A Jegyzô dr. Dudás Ferencet, a BM Közszolgálati Fôosztály vezetôjét kérdezte a köztisztviselôi törvény módosításáról.

A Kormány 2000. január 4-i ülésén megtárgyalta a köztisztviselôi elômeneteli rendszer közszolgálati életpályává történô átalakításának elveit, majd az 1005/2000. (I. 18.) határozatában megfogalmazta az ezzel összefüggô legfontosabb intézkedéseket. Ezek közül kiemelten fontos a köztisztviselôi törvény módosítása. Ez részben a hatályos szabályok pontosítását jelenti, de az eddigiekhez képest igen lényeges új elemeket tartalmaz. Az  államigazgatás hatékonysága érdekében nemcsak kormányzati szinten, hanem az egész köztisztviselôi karra kiterjedôen a közigazgatás megbecsülésének növelését kívánja elérni a köztisztviselôk szakmai felkészültségének, etikai fegyelmének, mobilitásuk, valamint a teljesítményükhöz igazodó rugalmasabb, differenciáltabb javadalmazásuk javításával.

A törvénymódosítási javaslat – amelyet a Kormány a közeljövôben tárgyal meg – a vezetôk meghatározott körében kötelezôvé teszi a pályázati eljárást; bevezeti a fôtisztviselôi kar intézményét; megváltoztatja és rugalmasabbá teszi a közigazgatási szervezetrendszer ügykezelôinek és fizikai alkalmazottainak jogviszonyát; kötelezôvé teszi és eskühöz kapcsolja a Köztisztviselôi Etikai Kódex normáinak való megfelelést; bevezeti a köztisztviselôi teljesítményértékelést és ennek függvényében az illetménymegállapítást; szigorítja a vezetôi alkalmazás feltételeit, növeli a velük szemben támasztott követelményeket; különös hangsúlyt helyez a munkateljesítményhez kapcsolva a szakmai és a vezetôi továbbképzésre és az idegennyelvtudás tömeges javítására; pótlékokkal és a címzetes fôjegyzôi cím bevezetésével javítja a jegyzôk anyagi és erkölcsi megbecsülését; az átlagosnál nagyobb szociális biztonságot nyújtó nyugdíjtámogatás bevezetésével megteszi az elsô lépést az önálló nyugdíjrendszer megteremtése felé; a megszûnô Köztisztviselôi Érdekegyeztetô Fórum (KÉF) helyett két új testület létrehozása szolgálja a jövôben a társadalmi párbeszéd biztosítását.

A felsoroltak közül melyek az önkormányzatokat is közvetlenül érintô változások?
1. A köztisztviselôi törvény megszületésének pillanatától kezdve mindvégig vitatott volt, szükséges-e közszolgálati jogviszonyban – tehát köztisztviselôként – foglalkoztatni az ügykezelôket és fizikai alkalmazottakat. E régi vitát zárhatja le a törvénymódosítási javaslat azzal, hogy a köztisztviselôi szerepkört a közhatalmi jogosítványokhoz kapcsolja, és azokat, akik ezzel nem szorosan összefüggô feladatokat látnak el, nem köztisztviselôként, hanem szerzôdéssel, ún. közszolgálati munkajogviszonyban foglalkoztatjuk. Ezáltal a jövôben az ügykezelôk és a fizikai alkalmazottak nem az önkormányzattal állnak majd jogviszonyban, hanem a polgármesteri hivatallal, ami hatással lesz kötelmeikre is (pl. nem kell esküt tenniük, helyette – csak az ügykezelôk – titoktartási nyilatkozatot tesznek). Jogviszonyukban alapvetôen a munkajogi szabályok dominálnak, de mivel a feladatellátás miatt megmarad kötôdésük a közigazgatáshoz, indokolt a versenyszférához képest speciális szabályok fenntartása (pl. az ügykezelôi alapvizsga-kötelezettség, alkalmazási feltételek, végkielégítés mértéke eltér a versenyszféráétól, a személyi alapbér mértéke sem szabad megállapodás tárgya).
Az ügykezelôk és fizikaiak „kiszervezése” rugalmasabbá teszi a rendszert, és nem jelent anyagi többletterhet az önkormányzatoknak.

