A mátrakeresztesi katasztrófa 2007/4

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közbiztonság

A mátrakeresztesi katasztrófa 2007/4

IX. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Dr. Tasi Borbála címzetes főjegyző Pásztó



A történelmi Pásztótól 12 km-re fekvő városrész, Mátrakeresztes 500 lakója a Mátra oldalában, három vízfolyás ölelésében, festői környezetben, békés hétfői napra ébredt 2005. április 18-án. Sajnos a napnyugta megdöbbentő katasztrófát hozott.

 

 

2005. április 18–20-a között rendkívüli felhõszakadás zúdult a hasznosi víztározó vízgyûjtõ területén lévõ településekre, elsõsorban Mátrakeresztesre.

 

Katasztrófahelyzet lett alig negyedóra alatt 18-án 17 óra után. Egy óra alatt 120 mm csapadék hullott. 17 órakor, éppen bizottsági ülés volt, telefonon jött a hír: Mátrakeresztesen „kvázi derült égbõl villámcsapásként” a patakok kiöntéssel fenyegetnek, homok, homokzsákok és mindenfajta véderõ kell, mert iszonyatos felhõszakadás támadt a városrészre, megárasztotta a Csörgõ, Kövicses és Ravasz patakokat.

 

A polgármester azonnal a helyszínre küldte a tûzoltóság, a városgazdálkodási kft. munkatársát, a mûszaki osztályvezetõt, akik a víztározóig, félútig jutottak el, autójukat a víz elöntötte. A salgótarjáni tûzoltókkal tudták megtenni a hátralévõ néhány km-t. A polgármestert tájékoztatták: emberfeletti helyzet, pusztítás uralkodik Mátrakeresztesen. Sisák Imre polgármester, a helyi védelmi bizottság (HVB) elnöke összehívta a HVB-t, és a városrész képviselõjével indult Mátrakeresztesre. Ide érkezett az OKF ügyeletes fõigazgatója a megyei igazgatóval. A helyzetrõl a megyei védelmi bizottság elnöke tájékoztatást kapott.

 

A városrész közepén az állami közút és hídja, valamint a Csörgõ találkozásánál 1,5 méteres vízáradat rohant több tonnás kövekkel a lejtnek, minden útjába kerülõ ingót és ingatlant söpört a kõ és a víz, illetve helyrehozhatatlan vagy súlyos károkat okozva pusztította az épített és természeti környezetet, túlszárnyalva egy háború rombolásait.

 

Teljesen megszûnt a közmûellátás (egészséges ivóvíz, csatorna, elektromos energia, telefon). Jöttek a pásztói, a salgótarjáni, a gyöngyösi, az egri tûzoltók, a rendõrség egységei, mintegy 300 önkéntes és hivatásos mentette a menthetõt. Fokozta a veszélyhelyzetet, hogy még éjfélkor is szakadt az esõ (és esett 3 napon át) az emberfeletti védekezést nehezítve, újabb veszélyeket magában hordozva. A rendõrség lezárta az utat, több mint 10 napon át biztosította a rendet a védekezõk és a lakosság részére. A másik veszély: a 2,5 millió m3-es víztározóban a vízoszlop magassága éjjel 11 órakor is 17 méter 32 cm volt, a 19 óra 45 perckori 17 m 37 cm tetõzés után (normál üzemi vízszintje 15 m 30 cm, tényleges tetõzése 16 m 31 cm volt 1999-ben).

 

A patakok intenzív vízfolyama miatt, megelõzésül, hogy a tározó gátján ne csapjon át a víz, éjszaka a gát homokzsákokkal történõ megemelésére került sor. A vízszint másnap a déli órákra 16 m 30 cm-re csökkent. A tározóba ismeretlen eredetû hordalékok kerültek, várható volt: az ivóvíz-szolgáltatást egyik pillanatról a másikra meg kell szüntetni. Ez bekövetkezett április 21-én. A HVB döntése szerint 18 településen ásványvízzel, zacskós vízzel történt az ivóvízellátás, támogatásokból, közel 2 hétig.

 

Emberéletet a katasztrófa, hála Istennek, nem követelt. Volt, akit a tûzoltók bátorsága, ügyessége, illetve saját lélekjelenléte mentett meg. A pszichikai hatások nem mérhetõk, nem lehet meg nem történtté tenni az emberekben.

 

Az önkormányzat április 19-i ülésén a legfõbb feladatokra 12 millió Ft-ot csoportosított át. A felajánlások jelezték az összefogás fokozott megnyilvánulását a soha nem látott súlyos természeti katasztrófa okán. A pénzbeli adományok fogadására elkülönített számlát nyitottunk.

