Mottó: Az önkormányzati költségvetés készítői minden évben belépnek egy bonyolult „alagútrendszerbe”. A láthatatlan végű úton néhol felvillan a fény, de nyomasztóan sok a szerényen megvilágított szakasz.Csongrád város lakossága a korábbi 20ezres létszámról mára 19 ezer fő alá csökkent. Az állandó lakosszám megtartása, lehetőség szerinti növelése komoly várospolitikai szempont. Az önkormányzat költségvetése az 1996. évi 1.288 millió Ft-ról 2003-ra 7.240 millió Ft-ra nőtt, ezen belül a működésben a változás 1.222 millió Ft-ról 3.665 millió Ft-ra, a felhalmozásban 66 millió Ft-ról 3.575 millió Ft-ra. Ez mind működési, mind fejlesztési oldalon központi és helyi források bővülése mellett történt. Ennek elérése, megtartása és bővítése nem egyszerű feladat. Ez is csapatmunka volt és lesz is, amelyben a lakosság és a város vezetői, az országgyűlési és az önkormányzati képviselők, valamint a szakmai munkát biztosító apparátus (ide értve köztisztviselőket, közalkalmazottakat is) a város közösségének céljai eléréséért dolgoznak. A peremfeltételek adottak: korábbi években kialakult, megújulni nehezen képes intézményrendszer, sok egyéni érdek, igények sokasága, és mindehhez a források bizonytalansága. Keretes
A korai tervezés nehézségei
A tervezés kezdetén előzetes felmérések, tájékozódó listák készülnek helyi és központi tervszámok kialakítására. A költségvetési koncepció (de legkésőbb a költségvetés) kapcsolódó helyi mozzanata kell, hogy legyen, a bevételeket megalapozó helyi adó, vagyongazdálkodási és térítési díj rendeletek áttekintése, esetleg módosítása. Ezeket érdemes még a költségvetés előirányzatainak véglegesítése előtt elfogadni, hiszen ha végül módosul bármelyik javaslat, akkor az megváltoztatja a kereteket is.
Növeli a bizonytalanságot és a helyi feszültséget, hogy a pénzügyi és az egyes központi szakmai jogszabályok nincsenek összhangban: pl. a feladat meghatározása és lehetősége adott, de a költségvetés csak helyi forrásból fedezi. Az állami normatívákra vonatkozóan nincs részletes tartalmi meghatározás. Ezért előfordulhat, hogy utólag még olyan feladatra is „tartalmaz” fedezetet, amely nem szerepelt a korábbiakban a listán. Hasonlóan pontatlan a kötelező-nem kötelező feladatok leírása. Évek óta téma, hogy szükségszerű az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak felülvizsgálata. Ez folyamatos feladat. Az egyes rendszereket lehet helyben felülvizsgálni, és ellenőrizni, de amíg nincsenek meg a központi konkrét leírások, addig nem biztos, hogy a helyi szabályozások minden önkormányzatnál azonos elvek szerint készülnek, így az ellátás különbözősége fokozódik, ide értve az esélyegyenlőség csorbulását is.
A költségvetés-készítés már a második, vagy sokadik fázis, ám a számítások még mindig tartalmazhatnak több bizonytalanságot. Bár vannak előzetes adatok, de a PM-BM rendelet, ami a végleges normatívát, SZJA adatokat tartalmazza, általában későn jelenik meg és mire az érintettek (önkormányzatok) közvetlenül megkapják, vészesen közel van a testületi anyag törvény szerinti beterjesztési határideje. Ilyenkor fordulhat elő sietés, vagy annak a kockázatnak a felvállalása, hogy talán jók az előzetes számok. Ha nem, akkor magyarázkodni kell, de ez a testület előtt a bizonytalanság látszatát növeli a szakapparátus munkája iránt.
A legjelentősebb kiadások tervezése
A legnagyobb infrastrukturális kötelezettségek a szennyvízcsatornázás, a helyi utak fenntartása és a szilárd hulladék elhelyezése. Ehhez a helyi és a központi elvárások új és kipróbálatlan megoldások felvállalására késztetik az önkormányzatokat. Mivel általában milliárdos, több éves megvalósítású tételt jelentenek, nem mindegy, hogy a központi jogszabályok ezen beruházásokat hogyan kezelik egy-egy módosító rendelkezés kapcsán. Elegendő például a támogatások ÁFA tartalmára, illetve a visszaigénylésre utalni. Ezeknél is, és a kisebb fejlesztéseknél is jellemző az elvárás megfogalmazása, de emellett egy folyamatosan átalakuló, nehezen átlátható központi kapcsolatrendszer működik.
Csongrád város költségvetésében évek óta bővülő számban  ha nem is túl nagy összeggel  szerepelnek olyan tételek, amelyeket az intézmények nem valósítanának meg, ha egyösszegű dologi kiadásként szerepelnének. Ilyen például az intézményi felújításokra, kisebb beruházásokra, egyszeri feladatokra, akadálymentesítésre, lakások, bérlemények felújítására szolgáló és a biztonságtechnikai és balesetvédelmi alapunk. Az intézményi, kistérségi, valamint a nagyobb pályázatokra szintén elkülönítettünk egy-egy alapot. Itt a megfelelő szabályozással azt kell biztosítani, hogy a benyújtás, illetve legkésőbb a támogatási szerződés aláírása előtt az önerő megléte, valamint a későbbi működtetési igény az ebben dönteni jogosultak tudomására jusson.
