Nagykálló az Észak-alföldi Régióban Romániától és Ukrajnától 70 km-re, Nyíregyházától 10 km-re található 10 300 fős város, mely az M3 autópálya új szakaszának 2007. augusztus 31-én történt átadásával – melynek legközelebbi felhajtója a település határától 500 méterre található – új, történelmi esélyt kapott.

Történelmi esélyt jelent minden település számára az autópálya közelsége a fejlõdésre, hiszen a megfelelõ minõségû közlekedési kapcsolat a gazdaság élénkülését, a település és a térség jövedelemtermelõ képességének növekedését, a lakosság életminõségének javulását hozhatja magával, illetõleg annak hiánya versenyhátrányt jelent.

Nagykálló az M3 autópálya megépülésével – melynek lehajtója a várostól 500 méterre található – ideális közlekedési adottságokkal rendelkezik ipari és logisztikai beruházások megvalósítására.

Kérdés azonban, hogy önmagában a közúti infrastruktúra kiépítettsége elegendõ e a gazdaság élénkítésére.

De lássuk a történelmi tényeket! A város 1747-tõl Szabolcs vármegye székhelye lett. Az 1800-as évek közepén épülõ vasút fõvonala azonban elkerülte a települést, mely az akkor már dinamikusan fejlõdõ Nyíregyháza gazdaságélénkítéséhez járult hozzá. A település ennek következtében elveszítette közlekedési csomóponti jellegét, így a szállítási, közlekedési nehézségek is hozzájárultak, hogy a vármegye székhelyének rangját 1876-tól Nyíregyháza birtokolta.

A város az M3 autópálya közelségével, valamint a Nyíregyházi Ipari Park területi kapacitásának kimerülése következtében kitörési lehetõséget kapott az agglomerációs város jellegbõl, új esélyt az önálló, dinamikus fejlõdésre. A megvalósítás lépéseit az integrált város- és térségfejlesztési stratégia, valamint a „Korányi-terv” elnevezésû projektalapú városfejlesztési program tartalmazza. A program az alábbi öt fejlesztési területet határozza meg a 2007–2010 közötti idõszakra:

• városrehabilitáció,

• gazdasági környezet javítása, befektetésösztönzés

• közlekedési fejlesztések,

• környezetvédelmi fejlesztések,

• turisztikai és rekreációs fejlesztések.

A gazdasági környezet javítására vonatkozó beavatkozási terület három fõ prioritásra épül, melynek célja a befektetésösztönzés, és olyan ipari fejlesztési területek kialakítása, melyek összefüggõen, az autópálya nagykállói csomópontjának közelében helyezkednek el. Megvalósítása lehetõséget biztosít arra, hogy Nagykálló a konkurens településekkel szemben versenyelõnyre tegyen szert a termelõ szektor és a logisztikai ágazat tekintetében egyaránt. Az elsõ és alapvetõ prioritás – összhangban az Észak-alföldi Operatív Program Regionális Akciótervében megfogalmazottakkal – az üzleti háttér, azaz a megfelelõ infrastrukturális feltételekkel rendelkezõ iparterületek elõkészítése, kialakítása, a településrendezési terv átdolgozása. Ennek keretében kerül sor egyrészt az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok közmû-infrastruktúrájának fejlesztésére, valamint partneri kapcsolat kialakítása keretében magánbefektetõk alapinfrastruktúra- fejlesztésének támogatására. A második prioritás a beruházó részére a megfelelõen kvalifikált munkaerõ biztosítása. Ezen prioritás keretében kiemelt feladat a már mûködõ szakképzési intézményrendszer felkészítése átképzések megvalósítására, alkalmazkodva a valós gazdasági igényekhez. A harmadik az innovatív üzleti környezet fejlesztése. Ezen utolsó prioritást tartom a legfontosabbnak, hiszen fontos, hogy az önkormányzat a település, illetõleg a kistérség vállalkozásai számára is biztosítsa az önkormányzat a fejlõdés lehetõségét, illetve az innováción keresztül új kapcsolódási lehetõségeket teremtsen külsõ befektetõk számára. Ennek elõmozdítására pedig megítélésem szerint alkalmas eszköz a K+F típusú projektek önkormányzat támogatása, ennek keretében pedig a szoros intézményi kapcsolat kialakítása a helyi tudásközponttal, a Nyíregyházi Fõiskolával. Ilyen együttmûködésben kerül megvalósításra a Baross Gábor Program keretében egy települési agráraudit mintaprojekt, mely alapjául szolgál egy térségi agrárinnovációs programnak. A projekt keretében új mezõgazdasági termelési eljárások kerülnek bevezetésre, dokumentálva valamennyi környezeti tényezõ (pl. talaj, csapadék, napsütéses órák száma) hatását a termelésre, valamint mérésre kerülnek az elõállított termékek beltartalmi értékei, melyrõl minõségi bizonyítvány készül. Az önkormányzat szerepe alapvetõen projektgeneráló és szervezõ jellegû, mely tevékenységével jelentõsen ösztönözheti az agrárvállalkozások innovációs hajlandóságát.

A stabil és fenntartható gazdaság kialakításának egyik legfontosabb eszköze a helyi sajátosságokat elõtérbe helyezõ, aktív önkormányzati befektetésösztönzés. A potenciális külsõ befektetõk több szempont tanulmányozását követõen döntenek egy-egy új gazdasági egység létrehozásáról. A megfelelõ minõségû alapinfrastruktúra alapfeltétel, de csak egy szempont, melyet egy befektetõ értékel. Ezen túl fontos azon helyi erõforrások megfelelõ feltérképezése és bemutatása, melyek a versenytársakhoz képest elõnyt jelenthetnek. ■