" Nem szabad tehát a magyar konyhát pusztulni hagyni." Mikszáth Kálmán írta ezt a 20. század elején és úgy gondoljuk a mai napig időszerű az idézet.

Köztudott, hogy mi, akik a magyar konyhával és az idegenforgalommal foglalkozunk, na meg a hagyományőrzéssel, nagyon szeretjük az Alföldet. Felmerülhet a kérdés, mit lehet szeretni a sík vidéken, ahol látszólag nem található más csak néhány legelő birka vagy marha. Természetesen ez csak látszólagos, mert nagyon sok érték és nagyon sok látványosság lelhető fel. Egy alkalommal finneket vittem Karcagra és megállítottak, az úton kiszálltak a kocsiból és néztek, kérdeztem tőlük mit néznek a nagy semmibe, azt felelték, hogy nagyon ritka szeglete a világnak, ahol szárazföldön lehet látni a horizontot.
Mi a gasztronómiában rejlő lehetőségeket tártuk fel, vagy legalábbis próbáljuk megismerni az Alföld, ezen belül Jász-Nagykun-Szolnok megye ételeit, étkezési szokásait. Nagyon színes világ ez a megye gasztro szempontból. Alapvetően az élet, lét a mezőgazdasághoz kötődik, a történelem során kialakultak a fő étkezési szokások, egy-egy termékhez kötődő ételek. Gondoljunk csak a búzára és a kenyérre, amelynek léte vagy nem léte meghatározta az emberek Istenhez, a vallásoz való viszonyukat. Hiszen minden nap a mindennapi kenyérért imádkoztak. Kétség nem fér hozzá, hogy a magyar kemencében sült kenyér világhírre tett szert.
Az alföldi ember élete természetesen nagyon kötődött és ma is nagyon kötődik az állattenyésztéshez, ezen belül a birkához. Sok féle ételt készítettek és készítenek mai is, de a leghíresebb a birkapörkölt, amelyet csak egy egész birkából lehet jól elkészíteni.
A sok jó ételhez, sok jó kulturális hagyomány is párosult, és természetesen össze is lehet kapcsolni a két dolgot, fesztiválokat is szerveznek megye szerte. Nagyon neves a karcagi birkafőző verseny, vagy a túrkevei Juhászfesztivál, ahol ismételten nagy birkafőző mesterek találkoznak, hogy összemérjék főző tudományukat. Mind a két rendezvény több napos, tele van kulturális programokkal, több ezer ember vesz részt ezeken. Neves rendezvény a Rákóczifalvai arató falatok ünnepe, ahol a kenyérnek tisztelegnek.
A Jászság több településen nagyon érdekes ízekkel és hagyományokkal találkozhat idelátogató. Meg kell még említeni a Tisza tó környékét ahol sok jó gasztro rendezvényt találhatunk, amelyek a Tiszához és a halételekhez kötődnek. A tiszai halászléfőzési technika egyedülálló a világon.
A legnagyobb gasztronómiai rendezvény a megyében, sőt az országban is az egyik legnagyobb a szolnoki gulyásfesztivál. Amikor eszembe ötlött nem gondoltam arra, hogy ilyen hatalmas rendezvénnyé növi ki magát, de a tények azt bizonyítják. 1999-ben rendeztük meg először, több célunk volt. Hagyományt teremteni, ápolni a tradíciókat, ezen belül a magyar konyhát, turisztikai értéket teremteni. Nem is olyan régen egy magas rangú állami vezető azt mondta, nem akarunk a gulyások és a csikósok országa lenni. Mi azt mondjuk, a sok kulturális érték mellett elfér a gulyás és a csikós. A gulyásfesztivált népszerű lett, nem csak belföldön, hanem külhonban is. Ma már 14-15 országból jönnek főzni, látogatni az emberek, sőt a múlt évben az amerikai nagykövet asszony is megtisztelt bennünket, természetesen gulyást főzött.
Gulyásfesztiválok számokban:
1. 136 bogrács 9-10 ezer ember
2. 198 bogrács 15 ezer ember
3. 208 bogrács 20 ezer ember
4. 338 bogrács 30 ezer ember
5. 637 bogrács 50 ezer ember
6. 652 bogrács 50 ezer ember
7. 693 bogrács 65 ezer ember
8. 723 bogrács 70 ezer ember
9. 726 bogrács 50 ezer ember.
Ahol csak tudunk a társammal, Királyházi Andorral mindenhol megjelenünk és bemutatkozunk, népszerűsítjük a rendezvényünket. Széleskörűek a belföldi és a külföldi kapcsolataink. Mi voltunk az alapítói a Magyar gasztronómiai fesztiválok szövetségének, amely ma már 40 település 52 rendezvényét tömöríti. Lengyel, francia, szlovák, cseh, vajdasági, erdélyi stb. kapcsolatokkal rendelkezünk. Ahol csak tudjuk, és az anyagiak engedik, népszerűsítjük városunkat, a megyét és a gulyásfesztivált. Tagja vagyunk a Dániában székelő nemzetközi Gulyás klubnak,amit 30 éve egy magyar ember alapított.
Fejünkbe vettük – az olaszok példáján felbuzdulva -, hogy a szolnoki gulyást a világörökség részévé tesszük. Az UNESCO-hoz, kérvényt nyújtottunk be. Sok időnek el kell telnie ahhoz, hogy ez megvalósuljon, de mi türelmesek vagyunk.
Nagyon készülünk a 10. gulyásfesztiválra, amelyet 2008. szeptember 12-14-ig rendezünk meg.
Szeretettel várunk minden főzőt és minden érdeklődőt.