A Ket. szabályozási alapjaira támaszkodva létrehoztuk a központi elektronikus szolgáltató rendszert, amely együttesen magába foglalja az elektronikus kormányzati gerinchálózatot, a kormányzati portált, a kormányzati ügyféltájékoztató központot, az ott megjelenő szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket. E rendszer működésének szabályait rögzíti a központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007 (VI. 10.) kormányrendelet.

A központi rendszer felügyeletét és üzemeltetését a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 176/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet alapján a Miniszterelnöki Hivatal biztosítja. A központi rendszer egységesen biztosítja az állampolgárok, a közigazgatási és egyéb csatlakozó szervezetek számára az elektronikus alapszolgáltatásokat, amelyhez szabványosított felületeken csatlakozhatnak a kormányzat, az önkormányzati és más szervezetek által létrehozott elektronikus szolgáltatások.

Mivel a Ket. elõírja, hogy az elektronikus aláírással nem rendelkezõ természetes személy ügyfelek számára az elektronikus ügyintézés lehetõségét a központi rendszer biztosítja, így bármely olyan szervezetnek, amely közigazgatási hatósági elektronikus ügyintézést végez, biztosítania kell ezt a hozzáférési módot is. Természetesen ezen kívül van lehetõség elvileg elektronikus aláírással történõ közvetlen ügyintézésre is, azonban az országban jelenleg mindössze néhány a közigazgatási követelményeknek megfelelõ elektronikus aláírás van használatban, így ez a lehetõség erõsen elméleti. Ugyanakkor a Ket. nem teszi lehetõvé, hogy a központi rendszeren kívül máshol is ilyen megoldású ügyfélazonosítás történjen, ezért minden elektronikus közigazgatási ügyintézést végzõ szervezetnek erõsen ajánlom, hogy mielõbb csatlakozzon a központi rendszerhez. Az elektronikus ügyintézés egységes színvonalú és a szükséges interoperabilitást is biztosító kialakításához a Ket. megvalósításához kapcsolódó központi szolgáltatások gazdaságos és hatékony módon történõ kialakítása és igénybevétele szükséges.

Csatlakozás a központi rendszerhez

A rendelet a csatlakozás vonatkozásában is megállapít rendelkezéseket. Elektronikus közigazgatási ügyintézést végzõ szerv, illetõleg a Ket. hatálya alá nem tartozó elektronikus szolgáltatást jogszabályi elõírás alapján végzõ központi és helyi, területi államigazgatási szerv, illetve – jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – rendvédelmi szerv e tevékenysége végzése céljából köteles a központi rendszerhez csatlakozni. Ezen szervi körön túl a központi rendszerhez bármely szervezet önként csatlakozhat.

központi rendszerhez jogi személy (beleértve a közigazgatási szerveket is) vagy jogi személyiség nélküli egyéb szervezet a külön jogszabály szerint megkötött keretszerzõdésnek megfelelõ tartalmú szerzõdés alapján csatlakozhat. A csatlakozási szerzõdést a csatlakozott szerv a közigazgatási informatikáért felelõs miniszter nevében eljáró MeH Elektronikuskormányzat-központtal köti meg.

A központi rendszer szolgáltatásainak igénybevétele a kormány korábbi döntése alapján a csatlakozásra kötelezett szervek, önkormányzatok és az ügyfelek számára díjmentes. Díjfizetési kötelezettség csak e rendeletben állapítható meg (lásd pl. a második ügyfélkaput nyitó ügyfélre vonatkozó elõírásokat). Nem költségvetési szervek csatlakozása esetén az esetleges fejlesztés költsége és a szolgáltatás tényleges önköltsége a megállapodásban rögzített díj alapja. A helyi önkormányzatok számára a központi rendszerhez történõ csatlakozás, illetve a rendszer szolgáltatásainak igénybevétele külön költséget nem okoz. A rendszer azon önkormányzatok és más költségvetési szervek számára is biztosítja az elektronikus szolgáltatások nyújtásának lehetõségét, amelyek akár anyagi helyzetük, akár méretük miatt nem képesek gazdaságosan ilyen szolgáltatások nyújtására. Az EKG-hoz történõ csatlakozás a szolgáltatások igénybevételéhez, illetve nyújtásához nem elengedhetetlen, azaz az EKG-csatlakozás csak azon önkormányzatok számára indokolt, akik számára ez megtakarítást jelenthet.

