Bár néhány éve már van mód arra, hogy a képviselő-testület az éves központi költségvetési törvényben meghatározott – 2008 óta változatlan összegű – köztisztviselői illetményalapot megemelje, ezzel a lehetőséggel az önkormányzatok egy része forráshiány miatt nem tud élni. Illetve ahol a lehetőséggel élni tudtak, ott sem versenyképes az így elérhető illetmény a gazdasági élet jövedelmi viszonyaival. Egyre többen hagyják el az alacsony jövedelmi szint miatt a köztisztviselői pályát, és az így kieső szakemberek pótlása komoly kihívást jelent, ezért egyre több önkormányzatnál merül fel a nyugdíjkorhatárt elért köztisztviselők továbbfoglalkoztatásának lehetősége. A következőkben az erre vonatkozó jogi szabályozást tekintjük át röviden.

Általános szabályok

2013. július 10-jén lépett hatályba – mint normatív határozat – a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat (a továbbiakban:Korm.h.), amelynek 1.1. pontja „felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése érdekében, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték”.

A Korm.h. 1.3. pontjának rendelkezése alapján a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet a munkavállaló továbbfoglalkoztatásáról. A Korm.h. rendelkezéseire figyelemmel a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között, mert a két jövedelemben (nyugdíj és illetmény) nem részesülhetnek egyidejűleg.

A Korm.h. következményeként módosításra került a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, (a továbbiakban: Tny.) amelynek – 2024. január 1-jétől hatályos – 83/C. § (1) bekezdése rögzíti: „A Kormány rendeletében – a közfeladatellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.”

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „(1) E törvény hatálya (…)

a) a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára, (…)

terjed ki.”

A Tny. 97. § (5) bekezdése kimondja: „A nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. (…).” Ebből következően az érintett köteles 15 napon belül bejelenteni, ha például az öregségi nyugdíj folyósítását követően újra foglalkoztatási jogviszonyt létesít. A bejelentés elmulasztása esetén a nyugellátásban részesülő a jog-alap nélkül kifizetett ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

A Tny. 83/C. § (3) bekezdése kimondta: „Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.” A Tny. 83/C. § (3) bekezdése értelmében tehát a szünetelés időtartama alatt végzett keresőtevékenységével a munkavállaló szolgálati időt nem szerezhet, keresete az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során pótlólagosan nem vehető figyelembe, a nyugdíj újraszámítása nem kérhető.

A szüneteltetésre vonatkozó rendelkezés annak ellenére sem változott a közszférában dolgozók tekintetében, hogy 2021-től a versenyszférában a korbetöltött, valamint a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő nyugdíjasok foglalkoztatása nem tiltott és nem korlátozott, keresetük járulékmentes, munkáltatójuk 2022. január 1-jétől mentesül a szociális hozzájárulási kötelezettség alól is.

Habár a Kormány deklaráltan több nyugdíjas foglalkoztatását tűzte ki célul, a közszférában dolgozó nyugdíjasoknak továbbra is szüneteltetni kell a nyugdíjuk folyósítását továbbfoglalkoztatásuk esetén.

A Kttv. 229. § (4) bekezdése rögzíti: „Az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező köztisztviselő továbbfoglalkoztatása tekintetében a 60. § (8) és (9) bekezdését nem kell alkalmazni.” Vagyis köztisztviselő foglalkoztatása esetén a munkáltatónak nem kell kikérnie a Kormány véleményét, nem szükséges a Kormány egyetértése. Mindebből következik, hogy van arra lehetőség, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező munkavállaló köztisztviselőként kerüljön foglalkoztatásra, de a nyugdíja folyósításának szüneteltetése mellett.

Ugyanakkor, ha a nyugellátásban részesülő személy megbízási szerződéssel létesít jogviszonyt, az nem eredményezi a nyugellátás folyósításának szüneteltetését. (A megbízási szerződéses jogviszony a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó jogviszony.)

Összefoglalva: Öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy kérelmére és hivatali érdek alapján köztisztviselői jogviszony létesíthető azzal, hogy a köztisztviselő nyugdíjának folyósítása a foglalkoztatás ideje alatt szünetel.