Az utóbbi évek nagy fejlesztései a pályázatírás jegyében teltek, amely a továbbiakban bővül. A pályázatokat a hivatali munkatársak, vagy külső cégek írják. Mindkét esetben célszerű (lenne) ha azt jóváhagyásuk előtt olyanok is áttanulmányoznák, akik a későbbi megvalósítást fogják vinni. Így elkerülhető, hogy kimaradjanak apróbbnak tűnő, de biztosan felmerülő kiadások, vagy „alultervezés” történjen (pl. beruházásnál hálózatfejlesztési díjak, tervezői, lebonyolítói, műszaki ellenőri díjak, stb.).
Jól kell kihasználni azokat a lehetőségeket is, amelyeket az önkormányzati feladatok egységes kiajánlásának lehetősége hordoz (pl. intézmények vagyonbiztosítása).
Egységes tervezési folyamat
Az intézményi feladatellátás változtatására több megoldást tett már a város. Ezt részben az 1992. óta folyamatosan igénybe vett ÖNHIKI előírásai is indokolták. Teljes intézmény megszüntetés nem történt, de szinte minden évben történt valamelyik területen átszervezés, tevékenységek összevonása. 1999-ben 3 középiskolánk működtetését átadtuk a megyének. Volt „fűnyíró-elv” is, de ezzel csak előre nem látható esetekben élt a képviselő-testület. Így például 2003-ban, amikor a folyamatosan szigorodó ÖNHIKI elvek alapján és a szerényen javuló helyi adottságok nyomán hirtelen nem lettünk önhibánkon kívül hátrányos helyzetűek. Ekkor élnie kellett az egységes szigorú elvonás eszközével a képviselő-testületnek, mivel a tervezés is azonos elvek alapján történt.
Nem jó megoldás, mivel nem lehet különbséget tenni az intézmények között, pedig tudjuk, hogy vannak intézményeink, akik a jelentősebb saját bevételük következtében nagyobb mozgástérrel rendelkeznek, és vannak olyanok, akiknek mindent a támogatásból kell megvalósítani. A gyors döntési kényszer miatt nem tudta figyelembe venni a testület azt sem, hogy az egyes intézményeknek milyenek a tartalékai, mennyire vannak megtakarítási lehetőségeik határán.
Ugyanígy figyelmen kívül kellett hagyni, hogy mennyire jó és értékes munka folyik az intézményekben külön-külön. Kissé javított a helyzeten, hogy év végén a helyi adóbevételekből keletkezett többletből a kimagaslóan nehéz helyzetbe került intézményeknek pótlólagos támogatást tudott az önkormányzat biztosítani.
Egységes tervezési folyamat
Ez a helyzet jelentős változást várt el a 2004. évi költségvetés készítésekor. Bár az előző évi adatokat is felhasználtuk, de szinte a nulláról indulva, többfordulós részletes egyeztetést végeztek az intézmények és a polgármester, valamint a polgármesteri hivatal munkatársai. Egységes tervezési elveket alakítottunk ki, ebben csak igen indokolt esetben történhetett eltérés. Hasonlóan egységes kell, hogy legyen a végrehajtás is, hiszen ha egyes esetekben pótelőirányzatok biztosításával lazul a költségvetési fegyelem, akkor szinte kárba veszett igyekezet volt az azt megelőző tervező munka.
Az előkészítésben és a végrehajtásban fontos szerepe van a függetlenített belső ellenőrzésnek, valamint a könyvvizsgálónak. Az általuk végzett ellenőrzések, elemzések hasznos kiegészítői lehetnek a részletes költségvetési tárgyalásoknak, keretszámok kialakításának.
A munkánkat segítő, előkészítő különféle tanfolyamok száma napról napra nő, éppúgy, mint azok bekerülési összege. Ezért nagyon meg kell fontolnunk, hogy mikor és milyen díjazású rendezvényre megyünk. Az időpont is fontos, hiszen ha túl korán van egy tájékoztató előadás, akkor talán felmerül a „semmit mondás” esélye, ha túl későn veszünk részt, akkorra már „elmegy a hajó”. A bekerülés figyelembevétele teljesen egyértelmű egy-egy tanfolyamra jelentkezés, vagy kiadvány megvétele során.
Minden évben „az utóbbi évek egyik legnehezebb éve előtt áll a város”. A költségvetés készítése és elfogadása minden évben egyforma is lehetne, ha a szakmai, gazdasági környezet nem lenne folytonos mozgásban. Egy Csongrádhoz hasonló város önkormányzata is csak azt választhatja, hogy a lehetőségek legjobb kihasználásával, a még felvállalható városi és térségi feladatokkal – a hitelfelvétel kockázatainak figyelembevétele mellett – megfelelő szakmai előkészítés után, folyamatosan megújulva végezze a munkáját.

Vörösné Lakatos Zsuzsanna
Okleveles közgazda (Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 1985.)
Munkahely: 18. éve Polgármesteri Hivatal Csongrád. Korábban pénzügyi csoportvezető, 1993-tól Városgazdasági irodavezető. 2004-ben szakmai főtanácsadó cím.
Feladatok: önkormányzati költségvetési ügyek, pénzgazdálkodás, helyi adózás, vagyongazdálkodás, nyilvántartás.