 

A HVB elnökének vezetésével a bizottság és munkacsoportjai, az önkormányzat, a városrész képviselõje, a hivatal köztisztviselõinek nagy többsége, intézményeink szervezték a védekezési feladatokat, a felajánlások fogadását (gépi munkák, ruhák, takarítószerek, élelmiszerek, tartós fogyasztási cikkek stb.), hatékony felhasználását, a lakosság alapvetõ élelmiszer-ellátását (tej, pékáru), majd a községi polgármesterek bevonásával az ivóvízellátást.

 

A katasztrófasújtotta terület nem katasztrófasújtotta terület

 

Az anyagi javakban bekövetkezett károkat az elsõ szemrevételezésre is több száz millió Ft-ra becsültük. Nyilvánvaló volt, hogy a védekezés, kárelhárítás és helyreállítás az akkor 230 millió Ft-ot meghaladó hiánnyal küzdõ önkormányzat erejét messzemenõen meghaladja.

 

A képviselõ-testület április 19-i ülésén a helyzetet értékelve kezdeményezte a kormánynál Mátrakeresztes katasztrófasújtotta területté nyilvánítását. Szükségesnek tartotta a helyreállítás soron kívüli teljes állami finanszírozását a károk, a lakosság alapvetõ ellátását ellehetetlenítõ, megsemmisítõ körülmények miatt:

 

  • A 2408 sz. Mátrába vezetõ út az Óvár út találkozásánál mintegy 20 m-en megsemmisült, hídja járhatatlan, a település két részre szakadt. Az út Hasznosig és a Mátra irányában több helyen veszélyesen megsérült. Az Állami Közútkezelõ a mentésen dolgozik.
  • A transzformátor alól a víz a talajt elmosta, az áramellátást ki kellett kapcsolni.
  • Az ivóvíz- és szennyvízvezeték több helyen megsemmisült, a szolgáltatás megszûnt. Az ivóvízellátást lajtkocsikkal biztosítottuk.
  • Semmilyen mobil telefonszolgáltatás nem mûködött eddig sem, de a vezetékes telefonellátás is használhatatlanná vált. A hírközlést a rendõr-fõkapitányság által biztosított mobil átjátszó állomás teremtette meg ideiglenesen.
  • A kábeltévé-hálózat (kommunikációs lehetõség, televízióvételi lehetõség sincs) az egyetlen, megszûnt.
  • Több magántulajdonú lakóépületet elöntött az iszap, lakó-, mûhely- és melléképületek sérültek meg, dõltek össze, tûntek el anyagokkal, termékekkel, gépekkel, állatállománnyal. A lakhatatlan lakások lakóit elhelyeztük.
  • Károsodott: a kultúrház, az erdei iskola, a volt tûzoltószertár, utak, kiépített és kiépítetlen patakmedrek, hidak.
  • A városban a Kövicses a kiépített meder és támfal egy részét elmosta, kárt tett utakban, hidakban.
  • A lakosság élelmiszer-ellátását a pásztói kereskedõktõl igénybe vett élelmiszerrel biztosítottuk ideiglenesen.
  • Nincs pontos információnk a Csórrét– Pásztó tranzitvezeték állapotáról.
  • A hivatal munkatársai a katasztrófavédelemmel az ingatlanokban keletkezett károk felmérését megkezdték.
  • Kértük a biztosítókat a soron kívüli kárfelmérésre, elõlegfizetésre.
  • Helyi vállalkozók eszközeivel a kármentést megkezdtük.
  • A képviselõ-testület 12 millió Ft-os védelmi alapot hozott létre.
  • Az ország lakosságához fordultunk a sajtón keresztül, hogy emberi és gépi erõvel, anyagokkal, eszközökkel segítsék a kárelhárítást.

 

Ezután 21-én látogatott a helyszínre a miniszterelnök és a belügyminiszter. A miniszterelnök bejelentette: a kormány az önhibáján kívül hátrányos helyzetû önkormányzat részére 35 millió Ft-ot biztosít (kárelhárításra, védekezésre, lakhatási feltételekre, ebbõl 5 millió Ft-ot a károsultak segélyezésére), kormánymegbízottat nevezett ki. A lakóépületi károk enyhítésére kormányrendelet, a nem lakáscélú építmények helyreállítására és a károsodott lakások komfortfokozatának emelésére határozat született.

 

A kormány megtárgyalta a képviselõ-testület kérelmét: Mátrakeresztest nem nyilvánította katasztrófasújtotta területté. Álláspontja szerint ennek jogszabályi feltételei nem állnak fenn.

