Korábban a nem csatornázott településeknél a szennyvíz jellegű közmű-pótló létesítményekből kikerülő ún. „szippantott iszapot” sok esetben „egyszerű föld-medencés ülepítő-telepen”, vagy „tavas rendszerű egyszerű ürítő-telepen” helyezték el.

A csatornázás megvalósulása után ezek a telepek feleslegessé váltak, azonban az országszerte jelentős számban megtalálható, felhagyott földmedencés típusú folyékony hulladék fogadóhelyek felszámolása a településeknek gyakran rendkívüli nehézséget jelent. Főként pénzügyi nehézséget, hiszen a tevékenység csak költséggel jár, „bevételi oldala” nincs.
Komárom városában ez évben a folyékony hulladéklerakó rekultivációját országos viszonylatban is egyedi technológia alkalmazásával, saját forrásból oldottuk meg. A lerakók felszámolását előmozdíthatja, hogy létezik egy hatóság által engedélyezett, kipróbált technológia, amely a lerakókkal kapcsolatos problémákat szakszerűen, a lehető legkisebb költségszinten oldja meg, továbbá a KEOP keretében a folyékony hulladéklerakók rekultivációjára pályázati kiírás is megjelent.
A folyékony hulladékelhelyező telep megszűntetését Komáromban az önkormányzat kezdeményezte a környezetvédelmi hatóságnál, mivel a lerakóra a szennyvíztisztító megépítését követően már több éve nem volt szükség, használat nélkül az önkormányzat nem tudta őriztetni, az őrzés nélkül maradt telepen pedig az illegális lerakást gyakorlatilag nem lehetett megakadályozni, a gödrök mindig feltöltésre csábították a hulladék tulajdonosait.
A komáromi folyékony hulladéklerakó tavas rendszerű egyszerű ürítő telep típusú volt. Három, összesen 10.300 m2 területű földmedencéből állt, melyeket mindenféle műszaki védelem nélkül, több méter mély bányagödrökből alakították ki. A medencékben lévő iszap többségében nem homogén, kisebb mennyiségben szilárd hulladékkal, sőt kisebb állatok tetemeivel volt keverve. A lefedetlen medencék továbbra is befogadták a csapadékvizet, amely folyamatosan újra hígította az iszapot. A nyitott iszaptavak, medencék fokozottan negatív jellegű tájsebek és jelentős környezeti terhelést is jelentettek (bűz, rovarok, talajvíz-szennyezés, stb.).
A további szennyezések elkerülésén kívül a rekultiváció mielőbbi elvégzését városunkban az is sürgette, hogy az önkormányzat a korszerű hulladékgazdálkodásához szükséges létesítményeket, így a komposztálót, az átrakó állomást és a hulladékudvart ezen a területen szándékozza megvalósítani.
A rekultiváció elvégzésére szóló engedély megszerzése hosszú időt vett igénybe: tényfeltárásra volt szükség a szennyezés nagyságáról és kiterjedtségéről, és a referenciával nem rendelkező, egyedi módszer alkalmazhatóságának kérdése is lassította az engedélykiadást, melyet végül kötelező határozat formájában kapott meg önkormányzatunk.
A tervező egy olyan megoldást dolgozott ki a terület rekultivációjára, mely a folyékony hulladék iszapját helyben ártalmatlanította, így nem volt szükség a földmedence költséges alsó szigetelésére vagy a hulladék átrakására. A tervező a technológiát kisminta-kísérletekkel modellezte és hatékonyságát ellenőrizte. A módszer lényege az iszapban lévő szerves anyagok lebomlásának elősegítése, a patogén élő szervezetek elpusztítása, valamint a szennyező anyagok stabilizálása, mellyel elkerülhető a szennyezők további talajvízbe való bejutása. A folyékony hulladékba bevitt égetett mész az iszapot felmelegítette, illetve lúgos kémhatásúvá tette, ezzel elpusztította a mikroorganizmusokat. Különböző adalékanyagok stabilizálták az iszapot ezzel megakadályozva a szennyezőanyagok kioldódását. A fenti anyagokat építési törmelék segítségével juttattuk be az iszap mélyére. A rekultiváció a gödrök feltöltésére is kiterjedt, a darabos építési törmelék így a feltöltő szerepet is ellátta. A csapadék elleni védelmet bentonitos szigetelő lemez fektetésével biztosítottuk. A rekultivációhoz csapadékvíz elvezetése, szikkasztása, valamint növénytelepítés munkarészek kapcsolódtak. A beruházás elvégzésével a területet rendezett lett, az elkövetkező években pozitív irányú változást várunk a talajvíz szennyezettségének vizsgálatánál.
Egy másik helyi rekultivációs kötelezettségünk a kilencvenes évek végén felhagyott szilárd hulladéklerakó rekultivációjának elvégzése, melyhez több településsel társulva a KEOP „a települési szilárd hulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” tárgyú pályázatán kívánunk forrást szerezni.
Mivel a korszerű hulladékgazdálkodás kialakításának támogatásánál a komplex regionális rendszerek kapnak elsőséget, ezért a szilárd hulladéklerakó rekultivációjának elvégzését és a hulladékkezelő létesítmények megvalósítását is a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás keretén belül tervezzük megvalósítani.
Bízunk abban, hogy az elvégzett folyékony hulladéklerakó rekultivációja több település számára mintaként szolgálhat, illetve nemzetközi források bevonásával hamarosan Komáromnak is lehetősége nyílik a jogszabályi előírások teljesítéséhez és a hulladékgazdálkodási tervekben megfogalmazott célok eléréséhez feltétlenül szükséges hulladékkezelő létesítmények megvalósítására.