A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjeként célom az, hogy egy olyan egységes, szakmailag magas szintű tevékenységet folytató, professzionális alapokra épülő regionális közigazgatási hivatal működtetésében vegyek részt, amely hatékonyan szolgálja az államreform folyamatában megnyilvánuló elvárásokat éppúgy, mint az állampolgárok igényeit.

Célom, hogy e cikk keretei között felvillantsak néhány, az államreformprogram prioritásaiból a regionális közigazgatási hivatalok számára is meghatározható célt és feladatot. 

Eredményesség

A célokat illetően a következő kormányhatározatok tartalmaznak megfogalmazásokat. Az államreform folyamatában alapvető célokat tűz ki az 1061/2006. (VI. 15.) Korm. sz. határozat, amely leszögezi, hogy „az állam működésében, a közszolgáltatások jelentős területein – így különösen az önkormányzati rendszerben, a közigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban és a nyugdíjrendszerben – mélyreható és rendszerszerű átalakításokat, reformokat kell megvalósítani. E reformok alapvető célja a közszolgáltatások fenntartható finanszírozásának biztosítása, minőségének javítása és hozzáférésük igazságosabbá tétele.” A kormány e határozatával létrehozta az Államreform Bizottságot, melynek operatív irányítására kormánybiztost nevezett ki. A közfeladatok felülvizsgálatával öszszefüggésben döntött a kormány a 2229/2006. (XII. 20.) Korm. sz. határozatában, melyben megfogalmazott legfőbb cél, hogy „az állam a megfelelő tevékenységeket optimális szinten és a leghatékonyabban végezze el.” A határozat már a 2007. év első félévére vonatkozóan is döntő fontosságú elemzések elkészítését írják elő, így a miniszterek május 31-i határidővel kötelesek felülvizsgálni a feladat- és hatáskörükbe tartozó közfeladatok körét, ellátásuk formáját és követelményrendszerét, valamint az ágazati jogszabályok hatáskör-telepítési rendszerét, és átfogó javaslatot kell tenniük a szükséges módosításokra. 

Ügyfélközpontúság

A közigazgatásra vonatkozó stratégiai célok megfogalmazásánál az Államreform operatív program lehet a kiindulópont. Alapul kell vennünk a helyzetelemzésnek azt a megállapítását, mely szerint „a közigazgatási ügyek intézése mind a statisztikák, […] mind az ügyfelek megelégedettségének tükrében alapvetően megfelelő, fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az eddigi törekvések az adott szervezeti és pénzügyi keretekből elérhető haszon maximalizálására irányultak.” A továbblépéshez már új felfogásra van szükség, melynek a sarokköve, hogy az ügyeket az ügyfelek igényei szerint kell újraszervezni, egyúttal kihasználva az elektronikus ügyintézés lehetőségét.

Az államreformprogram célrendszerének megfelelő kormányzati elképzelések megvalósításában kell valamennyi közigazgatási szereplőnek, így a közigazgatási szerveknek – ideértve a regionális szerveződésű közigazgatási hivatalt is – felépíteni szervezetüket, és működésüket e célkitűzések szolgálatába állítani.

Miben is állhat a regionális közigazgatási hivatalok szerepe ezen célkitűzések megvalósításában? Az Államreform operatív program első két prioritását – 1. a folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés, 2. az emberi erőforrás minőségének javítása – tartottam szükségesnek megemlíteni. 

Önkormányzatok

Az első prioritást tekintve a közigazgatási hivatalok rendkívül komoly szerepet játszhatnak a jogalkotás minősége és az önkormányzási képesség javításában. A jogalkotás minőségi javításánál elsősorban az önkormányzati jogalkotás színvonalára lehet ráhatás. Másodsorban egy-egy magasabb szintű jogszabály társadalmi hatásainak előzetes vizsgálatakor a közigazgatási hivataloknak megfelelő információ birtokosainak kell lennie ahhoz, hogy érdemben közreműködhessen a központi jogalkotás folyamatában. Az önkormányzati jogalkotás tekintetében hangsúlyozni kell az előkészítésben részt vevők szaktudását, az érdemi, társadalmi és gazdasági hatásvizsgálatok fontosságát. A minőség javításánál a mennyiséget is feltétlenül szükséges áttekinteni, tekintettel arra, hogy a hatályban lévő központi jogszabályok száma az utóbbi másfél évtizeben a kétszeresére emelkedett. Megfelelő adatbázis hiányában önkormányzati szinten nehezen ítélhető meg az önkormányzati normák számossága, azonban a minőség és a mennyiség között ezen a területen sem feltétlenül alakulhatott ki összhang.

A költséghatékonyságnak kiemelt szerepe van az önkormányzati működésben, amelynek hangsúlyosabb szerepet kell kapni az önkormányzati működés jogi környezetének alakításánál. A jelenlegi ösztönző rendszerben a kistérségi koordináció lehet a jövőbeni működés meghatározó eleme, és ezzel együtt szükséges e koordinációs szerepkörhöz még inkább illeszkedő jogszabályi környezet további alakítása. Az eljárások és munkafolyamatok megújítása, valamint a szervezetfejlesztés témaköre szorosan összefügg az Elektronikus közigazgatás operatív programmal. Súlyos megállapítása a program helyzetelemzésének az, hogy az önkormányzatok az okmányirodai működés kivételével rendkívül heterogén képet mutatnak az elektronikus szolgáltatás területén.

Humán erőforrás

Az Államreform operatív programban meghatározott második prioritás az emberi erőforrás minőségének javítása. A korszerű, költségtakarékos és hatékony állam működésében felértékelődik a közigazgatási infrastruktúra színvonala. A közigazgatás teljesítőképességének meghatározó eleme a személyi állomány. E területen a cél az egyéni teljesítmény növelése és a személyi állomány ethoszának növelése. A már elfogadott, illetve megalkotásra kerülő jogi szabályozásban a szigorúbb kiválasztási rendszer és rugalmasabb jogviszonymegszüntetés; a rugalmasabb munkaerő- gazdálkodás; az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztése; a közszféra felsővezetői személyi állománya stratégiai szerepkörének teljesítményelvű megerősítése mint alapvető követelmények érvényesülnek. Nem beszélhetünk azonban még lezárt folyamatról, különösen az önkormányzati igazgatás területén. ■