A kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az országgyűlés által elfogadott módosításaival – nem titkolt módon – átalakítja (a rosszmájúak szerint lerombolja!) az 1992-ben létrehozott köztisztviselői életpályamodellt. A közelmúltbeli módosítás néhány elemére hívja fel a figyelmet ezen írás.

Jegyzői képesítés

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 36. § (1) bekezdése alapján a jegyzõt „a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelõ” pályázók közül nevezheti ki a képviselõ-testület. A képesítési követelményeket a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) határozta meg eddig oly módon, hogy igazgatásszervezõi, illetve állam- és jogtudományi doktori képestést írt elõ erre a beosztásra. A Ktv.-nek a 2007. évi LXXXIII. törvénnyel (Ktvm.) elfogadott módosítása kibõvítette ezt a kört, jegyzõ lehet az okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel rendelkezõ személy is. Gondolom nem sokan találkoztak még ezzel a szakképesítéssel, még az „átlagon felül informált” szakmabéli ismerõseim is azt kérdezték, hogy „az meg milyen állat?” Nem akarom untatni az olvasót annak részletezésével, hogy milyen procedúra végén sikerült nyomára akadni a jogalkotói szándék ezen tárgyiasult formájának. Végül sikerült rábukkannom az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeirõl szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 3. számú mellékletében. Pontosan „A mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei” címet viselõ melléklet „V. Jogi és igazgatási terület” címû fejezetének 2. pontja (Közigazgatási mesterképzési szak címszó) alatt. Kéretik itt tájékozódni.

Próbaidő

A Ktvm. szintén módosította a Ktv.-nek a közszolgálati jogviszonyba történõ kinevezés szabályait oly módon, hogy kötelezõvé tette a háromtól hat hónapig terjedõ próbaidõ kikötését. Rögtön adódik a kérdés, hogy ez a teljes köztisztviselõi szférát érintõ általános rendelkezés vajon vonatkozik-e a jegyzõ közszolgálati jogviszonyára is. Azért érdekes ennek a kérdésnek a (helyes) megválaszolása, mert – ahogy arról már korábban volt szó – a jegyzõ kinevezése a kétharmados törvények közé tartozó Ötv. szabályai alapján történik. Ez ugye ún. feles törvénnyel – márpedig a Ktv. ilyen – jogszerûen nem módosítható, az Ötv. pedig – a fentebb már hivatkozott – képesítési követelmények kivételével nem ad egyéb szabályozásra felhatalmazást. Gondolom, nagyban növelné a jogbiztonságot, ha ez a probléma nem a gyakorlatban, az „erõsebb kutya…” elv alapján oldódna meg, hanem a jogszabályalkotó (de legalább az elõkészítõ) véleményt nyilvánítana ebben az ügyben. Hogy mennyire a mindennapokat érintõ ezen ügy, az még e sorok íróját is meglepte, hiszen a jelen szám összeállítására tartott szerkesztõbizottsági ülésen részt vevõ Bács-Kiskun megyei kollégák – kérdésemre – hirtelen három próbaidõs (!) jegyzõt, illetve aljegyzõt számoltak össze a megyéjükben! Menynyi lehet az országban?

Egyéb módosítások

A Ktvm. olyan új fogalmakat, jogintézményeket is „behoz a rendszerbe”, amelyek eddig ismeretlenek voltak: pl. a toborzási adatbázis, munkakör-térkép vagy a kompetenciavizsgálat. Ezek taglalására itt sajnos – terjedelmi okokból – nincs lehetõség.

A módosítás általánossá teszi a pályázati elvet, amely szerint köztisztviselõi beosztás gyakorlatilag csak pályázat eredményeképpen nyerhetõ el. Tovább „egyszerûsödik” viszont a közszolgálati jogviszony felmentéssel történõ megszüntetése, illetve a korábbi felmentési idõ és a végkielégítés mértéke a hoszszabb közszolgálati idõhöz kötötten marad, tehát általában csökken.

Bonyolódik viszont a rendszer abból a megfontolásból, hogy az önkormányzatokért felelõs miniszter mellett a „közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs” miniszter – aki még véletlenül sem azonos az elõzõvel! – szintén feladatokat kap a rendszerben.

A fentebb – idõnként hevenyészetten – elõcitált módosítások konklúzióját nem érdemes megvonni, hiszen a 2008-as költségvetési törvény tervezete további jelentõs változtatásokat helyez kilátásba a Ktv.-n, így csak reménykedhetünk, hogy a különbözõ módon és idõpontban végrehajtott törvényi korrekciók végül egy áttekinthetõ rendszerré fognak összeállni. ■