2005 január elején a miniszterelnök 5 pontban fogalmazta meg a nemzetpolitikai javaslatait. A Szülőföld Program és a Szülőföld Alap azokat erősíti, akik saját országukban kívánnak jobban élni. Akik eldöntötték, hogy véglegesen Magyarországra kívánnak jönni, azok számára is támogatást nyújt a magyar állam. Ezért, 2005. január 12-én, a magyar kormány kormánymegbízottat, Dr. Avarkeszi Dezsőt nevezete ki a gyorsabb és méltányosabb honosítási eljárás megvalósítására. A Jegyző és Közigazgatás a kormánymegbízottat kérdezte a célokról, a módszerekről és a további feladatokról.

A 2004 októberében hivatalba lépett új kormány megfogalmazta egy új nemzetpolitika szükségességét. Ennek az új nemzetpolitikának a határon túli magyarok vonatkozásában három eleme van. A Kormány minden lehető eszközzel támogatni kívánja a határon túli magyarokat, a magyar közösségeket, hogy a szülőföldjükön boldogulhassanak. Segíteni akarja őket abban, hogy számukra a határok minél könnyebben átjárhatók lehessenek. Azon határon túli magyarok számára pedig, akik eldöntötték, hogy Magyarországon akarnak élni, és magyar állampolgárok szeretnének lenni, fel kell gyorsítani, egyszerűbbé és emberségesebbé kell tenni az idegenrendészeti és az állampolgársági eljárást.
Ez utóbbi feladat koordinálására kaptam megbízást 2005. január 12-én.
Első lépésként – helyettesemmel, dr. Tóth Zoltánnal, valamint 7 különböző minisztérium szakértőinek bevonásával – elemeztük, kiértékeltük a honosítási és idegenrendészeti ügyintézést (az ügy bonyolultsága, összetettsége, átfogó jellege megkövetelte, hogy a munkában vegyen részt az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium).
Összegyűjtöttük a határon túli magyar szervezetek tapasztalatait az ügyintézés eddigi menetéről, kikértük véleményüket a változtatásra vonatkozó elképzeléseinkről.
Kidolgoztunk egy igazgatási modellt és egy hozzá kapcsolódó informatikai fejlesztési tervet a jövőre nézve.
Elkészült a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosítására irányuló két törvénytervezet. Ezek a következő fő célokat szolgálják:
Lebontjuk a bürokratikus akadályokat, gyorsítjuk az ügyintézést a honosítási és az idegenrendészeti eljárásban a magyar állampolgár felmenőkkel rendelkező, nem magyar állampolgárok számára. 42 hónap helyett átlagosan 16 – 20 hónap lesz az érdemi határozat megszületésének időtartama az első tartózkodási engedély iránti kérelemtől az állampolgárság megszerzéséig.
Csökkentjük a sorban állást, a személyes megjelenési kötelezettség gyakoriságát az ügyintézést végző Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban.
A Ket.-hez hasonlóan  a bizalmi elv keretében  a magyar állam hivatalaiban rendelkezésre álló adatokat nem igazoltatjuk az ügyféllel, hanem hivatalból intézzük az adminisztrációt. Ne a kérelmező menjen hatóságtól hatóságig, hanem az irat – elektronikus úton.
A kérelmező magyar nyelvtudását megbecsüljük azzal is, hogy növeljük az állampolgársági vizsga letételének mentességi körét, többek között a határon túli magyar iskolákban végzettekre is kiterjesztve.
Öt évig szabadon – évenkénti engedélyezés nélkül  Magyarországon tartózkodhatnak, akik speciális nemzeti vízumot kapnak.
Az EU által támogatott elektronikus kormányzat keretében bővítjük a magyarország.hu-t. Az ügyfelek elektronikusan tájékozódhatnak a magyar állampolgárság megszerzésének a feltételeiről, digitálisan kérhetnek időpontot a személyes ügyfélfogadásra, továbbá elektronikusan adhatják be a kérelmet a honosításra. A biztonság azonban nem nélkülözheti a személyes – egyszeri – megjelenésüket a hivatalban.
Az okmányirodák mintájára egyablakos ügyintézést vezetünk be a szomszédos országokban működő magyar konzulátusokon, annak érdekében, hogy a vízumok és egyéb engedélyek Magyarországra való beutazás előtt elintézhetőek legyenek.
A jelenlegi hatósági orvosi vizsgálatok rendszerét átalakítjuk, humánusabbá tesszük.
Megtiszteljük az új magyar állampolgárokat azzal, hogy az állampolgársági eskü letétele után a polgármester „állampolgársági csomagot” nyújt át az ügyfélnek. Ebben a csomagban, reményeink szerint, minden okmány megtalálható, ami az életvitelhez szükséges.
A törvénytervezeteket egyeztettük az országgyűlési képviselőcsoportokkal, ők is támogatták elképzeléseinket. Így a Kormány benyújthatja azokat az Országgyűlésnek és a képviselők még ebben a félévben elfogadhatják a törvényeket. Elkészült a kapcsolódó kormányrendeletek tervezete is.
A jogszabályok elfogadása után megkezdődhet a felkészülés és 2006. január 1. után már egy méltányosabb, gyorsabb eljárás keretében kérhetik a határon túli magyarok a magyar állampolgárságot.