2011. évben kisebb mértékben tovább csökkent az ellátottak száma (108 fő), 2012-ben 111 fő, 2013-ban pedig ez a szám csekély mértékben csökkent 109 főre, 2014-ben 108 főre változott. A 2015-ös évre ismét minimális emelkedés következett be, mely 3 főt jelent. 2016. évben a létszám az előző évek adataihoz képest nem változott, meghatározott az ellátható létszám. Növekedett viszont azok száma, akik igényeltek volna szolgáltatást, de nem volt szabad kapacitású készülék, ezen ügyfelek előjegyzésbe kerültek. 2017 januártól lehetőség lett újabb 10 fő számára biztosítani a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, 2018. évtől 120 jelzőkészülék kitelepítésére van az intézményünknek lehetősége. 2013. év második felétől a szolgáltatás biztosítása állami feladat, a finanszírozása KMJV Önkormányzata és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság között létrejött szerződés alapján történik, valamint a helyi önkormányzat kiegészíti a támogatást. 2019. évben változatlanul nagy igény volt a szolgáltatásra, folyamatos volt az érdeklődés, készülékre várakozók száma 10–15 fő között volt.”^[29]

Forrás: KMJV Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Szociális alapszolgáltatás és szakosított ellátás 2019. évi beszámolója

Konklúzió

Az idősellátásban szükséges a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás valamely rendszere, különösen azért, mert az elmúlt évtizedekben megváltozott a családok szerkezete, nem él már együtt több generáció, hogy a fiatalabb generáció szükség esetén az idősebbek segítségére lehessen.

Mind a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, mind a Gondosóra program lehetőséget nyújt e probléma kezelésében. A jelzőrendszeres segítségnyújtás előnyei közé sorolható, hogy gyorsan, 30 percen belül a rászoruló idős vagy beteg személy segítséget kaphat, melyben sokat jelenthet a szakszolgálat szakembereinek, és az ellátott személyeknek a személyes ismeretsége. A jelzőrendszeres segítségnyújtás előnye még, hogy nem csak a 65 év feletti személyek számára nyújt segítséget. Hátránya finanszírozási oldalon jelentkezik, mert az ellátás költségeit részben az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia.

Mind a jelzőrendszeres segítségnyújtás, mind a Gondosóra szolgáltatás esetén fontos, hogy az idős személy ne felejtse a töltőn a készüléket, azt viselje folyamatosan, hiszen akkor meghiúsul a segítségnyújtás lehetősége.

A Gondosóra program előnye, hogy kontakt személy bevonásával szervezi meg a rászoruló idős ember számára a segítségnyújtást, mely jellemzően hozzátartozó személy, mely a bensőséges, szeretetteljes gondoskodást elősegíti. Előnyei között említhető még, hogy az állami ellátórendszert tehermentesíti.

A jelzőrendszeres segítségnyújtás előnye lehet – az ellátott személyek alacsony száma miatt – az ellátotti kör ismerete, mely az ellátás személyre szabottságában segít, de ez ragaszkodást is kiválthat, mely az indokolatlan riasztások számát növeli.

Az ellátotti kör részbeni különbözősége miatt, s mert a finanszírozás is részben különbözik, nem jelenthető ki, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnak a Gondosóra program komplementer szolgáltatása lenne. Mindkettő rendszernek van létjogosultsága és indokolhatósága az idős rászoruló emberek ellátásában. Az állam központi és területi szerveinek tehát feladata e szolgáltatások egymás mellett élése lehetőségének megteremtése, vagy az ellátórendszer megfelelő átalakítása.

* A szerzők: Dr. Makkos Nándor, Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság Dél-Alföldi Társadalmi Esélyteremtési Igazgatóság esélyegyenlőségi mentor. ORCID 0000-0001-8978-3870 és Dr. Szigeti Krisztina: Kecskemét MJV Szociálpolitikai osztályvezető.

^[1] Forrás: Pénzcentrum, 2023. október 15.

^[2] Bővebben lásd: az Európai Szociális Karta 1988. évi Kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2005. évi XCVIII. törvény.

^[3] A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65. § (1) bek.

^[4] Forrás: https://gondosora.hu/.

^[5] Bővebben lásd Daniel GOLEMAN – Richard BOYATZIS – Annie MCKEE: Primal leadership Unleashing the emotional intelligence. Harward Business Review Press Boston, Massachusetts 2013. 39. o.

^[6] Bővebben lásd: ALBERT Fruzsina: Emberi kapcsolatok, A személyes kapcsolathálózatok szociológiai szempontú elemzése. Szociológiai Tudástár 1. A Debreceni Egyetem BTK Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének sorozata, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen 2022. 131. o.

^[7] Alaptörvény XVI. cikk (4) bek.

^[8] RRF-8.4.1-21-2022-00001 azonosító számú, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs projekt, a formális szociális ellátórendszeren kívüli módozatok bevonásával, a családi és kontakt személy alapú segítség érdemi felhasználásával biztosítja.

^[9] A kontaktszemélyek azok a felhasználó által megadott személyek (családtag, hozzátartozó, gondozó), akiket szükség esetén a diszpécser gyorsan értesíteni és mozgósítani tud a segítségnyújtásra és a felmerülő probléma megoldására. Azért fontos, hogy minden Gondosóra felhasználónak legyen megadva legalább egy kontaktszemélye, mert előfordulhat olyan helyzet, amit a diszpécsereink nem tudnak megoldani saját hatáskörben (pl. személyes jelenlétre van szükség, mert elesett az ügyfél az udvaron, közművekkel kapcsolatos ügyintézésre van szükség vagy éppen elfogyott a tűzifa és a kihűlés veszélye fenyeget), és ilyenkor olyan személy bevonására van szükség, aki könnyen és gyorsan elérhető. Javasolt az első kontaktszemélynek olyan személyt megjelölni, aki a közelben él, esetleg van kulcsa a Gondosórát viselő lakásához, vagyis bizalmi kapcsolatot ápolnak egymással. Másodlagos, harmadlagos kontaktszemélynek természetesen lehet olyan személyt megadni, aki külföldön él, ha onnan is tud segíteni. Forrás: https://gondosora.hu/.

^[10] Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2023. október 28.

^[11] A 4iG széles spektrumú megoldásszállítóként Magyarország piacvezető informatikai rendszerintegrátor vállalata, amely a jelzőeszközöket szállítja és a diszpécser szolgáltatást biztosítja a Gondosóra szolgáltatásait felhasználók részére. Forrás: https://gondosora.hu/projekt-informaciok/. Letöltés: 2023.09.29.

^[12] Forrás: https://gondosora.hu/.

^[13] A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet.

^[14] 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 28. § (1) bek.

^[15] 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 28. § (4) bek.

^[16] 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 28. § (2) bek.

^[17] 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 28. § (3) bek.

^[18] 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 28. § (3) bekezdés a) pontja szerint.

^[19] 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 28. § (6) bek.

^[20] 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 28/A §.

^[21] 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 29. § (1) bek.

^[22] 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 2 § (1) bek.

^[23] 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 94 § (1) bekezdés b) pont.

^[24] 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 29. § (2) bek.

^[25] 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 29. § (3) bek.

^[26] 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 29. § (2) bek.

^[27] Forrás: https://gondosora.hu/.

^[28] Forrás: https://gondosora.hu/.

^[29] Forrás: KMJV Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Szociális alapszolgáltatás és szakosított ellátás 2019. évi beszámolója.