A központi rendszer alapszolgáltatásai

A központi rendszer – mint az ábrából is látható – már jelenleg is elég széles szolgáltatás- portfolióval rendelkezik, és ez várhatóan tovább bõvül. A cikkben ezek közül csak azokat emelem ki, amelyeket különösen ajánlok az önkormányzatok figyelmébe.

a) EKG

A központi rendszer keretein belül az EKG biztosítja az alapinfrastruktúrát a kommunikációhoz és az együttmûködéshez. Az EKG a csatlakozott szervek mint felhasználók számára biztosítja az itt bemutatott zártcélú elektronikus hírközlési és egyéb szolgáltatásokat, mint az alapinfrastruktúrát a kommunikációhoz és az együttmûködéshez. A központi rendszer az EKG-n keresztül mûködteti a kormányzati belsõ hálózatot, és biztosítja az Európai Unió intézményeihez az egypontos csatlakozást. Az EKG-n elérhetõ alapszolgáltatások:

• kapcsolódási pont, hozzáférés, virtuális magánhálózat (VPN) létrehozása, amely lehetõvé teszi az egyes felhasználók EKG-infrastruktúrához való hozzáférését és zárt intraneten keresztül történõ kommunikációját;
• felhasználói (az üzemeltetõknek szóló) támogatás (Help Desk);
• internet-hozzáférés;
• domainnév-szolgáltatás (Domain Name Service – DNS), mely minden csatlakozott felhasználó számára domain nevet, cím- és névfeloldást biztosít;
• elektronikus levelek továbbítása.

A fenti szolgáltatások a csatlakozó felhasználók számára a csatlakozás után automatikusan érhetõk el. Az EKG ezen túlmenõen biztosít külön jogszabály szerint megkötött keretszerzõdés alapján benyújtott megrendelésre emelt szintû szolgáltatásokat is (például IP-telefon, videokonferencia), ezek azonban már külön díjszabás szerint minden csatlakozó szervezet egyéni mérlegelésére vannak bízva.

Az EKG üzemeltetõje és a hálózatgazda ugyanakkor nem nyújt olyan biztonsági szolgáltatásokat – pl. tûzfal, vírus/spam szûrés, priorizálás, forgalomszabályozás –, melyek az EKG-n továbbított adatok tartalmába történõ betekintést, annak vagy meghatározott részeinek megismerését tételeznék fel. E feladatokat az EKG-hoz csatlakozott szervezeteknek maguknak kell ellátni, az EKG-nak a rendelet 4. mellékletében foglalt informatikai biztonsági szabályzata alapján.

Az EKG-hoz történõ csatlakozás feltételei eltérnek a központi rendszerhez történõ csatlakozás szabályaitól. A minisztériumok, az egyéb központi és területi államigazgatási szervek, valamint az okmányirodák kötelesek csatlakozni, illetve más állami szervek, köztestületek, valamint az önkormányzatok csatlakozhatnak az EKGhoz. Nem csatlakozhat hozzá ugyanakkor gazdálkodó szervezet – a közfeladatot ellátó gazdálkodó szervezetek, valamint a csatlakozásra jogosult szervek által megbízott üzemeltetõk kivételével. Ez utóbbiak elektronikus szolgáltatásaik nyújtására jogosultak az EKG-n keresztül, de annak szolgáltatásait csak az üzemeltetési, szolgáltatásnyújtási feladatukkal összefüggésben vehetik igénybe.