2. A törvénymódosítás a kormányprogramban megfogalmazott cél szellemében az önkormányzatok jegyzôinek, fôjegyzôinek eltérô nagyságrendû feladataihoz igazodó differenciálásra teremt lehetôséget az alapilletmények és illetménypótlékok arányainak új rendszerén keresztül, meghatározva a több jogcímen járó illetménypótlékok összeszámításának szabályát is. A törvényjavaslat többféle pótlékolási megoldást tartalmaz a településnagysághoz, a lakosságszámhoz, a körjegyzôséghez tartozó települések számának és lélekszámának és a körzetközponti szerepkörnek a figyelembevételével. Lényege mindegyiknek, hogy a több munkáért többletdíjazás illesse meg a jegyzôket.
Ugyancsak a jegyzôi munka megbecsülését kívánja szolgálni a címzetes fôjegyzôi cím és címadományozási juttatás bevezetése. Ezt az önkormányzati testület javaslatára, a közigazgatási hivatal vezetôjének támogatása esetén a miniszterelnök adományozza majd. Hangsúlyozni kell, hogy mind a különbözô jegyzôi pótlékok, mind a címzetes fôjegyzôi címmel járó külön juttatás a központi költségvetést és nem az önkormányzatokat terheli.

3. A köztisztviselôi életpályával kapcsolatos kormányhatározatnak fontos, az önkormányzati köztisztviselôket is érintô pontja kimondja, hogy a tervszerû és rendszeres továbbképzéshez szükséges célelôirányzat összegét 2001-tôl lényegesen meg kell emelni. Ez lehetôvé teszi, hogy az önkormányzatok továbbképzési igényei az eddiginél nagyobb mértékben jelenhessenek meg a megyei közigazgatási hivatalok éves továbbképzési terveiben, nagyobb mértékû legyen az önkormányzati továbbképzések anyagi támogatása, csökkenjen az a kockázat, ami az elmúlt tíz évet jellemezte, hogy a polgármesteri hivatalok sokszor drága pénzért rossz minôségû továbbképzéseket kaptak.

4. A köztisztviselôi törvény módosítása elôirányozza azt a lehetôséget, hogy minden köztisztviselô – tehát a polgármesteri hivatalokban dolgozók is! – közszolgálati jogviszonyban töltött idejük alapján nyugdíjpótlékra, a magánnyugdíj-pénztártag köztisztviselôk pedig nyugdíjpótlékra és tagdíjkiegészítésre, illetve az önkéntes kiegészítô nyugdíjpénztári tagságból egyéb juttatásként támogatásra legyenek jogosultak a központi költségvetésben erre a célra biztosított támogatásból. Ez a rendelkezés is a köztisztviselôk életpályaminôségének javítását, anyagi biztonságuk erôsítését szolgálhatja.

5. A társadalmi párbeszéd korábbi rendszerének megváltozása, továbbá az ügykezelôi és fizikai állomány jogviszonyában beálló változás indokolja új érdek-képviseleti testületek létrehozását. Országos szinten a Kormány képviseletében a belügyminiszter, az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek és az önkormányzati köztisztviselôk országos munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteinek tárgyalócsoportja részvételével a jövôben Országos Önkormányzati Köztisztviselôi Érdekegyeztetô Tanács mûködik. Ezáltal a testület jobban koncentrálhat az önkormányzati speciális érdekek érvényesítésére, mint a korábbi konstrukcióban. A testület szervezetének és mûködésének szabályait a felek közötti megállapodás tartalmazza.
Mikor szavaz az Országgyûlés a törvénymódosításokról?
A konkrét idôpontot még nem lehet pontosan tudni, de 2000. május 31-én, Jászberényben, a jegyzôk következô konferenciáján már pontosabb tájékoztatást ad az idôpontról is.