Nők 40

A nők számára elérhető a köznyelvben Nők 40 néven ismert korkedvezményes öregségi nyugdíj lehetősége. Ennek a lényege, hogy már azelőtt nyugdíjba vonulhatnak, hogy betöltenék az aktuális nyugdíjkorhatárt (amely 2024-ben 65 év), ha rendelkeznek 40 év jogosultsági idővel és ezen belül minimum 32 év szolgálati idővel. (Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt vagy több gyermekes édesanyák az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb 7 évvel csökkenthetik a 32 év munkával szerzett szolgálati időre vonatkozó feltételt.) A jogosultak saját jogon járó, teljes öregségi nyugdíjat kapnak, amelyet nem terhel semmiféle levonás azért, mert az érintett nő a nyugdíjkorhatár előtt vette igénybe.

A Nők 40-nel nyugdíjba ment köztisztviselőre is a fent ismertetett általános szabályok vonatkoznak, azzal a kiegészítéssel, hogy a nők kedvezményes nyugdíja saját jogú teljes öregségi nyugdíjnak minősül.

Összefoglalva: A Nők 40 alapján korkedvezményes öregségi nyugdíjban részesülő nő kérelmére és hivatali érdek alapján köztisztviselői jogviszony létesíthető azzal, hogy a köztisztviselő nyugdíjának folyósítása a foglalkoztatás ideje alatt szünetel.

Polgármester

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 64. §-a szerint a polgármester tisztségét főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el. Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja. Tehát a polgármesteri tisztség betöltésének módja megváltoztatható, amelynek korlátját az Mötv. hivatkozott rendelkezése meg is szabja, tekintettel arra, hogy a változtatást mindössze egy alkalommal engedi az öt éves cikluson belül. Ugyanakkor az Mötv. 73. §-a rögzíti: „A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény állapítja meg.”

A Kttv. 225/A. §-a megerősíti az Mötv. rendelkezéseit:

„(1) A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között – a (2) bekezdés b) pontja kivételével – választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2) A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya

a) a megválasztásával jön létre, ha főállású polgármesterként választották meg, vagy

b) a szervezeti és működési szabályzat módosításával jön létre, ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást – a polgármesterrel egyetértésben – főállásúra változtatja.”

Az Mötv és a Kttv. együttes értelmezése egyértelművé teszi, hogy a jogalkotó a polgármesteri jogviszonyt mint sajátos közszolgálati jogviszonyt szabályozza. Ennek a szabályozásnak oka – ellentétben a közszolgálati jogviszonnyal, amely kinevezéssel jön létre –, hogy a polgármesteri tisztség választás alapú közjogi megbízatás, a választásra jogosult állampolgárok törvényes keretek között történő szavazásának eredményeként jön létre.

A Korm.h. 83/C. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozás, a szünetelésre vonatkozó kötelezés kizárólag a köztisztviselőként, közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban álló, tehát csak a kinevezett személyekre vonatkozik, azonban a polgármesterre – annak jogállására tekintettel – nem.

Bár a polgármesteri tisztség ellátása a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából – tágabb értelemben – közszolgálati jogviszonynak minősül, a polgármester sajátos közszolgálati jogviszonya nem köztisztviselői és nem is közszolgálati ügykezelői, hanem választással, közjogi megbízatással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszony, így az nem tartozik a Tny. 83/C. §-ának hatálya alá, vagyis a főállású polgármesterekre a Tny. 83/C. §-a szerinti szüneteltetési szabály nem alkalmazható.

Összefoglalva: Öregségi teljes nyugdíjban részesülő polgármester nyugdíjának folyósítása a főállású polgármesteri jogviszonyának ideje alatt nem szünetel és főállású polgármesteri illetménye mellett a nyugdíjának folyósítására is jogosult. Ebből követően abból a tényből, hogy a polgármester elérte a saját jogú öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt és részére a nyugdíj megállapításra, illetve folyósításra került, nem következik a polgármesteri tisztség ellátásának főállásúról társadalmi megbízatásúra történő módosításának kötelezettsége.