b) Kormányzati portál, az ügyfélkapu és a hivatali kapu

A kormányzati portál feladata a tájékoztatás és a bárki számára hozzáférhetõ közérdekû szolgáltatások nyújtása, mint például:

• központi, területi és helyi közigazgatási szervekre, valamint az egyéb állami szervekre és helyi önkormányzatokra vonatkozó közérdekû adatok;
• hozzáférési lehetõség az elektronikus információszabadságról szóló törvény hatálya alá tartozó információkhoz;
• az elektronikusan intézhetõ ügyek listája, az eljáró szerv megnevezése és elektronikus elérhetõsége;
• pályázatok és hirdetmények;
• kulcstár;
• személyes azonosítás mellett mûködõ fórum;
• bejelentések, közlések felülete.

A kormányzati portál egyik szolgáltatása az ügyfélkapu, mely az azonosítást igénylõ ügyek intézését és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások elérését biztosítja az állampolgárok számára. A kormányzati portálon és az ügyfélkapun keresztül jelenleg már több száz szolgáltatás érhetõ el. Ügyfélkapu, illetve elektronikus mutató (link) által elérhetõ szolgáltatás a kormányzati portálon csatlakozási szerzõdés alapján indítható. A csatlakozási szerzõdés alapján a kormányzati portál fenntartója biztosítja a szolgáltatás napi 24 órán át tartó elérhetõségét a kormányzati portálon keresztül, a szolgáltatás személyazonosítást igénylõ elemeinek elérhetõségét az ügyfélkapun keresztül, valamint a szolgáltatás ügyfélszolgálati támogatását a kormányzati ügyfél-tájékoztató központon keresztül.

Az ügyfélkapu egységes, szabványos csatlakozást lehetõvé tevõ kormányzati elektronikus ügyfél-azonosító informatikai rendszer. Az ügyfélkapu biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus ügyintézést, illetve szolgáltatást nyújtó szervekkel. Az ügyfélkapu alapvetõ funkciója az ügyfél-regisztráció (okmányirodában vagy legalább fokozott biztonságú és a Ket. egyéb elõírásait is kielégítõ elektronikus aláírással a kormányzati portálon keresztül), az ügyfélkapuval rendelkezõ ügyfelek bejelentkezési azonosítása, valamint a viszontazonosítás. Az ügyfélkapu alapvetõ célja, hogy a regisztrált – ügyfélkaput létesített – felhasználók egyszeri bejelentkezés, azonosítás után használhassák az elektronikusan elérhetõ közigazgatási szolgáltatásokat.

A hivatali kapu a csatlakozott szervek számára biztosítja a biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatáshoz (a továbbiakban: BEDSZ) való hozzáférést. A hivatali kapu a központi rendszernek az a logikai pontja, amelyen keresztül a különbözõ hivatalok – függetlenül attól, hogy tömegesen (saját elektronikus ügyintézési rendszereikkel) elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtanak-e – hitelesen fogadni tudják az elektronikus üzeneteket, illetve a hivatalok elektronikus üzenetei a hitelesen azonosított ügyfelekhez eljuttathatók. A hivatali kapu igénybevétele megállapodás alapján történik, melynek alapján a hivatali kapu üzemeltetõje biztosítja a hozzáférést a hivatali kapuhoz az igénybevevõ szervezet számára. A hivatali kapuhoz hozzáférési joggal rendelkezõ ügyintézõk azonosítása az ügyintézõ ügyfélkapu-azonosítóinak felhasználásával történik.