 

A károk helyreállítása

 

Az önkormányzati építményekben keletkezett károk elhárítására és megelõzésére az általunk becsült 638 millió Ft helyett 18 millió Ft megyei, 271 millió Ft központi, összesen 289 millió Ft vis maior-támogatást kaptunk. A magáningatlanok esetében 25 lakóépületben keletkezett kár helyreállítása 128 802 000 Ft, 30 nem lakáscélú építmény (mûhely, garázs, egyéb építmény) kárhelyreállítása 23 300 000 Ft volt a felmérések alapján. A lakóépületek kárainak enyhítésére a 88/2005. (V. 5.) kormányrendelet alapján közel 31 millió Ft állami támogatást tudtunk megállapítani. A képviselõ-testület április 25-én módosította szociális rendeletét, hogy a polgármester egyedi méltányosságot alkalmazva segélyt állapíthasson meg a leghumánusabb rászorultság mentén. 69 személy részesült eltérõ mértékû segélyben 5 millió Ft öszszegben. 92 személy a Vöröskereszt és „A szólás szabadsága” c. mûsor adományvonalára érkezett összegbõl mintegy 93 millió Ft-ot kapott. A károsultak más adományokból is részesültek, mintegy 10 millió Ft-ban és természetben is. 2005 augusztusáig lényegében a lakossági kárenyhítések befejezõdtek. A magántulajdon kárai biztosításból, állami támogatásból és adományokból megtérültek, hiszen a társadalmi segítségnyújtás közel 220 millió Ft-ig juttatta el a helyreállításra fordítható öszszeget.

 

A megelőzéshez fejlesztés kellene

 

Az önkormányzati károk helyreállításáról: a védekezés, kárelhárítás, helyreállítás vis-maior-támogatásból, önkormányzati saját erõbõl forráshiánnyal küzdött. A fedezetet az elkülönített számlára érkezõ pénzbeni adományokkal, újabb pályázatokkal (mûsorszolgáltató alap, TEKI), egyéb támogatásokkal sikerült megteremteni a mintegy 500 millió forintba kerülõ munkákhoz. Ezek: védekezési, kárelhárítási költségek (gépi munka, üzemanyag, szállás, élelmezés stb.), patakmedrek, úthálózat, ivóvízvezeték, szennyvízcsatorna és -tisztító, orvosi rendelõ, kultúrház, buszmegálló, átereszek, kábeltévé helyreállítása; hídépítés; Óvár út korrekciója; Csörgõ-meder rendezése, ehhez ingatlanvásárlás; partfalhelyreállítás; belvízelvezetés. Tehát pénzhiány, bonyolult közbeszerzési eljárások, jelentõs kivitelezõi tevékenység, öszszetett pénzügyi elszámolási követelmények közepette végeredményben sikerült a katasztrófa kártételeinek szakszerû helyreállítása. Ezt ÁSZellenõrzés is megállapította.

 

Ennek ellenére Mátrakeresztes és a Kövicses menti városrészek a vízkárok által fenyegetettek a jövõben is.

 

Kármegelõzést biztosító beruházások szükségesek, ami túlmutat a helyreállítás fogalmán. Így: a Nógrád és Heves megye határát jelentõ Csörgõ fölött Heves megyei állami területen záportározó létesítése, további mederkorrekciók megvalósítása, a Csörgõ patak és Óvár út találkozásánál az állami közúton új híd építése, kapcsolódó külterületi mederrendezések.

 

Ezek állami szerepvállalást igényelnek.

 

Köszönjük, hogy támogatóink voltak

 

A helyreállítás állami, önkormányzati, biztosítók általi részleges finanszírozásához jelentõs mértékû felajánlások érkeztek. Vöröskereszt, Friderikusz Sándor „A szólás szabadsága” c. mûsor adományvonala és más adományvonalak, a Katolikus Karitász, Máltai Szeretetszolgálat, Ökumenikus Segélyszervezet, Váci Egyházmegyei Hatóság, Omega együttes és mûvésztársaik, Vegyépszer Rt., Egis Rt., helyi vállalkozók és áruházak, állami vezetõk, megyei, fõvárosi kerületi és települési önkormányzatok, külön számlára mintegy 3400 tételben befizetett adományok, a „Mátrakeresztes Katasztrófa Sújtotta Károsultjai Megsegítésére” közalapítványra fizetett támogatások és még sok más támogató, akiket a terjedelmi korlátok miatt felsorolni lehetetlen. Nem lehet elégszer ismételni: köszönet mindenkinek, akit illet, mindenért, munkájáért vagy segítségéért, amit a katasztrófa miatti védekezéshez, helyreállításhoz nyújtott.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu