Kapuvár Magyarország északnyugati szegletében, Győr és Sopron között, az osztrák határátkelő közelében elhelyezkedő kisváros. Infrastrukturális hálózatunk teljes egészében kiépült, településünk logisztikai megközelítése jó. A schwechati és pozsonyi nemzetközi repülőtér mindössze 90 km-es, az ausztriai és magyar autópályák 40–60 km-es távolságban találhatók.

Kapuvár területén ősidők óta nyomon követhető az emberi élet jelenléte. Gazdag emlékanyag került elő a rézkorba átnyúló badeni kultúrából, a bronzkorból és a korai vaskorból is. A honfoglalást követően Sur vezér nemzetsége telepedett le e tájon, majd 1368 környékén Kapu várához besenyőket telepítettek. E besenyő ősöktől véli származtatni magát a település lakosságának nagy része.

A város első oklevéli említése 1162- ből maradt fenn, Kapu az erősített hely, később a vár, a királyi birtokok egyik gazdasági központja, a nyugatra vezető utak kapuja, ún. „Porta Hungarica”, a nyugati gyepűrendszer részeként fontos szerepet töltött be. A várat 1387-ben Zsigmond király adta Kanizsai Jánosnak és fiainak. Ekkor kezdődött meg Kapuvárnak királyi birtokból családi nagybirtokká alakulása. I. Lipót 1681-ben Eszterházy Pálnak adta Kapuvárt. A Rákóczi-féle szabadságharc idején a település többször is gazdát cserélt. Ekkoriban az itt lakók a földek szűk volta miatt dohánytermesztéssel foglalkoztak, majd a Hanság fő vízelvezető csatornájának kiépítésével és irtásföldek kialakításával megkezdődött a gabonatermesztés. A trianoni békeszerződést követően a volt megyeszékhelyből, Sopronból ideiglenesen Kapuvárra költöztek a hivatalok és hatóságok. Átmenetileg Kapuvár lett a megyeközpont. Ez a rövid átmeneti állapot fejlődést hozott a település életébe. Kövezett utak, járdák épültek, bevezették a villanyvilágítást, majd az Eszterházy-család 1924-ben húsgyárat alapított, amely kedvezően hatott az állattenyésztés fejlődésére.

A második világháborút követően először a mezőgazdaság, a kulturális élet fellendülését tapasztalhatjuk, s csak ezt követően történik az ipar fejlesztése. 1969. október 1-jén ismételten visszaszerezte városi rangját, melyet követően a fejlődése gyors iramban folytatódott.

A város vezetősége nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a mikrotérségünkben fellelhető természeti kincsek kiaknázása révén a fejlődés és fejlesztés gazdasági megerősödést eredményezzen az egész kistérség tekintetében. Helyi specialitásaink, mint a gyógyvíz, a szénsavhó-terápia az egészség megőrzését, a hansági érintetlen természeti környezet a kikapcsolódást, az élő néphagyományok, a gasztronómia és népművészet a kulturális megismerést, az ipari park pedig a foglalkoztatás megőrzésének lehetőségét biztosítja. A város idegenforgalmi fellendítése érdekében Kapuvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete egy kerékpáros turizmushoz kapcsolódó projekt kidolgozásáról döntött 2004-ben, melyet a PHARE CBC program keretében „A határon átnyúló turizmusfejlesztési hálózatok” címmel pályázati úton kívánt megvalósítani.

A program keretében és támogatásával valósulhatott meg Kapuváron a Hanyistók Kerékpáros Centrum épületének felépítése. A szolgáltató központ átadására 2006. december 6-án került sor, ausztriai partnerek, a támogató VÁTI Kht. és a projektgazda Kapuvár Város Önkormányzata jelenlétében.

A „Hanyistók Kerékpáros Centrum” névre keresztelt szolgáltató központ egy olyan multifunkcionális épület, amelyben szálláshelyek, kiállítóterem, kerékpárkölcsönző, étterem, konferenciaterem, internetes kávézó, tourinform-iroda egyaránt kap helyet. Az épület mintegy 900 m2 nagyságú területen, három szinten kínálja a felsorolt szolgáltatásokat az ide érkező vendégeknek.

Az épület külső környezete is igazodni kíván a kezdetekben megfogalmazott egészséges életmód és a természetes környezet kínálta lehetőségek kihasználására, így az épület udvarára a helyi éghajlatnak és adottságoknak leginkább megfelelő növénykultúra került. Manapság az egészséges életmód, az egészség megőrzésére és a betegségek megelőzésére való törekvés hazánkban is egyre inkább teret hódít. Ennek a trendnek kiemelt szegmense a kerékpározás, hiszen nagy területeket lehet viszonylag kis fizikai erőfeszítéssel testközelből megismerni. A szomszédos Ausztriában a kerékpáros kultúra és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra jóval fejlettebb. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az évente megrendezett andaui biciklis napon az osztrák résztvevők száma többszörösen haladja meg a magyarokét. A kerékpáros turizmushoz szorosan kapcsolható az ökoturisztika, amely az érintetlen természeti értékek megismerését tekinti fő feladatának, melyhez kiváló kapcsolódási pontot ad a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park közelsége.

A projekt során kiemelt figyelmet szenteltünk a helytörténeti értékek feltárásának is. Ezek közül a Hanyistók legendáját és Pátzay Pál hagyatékát emelhetjük ki, amelyek elválaszthatatlan részei a helyi kultúrtörténetünknek. Az 1896-ban Kapuváron született és életművével országos elismertséget és sok-sok alkotást maga után hagyó szobrászművész alkotásaiból egy állandó kiállítás nyílt meg az épületben. A XX. században élt művész kora hírességeinek társaságában formázta szobrait, kisplasztikáit, melyek jelentős részét halála előtt szülővárosának ajándékozott. Több művével találkozhatunk az ország különböző pontjain, közterületein.

Kulturális emlékeinkhez ugyancsak szorosan kötődő Hany Istók – az 1700-as években a láp világában élt gyerek – történetét egy DVD-összeállításban is megörökítettük.

A centrum szomszédságában található városi termálfürdő és a gyógyászati központ egyaránt erősítik a város turisztikai fejlődésének lehetőségeit, ami a szoros gazdasági versenyben létfontosságú. ■