Az elektronikus közigazgatás területén számos nemzetközi példa és szolgáltatás létezik arra nézve, hogy miképpen valósul meg az e-közigazgatásban a rendszerek szabványos adatátadása, a horizontális kapcsolódás. Ez az interoperábilitás és interkonnektivitás világa.

Az interkonnektivitás, a kölcsönös összekapcsoltság és az interoperabilitás, a kölcsönös műveletvégző képesség felértékelődése abból fakad, hogy a nemzeti kormányok által törődést igénylő alapkérdések fizikai vagy logikai természete mindinkább túlnyúlik a nemzethatárokon. Nem a politikai integrációs mozgások (mint például az Európai Unió bővítése és „megszilárdítása”) felől érkezik elsősorban ez a nyomás, hanem az internet, mint platform, illetve a „tömegek bölcsessége” mint felhajtóerő oldaláról. Ahogy Z. Karvalics László fogalmaz: „Mind jobban látszik, hogy a globális szintű együttműködés elvi-szimbolikus tartományából (amit a preinformációs társadalomban létrejött hagyományos világszervezetek testesítenek meg) mihamarabb lépni kell a koordináció és az integráció hatékony formái felé.”
Az interoperábilitás és az interkonnektivitás tehát minden olyan esetben fontos, ahol különböző közszolgáltatási szerveknek vagy egységeknek kell együttműködni abból a célból, hogy az állampolgároknak összegzett szolgáltatásokat, illetve információt nyújtsanak.
A közigazgatási szervek és a lakosság, valamint az üzleti szféra közötti elektronikus kommunikáció fő terepe tehát az internet. A kommunikáció ez utóbbi formáinak EU-követelményei részben az uniós IT akciótervekben, részben az IKT szektor EU-szabályozásaiban fogalmazódnak meg, és kapnak erőteljesebb hangsúlyt a tagállamok közigazgatási intézményei közötti interkonnektivitást és interoperábilitást megvalósítani hivatott IDA (Interchange of Data between Administrations) program harmadik, 2005-től indult szakaszában.
Az IDA stratégiájának egyik műszaki megoldása egy általános szoftveralkalmazás, a CIRCA (Communication and Information Resource Centre for Administrations, http://circa.europa.eu/), amely ún. szabványosított webalapú csoportmunka megoldást nyújt a különböző EU-intézmények, ügynökségek és bizottságok számára. Az IDA program átfogó műszaki koncepciója a „hálózatok hálózatának” kiépítésére irányul. Ennek központja az IDA program TESTA (Trans-European Service for Telematics between Administrations http://ec.europa.eu/idabc/en/document/2097) projektjének keretében létrehozandó, illetve már kiépített és működőképes EuroDomain telekommunikációs gerincháló, amelyhez ún. belépőpontokon kapcsolódnának a mellékhálózatok, azaz a nemzeti, helyi hatósági és EU-intézményi hálózatok.
Németországban a SAGA (Standards und Architekturen für E-Government Anwendungen, http://www.kbst.bund.de/saga) a kormány interoperábilitási keretrendszerét definiálja. Meghatározza a szükséges szabványokat, a formátumokat és a specifikációkat, szabályozza a rendszerek közötti konformitást, és ennek megfelelően előírja a szükséges technológiai fejlesztés irányát.
Az e-GIF (e-Government Interoperability Framework, http://www.govtalk.gov.uk/ schemasstandards/egif.asp) informatikai keretet ad a brit e-közigazgatás ügyviteli folyamatainak. Az e-GIF, szemben más országok interoperabilitási keretrendszereivel, nem már meglévő folyamatokat kívánt közös mederbe terelve szabályozni, hanem a folyamatokat a kialakulásuktól fogva szabályozza. Az angolok már az e-közigazgatás víziójának megalkotásakor gondoltak arra, hogy ennek a gépezetnek összehangoltan kell majd működnie, s ez óriási előny a többi országhoz képest. Az e-GIF volt a világon az első interoperábilitási keretrendszer. Az EU-ban és a világ számos, Európán kívüli államában is az e-GIF tapasztalatait felhasználva alakították, alakítják ki saját rendszerüket.
Az OIO (Offentlig Information Online, http://www.oio.dk/arkitektur/haandboeger) szolgáltatás 2003 óta a dán kormány e-Közigazgatási tevékenységének sarokköve. A dán pénzügyminisztériumon belül 2000 őszén létrehozott elektronikus közigazgatási bizottság két programot indított, az XML alkalmazását, mint a közigazgatási szektor kommunikációs szabványának megvalósítását, valamint a digitális aláírás bevezetését. E víziók megvalósítását szolgálja az InfostructureBase (http://isb.oio.dk/info) alkalmazás.
A svéd kormány által létrehozott e-Közigazgatás Testület arra kapott felhatalmazást, hogy kötelező szabványokat hozzon létre. Elsőként az információs biztonságra, a levél-settingre, a webdesign-ra és a PKI-alapú hitelesítésekre fókuszált. A Testület a Statskontoreten (Közigazgatás-irányítási Ügynökségen) belül működik, nincsenek saját alkalmazottai. A közigazgatási eLinken – SHS – keresztül valósul meg az adattovábbítás nemzeti infrastruktúrája.
Az alkalmazások közül kiemelendő a berlini székhelyű RISER (Registry Information Service on European Residents, http://www.riserid.eu) Informationdienst GmbH azonos nevű szolgáltatása, mellyel címadatokat lehet lekérdezni szerte Európából. Egy központi webportálon keresztül, hivatalos népesség-nyilvántartó adatbázisok lekérdezése által történik a címelérés.
A Microsoft Németország EGSK (e-Government Starter Kit, http://www.microsoft.com/germany/government/egsk/default.mspx) eszközrendszere lehetővé teszi, hogy egy kormányzati front office alkalmazás back office alkalmazásokkal kommunikáljon – még ha eltérő operációs rendszereken is futnak. Az EGSK-val tehát adatok és funkciók interoperábilitását lehet megvalósítani XML-alapú alkalmazások, eljárások és webszolgáltatások létrehozásán keresztül.
Az EULIS (European Land Information Service, http://www.eulis.org/) esetében egy online európai telek- és ingatlan-nyilvántartó alkalmazásról van szó. Az EULIS 2006 novembere óta nyújt élő szolgáltatást, ami már adoptálva lett Angliára, Hollandiára, Írországra, Litvániára, Norvégiára, Svédországra és Walesre.
Nagy-Britannia az egyik első azok közül az országok közül, ahol kormányzati szintű middleware infrastruktúrát fejlesztenek. Ez a Government Gateway (http://www.gateway.gov.uk/), mely biztonsági, hitelesítési, üzenetkezelési és átviteli képességeket nyújt az alkalmazásokhoz. Az Európai Unió által finanszírozott OntoGov (http://www.ontogov.com/) projekt keretében egy olyan platformot fejlesztenek, mely képes konzisztens módon létrehozni, újrakonfigurálni és továbbfejleszteni e-kormányzati szolgáltatásokat.