A hozzáférésre jogosultak nyilvántartását és a jogosultságok karbantartását az ügyfélkaput fenntartani kívánó szervezet az adatokról és azok változásáról – az érintett hozzájárulásával – adott jelzése alapján a hivatali kapu üzemeltetõje látja el. A hivatali kaput igénybe vevõ szervezet köteles minden munkanapon legalább egy alkalommal ellenõrizni a hivatali kaput, és a fogadási kapacitásához igazodóan letölteni a számára beérkezett üzeneteket. Az üzenetek a letöltéssel egyidejûleg a központi rendszerbõl automatikusan törlõdnek.

c) Kormányzati ügyfél-tájékoztató központ (KÜK)

A Ket.-ben szereplõ egyes feladatok végrehajtásának biztosítása érdekében hozott 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat 5. pontjának megfelelõen kezdte meg mûködését a KÜK, amely belföldrõl a helyi díjazású tarifával a 189-es kék hívószámon, külföldrõl a +36-1-371-9300 számon, valamint interneten keresztül a 189@ugyfelvonal.hu elektronikus levélcímen folyamatosan (napi 24 órában) áll az állampolgárok rendelkezésére. A KÜK célja az állampolgárok és vállalkozások tájékozódásának javítása. Ennek megfelelõen a KÜK – a kormányzati portállal együttmûködve – teljes körû és szakszerû tájékoztatásra törekszik a magyar állampolgároknak, szervezeteknek és – angol, német, valamint francia nyelven – a külföldieknek egyaránt. A KÜK elõsegíti, hogy az érdeklõdõk könnyebben eligazodjanak a különbözõ közigazgatási ügyekben.

Tudásbázisának alapját a hatályos jogszabályok és az ezekre épülõ ügyleírások képezik, amit folyamatosan fejleszt a beérkezett kérdések alapján. A KÜK biztosítja továbbá a közigazgatási informatikáért felelõs miniszter eseti döntése alapján meghatározott ügyekben a lakossági bejelentések fogadását, elõfeldolgozását, továbbítását a feldolgozásukra illetékes szervekhez. A KÜK szolgáltatásait a rendelkezésére álló, elektronikusan elérhetõ nyilvános adatok, a csatlakozott szervek által rendelkezésére bocsátott információk, valamint saját információbázisa alapján biztosítja.

A közigazgatási szervek kötelesek a KÜK rendelkezésére bocsátani az általuk intézett ügyekre vonatozó ügymenetmodelleket, az ügyintézõk munkaköri leírásának az általuk kezelt ügyekre vonatkozó részét, hivatali elérhetõségüket, valamint az egyes ügyekhez kapcsolódó állampolgári tájékoztatást szolgáló információkat. Valamennyi központi és területi államigazgatási szervnek – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – együttmûködést kell kialakítania a KÜK-kel. Az együttmûködés tartalmát és formáját külön együttmûködési megállapodásban kell rögzíteni. A közigazgatási szervek ügyfélszolgálati feladatot ellátó szervezeti egységei a KÜK-kel való együttmûködésük keretében folyamatosan biztosítják a KÜK munkájához szükséges nyilvános, közérdekû, naprakész, a közigazgatási szerv szervezetére, személyzetére, tevékenységére, mûködésére és gazdálkodására vonatkozó általános információkat. Hasonló megállapodásra van lehetõség önkormányzatokkal és gazdálkodó szervezetekkel is.

Általános, közérdekû adat esetén a válaszadást – lehetõség szerint – egy munkanapon belül kell teljesíteniük a közigazgatási szerveknek. A kormányzati portálon található „Bejelentések” oldalon a kormányzati portál, az ügyfélkapu és a KÜK mûködésével kapcsolatos panaszokat, észrevételeket, javaslatokat jelezhetik az ügyfelek.

