Jász – Nagykun – Szolnok megye önkormányzatai számára is az egyik legnagyobb kihívást jelentette a 2004-es évben a kötelező és önként vállalt feladataik folyamatos biztosítása mellett az együttműködés új formáinak többcélú kistérségi társulások keretei közötti kialakítása.

A feladat nehézségét és sajátos jellegét az adta, hogy a megye természeti és gazdaságföldrajzi adottságait meghatározta a síkvidéki elhelyezkedése és a mezőgazdasági tevékenység országos átlagot meghaladó jelentősége, minek következtében a 415000 fős lakónépesség 78 településen él, melyből 17 város és csupán 5 település lakosságszáma nem éri el az 500 főt. Ennek megfelelően az önkormányzati rendszer 1990-es kialakulását követően mind az államigazgatási feladat- és hatáskörök, mind az önkormányzati közszolgáltatási feladatok ellátása terén az önkormányzatok önállóságra törekedtek.
A 90-es évek első felében a megyében a települések közötti együttműködés csak esetlegesen alakult ki, 3 körjegyzőség jött létre, hatósági igazgatási társulás nem alakult, míg az intézményfenntartó társulások száma is csupán 9 volt. A létrejött társulásokban is többnyire két egymással szomszédos település próbálta elsősorban oktatási feladatait ésszerűbben és költségtakarékosabb módon ellátni. (A megyében 1 iskolabusz működik). Több település összefogására jellemzően jelentősebb infrastrukturális beruházás (szennyvíztisztító, hulladékkezelő telep építése) megvalósítása céljából került sor.
Az együttműködés terén új mérföldkőnek számított a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálybalépését követően a területfejlesztési önkormányzati társulások létrehozása. Megyei szinten 6 területfejlesztési társulás alakult, amelyek a megyei önkormányzattal együttműködve a statisztikai kistérségek határain belül eredményesen szolgálták a területfejlesztési feladatok megvalósítását. A területfejlesztési társulások keretei közötti együttműködés jelentőségét az is erősíti, hogy az önkormányzatok által létrehozott társulások száma a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény hatálybalépését követően sem emelkedett számottevően.
Jelentős változást eredményezett ennek megfelelően a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjához kapcsolódóan a kistérségek lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendelet, amely a korábbi 6 statisztikai kistérség helyett 7 új területfejlesztési-statisztikai, közigazgatási kistérséget határolt le, új kistérségként létrehozva a mezőtúri központú kistérséget.
A Kormányrendeletben lehatárolt kistérségekben már 2004. első napjaiban megkezdődtek az egyeztetések annak meghatározása céljából, hogy a területfejlesztés mellett mely közszolgáltatásokat lenne célszerű és indokolt közösen biztosítani úgy, hogy a hatékony feladatellátás lehetőleg fejlesztési célokra felhasználható forrásokat szabadítson fel. Az új Mezőtúri Központú Kistérségben 2004. márciusában létrejött az első önkormányzati feladatok közös ellátására alakult többcélú társulás „Berettyó-Körös Többcélú Kistérségi Társulás”. A megye további 6 kistérségben a meglévő területfejlesztési társulások „továbbfejlesztésére”, az együttműködés területeinek meghatározásán, közös intézményi háttér kereteinek kijelölésén dolgoztak a polgármesterek.
A szakmai fórumok és társulási tanácsülések – a többcélú társulások ösztönző támogatását biztosító pályázat beadásához közeledve – egyre gyakoribbá váltak, de az önkormányzatok és polgármestereik a korábbi tapasztalatok hiánya miatt csak nehezen tudták elképzelni a közös fenntartású intézmények létrehozását.
Végül a 7 kistérségből, 4 területfejlesztési feladatok ellátására, egy pedig „alacsonyabb összegű” támogatás elnyerésével közös feladatellátásra nyert pályázati támogatást.
A többcélú társulások szervezése és a már létrejött társulások együttműködési lehetőségeinek feltárása tovább folyt. Valamennyi kistérség célul tűzte ki az ösztönző költségvetési források megszerzése érdekében a közös intézmények létrehozását is, ennek érdekében a kistérségekben a szakterületekhez tartozó intézmények vezetőiből, szakértőkből és közigazgatási szakemberekből munkacsoportokat hoztak létre, míg volt arra is példa, hogy külső szakértői cégekkel térképeztették fel a kistérségekhez tartozó önkormányzatok intézményi hálózatát és szakértői javaslatokat kértek az együttműködés lehetséges pontjainak meghatározására.
Az egyeztetések eredményeként sikerült 5 kistérségben létrehozni a többcélú kistérségi társulást, melyekhez a kistérségekhez tartozó valamennyi önkormányzat csatlakozott, míg 2 kistérségben a területfejlesztési tanácsok feladatait is ellátó kistérségi területfejlesztési társulások működnek. A többcélú kistérségi társulások által ellátott egyes közszolgáltatások normatív működési támogatásával kapcsolatban ennek megfelelően 2005. február 1-ig 5 többcélú társulás tudta igénybejelentését a MÁK Területi Igazgatóságához benyújtani. A társulások elsősorban közoktatási, szociális alapszolgáltatási és belső ellenőrzési feladatok közös ellátására igényeltek támogatást.
A többcélú társulások szervezésének 1 éves megyei tapasztalatai is jelzik, hogy a kezdeti nehézségek ellenére valamennyi kistérségben körvonalazódik a közös térségi gondolkodás megjelenése és annak felismerése, hogy a kistérségi szinten koncentrált források által biztosítható magasabb színvonalú és mindenki számára elérhető közszolgáltatások valamennyi önkormányzat lakóinak életminőségét javíthatják.