d) BEDSZ

A BEDSZ a központi rendszer azon szolgáltatása, amely lehetõvé teszi a csatlakozott szervezetek és az ügyfelek egymás közötti kétirányú, hiteles, dokumentumalapú kommunikációját. A BEDSZ fogadja mind az ügyfélkapun, mind pedig az ügyfélkapu használata nélkül benyújtott – ebben az esetben digitálisan aláírt – dokumentumokat. A BEDSZ a csatlakozott szervezetek megbízása alapján fogadja és elektronikus úton e szervezetek részére továbbítja az ügyfél által az elektronikus ügyintézés körében a csatlakozott szervezethez indított elektronikus dokumentumokat, valamint fogadja és a címzett ügyfélhez továbbítja a csatlakozott szervezet által az ügyfélnek szánt – ebben az esetben is csak már létezõ, az ügyfél által indított ügyhöz kapcsolódó – válaszdokumentumokat. A BEDSZ az ügyfelek számára az ügyfélkapun keresztül vagy azon kívül digitális aláírással a kormányzati portálon, a csatlakozott szervezetek számára pedig a hivatali kapun keresztül érhetõ el.

A BEDSZ üzenetalapon dolgozik, azaz kitöltött elektronikus ûrlapokat foglal szabványos elektronikus üzenetekbe. Ennek megfelelõen a használhatóságához tartozik egy ûrlaptervezõ alkalmazás is, amellyel komolyabb informatikai felkészültség nélkül is meg lehet tervezni a szükséges elektronikus ûrlapokat. Az így megtervezett ûrlap ugyanakkor hordoz egy rejtjelezõ kulcsot is, amivel biztosítható, hogy a dokumentumot a címzett szervezeten kívül más ne olvashassa el.

A BEDSZ biztosítja a beérkezõ elektronikus üzenetek érkeztetését, és ezt megbízható harmadik félként mind az ügyfelek, mind a csatlakozott szervezetek felé tanúsítja. Amennyiben a beérkezéshez kapcsolódik jogkövetkezmény, úgy azt ehhez az idõponthoz lehet kapcsolni. Fordított irányban a BEDSZ naplózza azt is, hogy az ügyfél mikor vette át az üzenetet, és a határidõk számításánál ezt kell kézbesítési idõpontként figyelembe venni. Ha az ügyfél valamiért nem veszi át az elektronikus küldeményt, akkor 5 nap leteltével értesíti errõl a küldõ szervezetet, aki hagyományos módon gondoskodhat a kézbesítésrõl.

A rendszer része továbbá a Ket.-ben is szereplõ biztonságos tárhely, mely most már korlátozott nagyságú tartós személyes használatú tárterülettel is kiegészült. Itt az ügyfél biztonságosan tárolhatja a hatóságok felé benyújtott üzeneteit, kérelmeit, illetve a tõlük kapott válaszokat.

Az önkormányzatok és a központi rendszer

Bizonyára sokan megkérdezik magukban, miért is érdekes az önkormányzatok számára ez az egész, hiszen õk saját önálló rendszerekkel végzik az elektronikus ügyintézést. Mint a bevezetõben is írtam, ez csak részben igaz. Egyrészt a Ket a természetes személy ügyfelek alanyi jogává teszi, hogy a központi rendszeren keresztül elektronikusan intézzék az egyébként elektronikusan intézhetõ ügyeiket. Ennek megfelelõen, ha egy önkormányzat belevág az elektronikus ügyintézésbe, akkor ezt a lehetõséget is biztosítania kell.

A másik oldalról viszont ez egyben lehetõség arra, hogy igen csekély ráfordítással ki lehessen alakítani egy olyan elektronikus ügyintézési felületet, amely nem kíván folyamatos szakmai kontrollt, és mégis biztosítja, hogy az ügyfelek az ügyeik egy jelentõs részét elektronikusan intézhessék.

Javaslom ezért mindenkinek, hogy tanulmányozza ezt a lehetõséget, és ha további kérdései vannak, tanulmányozza a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzatközpontjának honlapján (www.ekk.gov.hu) a rendszerre vonatkozó tájékoztatást. Ezek közül kiemelném a rövidesen megújuló 21. sz. ajánlást, amely a központi rendszerhez történõ csatlakozás részletes szabályait írja le elég sok mintával, de ugyanitt lesznek hozzáférhetõek a nyomtatványtervezõvel kapcsolatos leírások is.